Adatbázis

Az adatbázis azonos minőségű (jellemzőjű), többnyire strukturált adatok összessége, amelyet egy tárolására, lekérdezésére és szerkesztésére alkalmas szoftvereszköz kezel.

Az adatbázis fogalma nem keverendő össze az adatbázis-kezelővel, amely az adatbázis működtetésére, rendszerszintű és felhasználói folyamatainak szervezésére szolgál.

Az adatbázisok célja adatok megbízható, hosszú távon tartós (idegen szóval: perzisztens) tárolása, és viszonylag gyors visszakereshetőségének biztosítása.

Fajtái

Az adatbázisok két fajtáját szokás megkülönböztetni, a logikai és a fizikai adatbázist. Előbbi lényegében a „mit tárolunk” (mit és hogyan akarunk látni az adatokból), míg utóbbi a „hogyan tároljuk” (mit és hogyan érünk el a fizikai háttértáron) kérdésre keresi a leghatékonyabb választ. A két adatbázistípus szétválasztása azért bír nagy jelentőséggel, mert a fizikai háttértáron való állományszervezésnek és az adatok hozzáférésének, lekérdezésének szempontjai, sajátosságai jelentősen eltérnek egymástól; érdemes külön-külön optimalizálni a két feladatot.

A logikai adatbázisokat szerkezetük, felépítési és működési sajátosságai alapján szokás megkülönböztetni. A szerkezeti és működési leírásnak a legáltalánosabb alakját szokás adatmodellnek nevezni. Az adatmodellek eltérései alapján beszélhetünk relációs, objektumorientált, hálós, deduktív, illetve objektumrelációs, deduktív relációs, deduktív objektumorientált stb. adatbázisokról. A korszerű adatbázisokban gyakran előfordul, hogy ugyanazt a fizikai adatbázist több, különböző logikai adatbázison keresztül elérhetjük, így ugyanazt az adatot például relációs és objektumorientált technológiával is kezelhetjük.

Más szempontok alapján az adatbázisokat osztályozhatjuk strukturáltságuk szerint is. E szerint megkülönböztetjük az azonos és a változó attribútumszámú adatbázisokat. A változó attribútumszámú adatbázisok létjogosultságát az adja, hogy bizonyos információk jóval tömörebben és egyszerűbben fejezhetők ki, mint rögzített attribútumszám esetén. Példának okáért, ha valaki azt szeretné tárolni, hogy Gipsz Jakab telefonszámai +361234567 és +362345678, akkor a rögzített és a változó attribútumszámú adatbázisok az alábbi módon tárolnák az információt:

• Rögzített esetben: (Gipsz Jakab | +361234567), (Gipsz Jakab | +362345678), ahol '|' az attribútumhatároló karakter jelen esetben.
• Változó esetben: (Gipsz Jakab | +36123467 | +362345678)

Míg rögzített esetben minden azonos névhez tartozó telefonszámhoz új rekordot vennénk fel, addig a változó esetben mindig egyetlen rekordot bővítünk egy plusz elemmel.

Az adatbázis logikai szerkezetének kialakítása nem triviális feladat – még ha annak is tűnik. Sok szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor, például pontosan azonosítani kell, hogy milyen adatok tárolását kívánjuk megvalósítani, azok összetettségéről, felbonthatóságáról, más adatokhoz fűződő viszonyairól kell határoznunk, de figyelni kell arra is, hogy az adatbázis hosszú távú használatából származó működési rendellenességeket már szerkezeti szinten is elkerüljük, illetve arra is, hogy minél kevesebb tárhelyet kelljen foglalni az adattároláshoz. Az adatbázisok kialakításának kérdéseivel adatbázis-tervezés foglalkozik.

Jogi oltalma

Az adatbázisok szerzői jogi oltalmáról a szerzői jogi törvény rendelkezik.

Fenntartási költségek

Az adatbázisok üzemeltetése nagy összegekbe kerül. Az IDC piackutató cég adatai szerint csak az Egyesült Államokban lévő 6500 nagy számítóközpont energiaigénye megegyezik Utah államéval. Ehhez 30 nagy erőművet kell üzemben tartani, s az elfogyasztott energia több, mint az USA-ban működtetett több mint 300 millió tévékészüléké.

Források

• ↑ HVG, 2007.: A világ tíz legnagyobb adatbázisa. hvg.hu, 2007. augusztus 6. (Hozzáférés: 2014. május 6.)

Kapcsolódó szócikkek

• Adatbázis-kezelő rendszer
• Adatmodell
• Adatbázis-tervezés
• SQL
• Elosztott adatbázis
• Objektumperzisztencia