Elektromos áramerősség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
André-Marie Ampère (1775-1836) francia fizikus

Az elektromos áramerősség az SI mértékegységrendszer hét alapmennyiségének egyike. Jele: .

Elektromos áramon a töltéshordozók sokaságának rendezett mozgását értjük, ennek a folyamatnak a mennyiségi jellemzésére használjuk az elektromos áramerősséget, mint fizikai mennyiséget.

Definíció[szerkesztés]

Az áram erősségét az áramvezető keresztmetszetén időegység alatt áthaladó elektromos töltés nagyságával mérjük.

,

ahol a idő alatt átáramló töltésmennyiség.

Mértékegysége[szerkesztés]

Az áramerősség mértékegysége az amper, ennek jele: A. Nevét André-Marie Ampère francia fizikusról kapta.

Az 1 amper olyan állandó elektromos áramerősség, amely két egyenes, párhuzamos végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny kör keresztmetszetű és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedő vezetőben fenntartva, e két vezető között méterenként 2·10−7 newton erőt hoz létre.

Időben állandó és változó áram[szerkesztés]

Az áram irányát a pozitív töltéshordozók mozgásának az irányával definiáljuk.

Ha az áram iránya és erőssége időben állandó, akkor stacionárius vagy egyenáramról beszélünk. Ekkor az áram erőssége:

állandó.

Az időben változó áram pillanatnyi áramerősségét a következő differenciálhányadossal értelmezzük:

,

ahol az időben változó töltésmennyiség és az idő.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]