Érvelési hiba

Az érvelési hiba egy logikus érvben lévő olyan hiba, amely az előfeltevések (premisszák) igazságától függetlenül hiba. Tehát olyan hibákról van szó, melyek az érvelés szerkezetében vannak, és nem a kiindulási előfeltevésekben. Ha az érvelésben ilyen hiba van, akkor érvénytelennek mondják.

Ha egy érvelés ilyen hibát tartalmaz, ebből még nem következik az, hogy a premisszák hamisak, és az sem, hogy a konklúzió hamis. Ugyanakkor az érvelés mégis érvénytelen, mivel a konklúzió nem következik a premisszákból oly módon, ahogy azt az érvelés állítja. A konklúzió alátámasztására tehát a hibás érv nem alkalmas. Érvelési hiba lehet nem tisztán logikai érvelés is, például olyan valószínűségi érvelés, ami a valószínűségszámítás elveit hibásan használja.

Az érvelési hibák felismerése gyakorlati érvekben nehéz lehet, hiszen sokszor a logikai összefüggéseket elmosó retorikai minták szerint vannak szerkesztve. Különösen megnehezítheti a felismerést a többféle, egymást látszólag alátámasztó érvelési hibák párhuzamos használata, melyre a különböző vallásokban, illetve a politikai kommunikációban egyaránt találunk példát. A következő példák azt is mutatják, hogy az érvelési hibák az érvelő érzelmi, pszichés vagy intellektuális gyengeségére is fényt deríthetnek. A logikai hibák ismerete és felismerése alkalmas lehet az ilyen esetek számának csökkentésére.

Az érveléselmélet az érvelési hibák megértésében és kategorizálásában segít (van Eemeren, Grootendorst). Ebben a megközelítésben az érvelést egy interaktív protokollnak tekintik, ami vitatott vélemények különbségének feloldását célozza meg. A protokollt bizonyos előírások szabályozzák, megsértésük pedig hibát jelent. Az alábbi lista sok hibája ilyen értelemben érthető meg.

Fajtái

Formai (szintaktikus) hibák

A legszigorúbb értelemben az érvelési hiba egy nem érvényes (nem létező) logikai következtetés alkalmazása.

• Bizonyos gombák mérgezőek.
• Bizonyos gombák ehetőek.

---

• Tehát bizonyos gombák mérgezőek is és nem is.

Ez a következtetés hibás, mivel nincs ilyen érvényes logikai következtetési séma. Figyeljük meg, hogy bár az érvelés hibás, valóban léteznek olyan kivételes gombák, amelyek mérgezőek is, meg nem is, a körülményektől függően. Az érvelés hibás, holott a konklúziót magát más oldalról lehetne védeni.

Nincs tehát olyan következtetési séma, hogy:

• Néhány x-re igaz, hogy P(x)
• Néhány y-ra igaz, hogy Q(y)

---

• Tehát néhány z-re igaz, hogy P(z) és Q(z).

Logikai szaknyelven: a „létezik” („néhány”) kvantor és az „és” operátor nem cserélhető fel.

A fenti következtetés hibás voltának illusztrálására az ún. Venn-diagramok nagyon alkalmasak. Logikai szaknyelven a következtetés nem érvényes, mivel legalább egy esetben nem őrzi meg az igazságot.

Sajnos nem minden ilyen logikai hibát ilyen egyszerű felismerni.

Tartalmi (szemantikus) hibák

Az érvelési hibák e fajtájában az alkalmazott következtetési forma esetleg formailag megfelelő, de a felhasznált szavak jelentése, vagy nem releváns volta miatt a következtetés mégsem érvényes. Egyik példája a homonímiával való visszaélés, az ekvivokáció:

• I. hipotézis: Isten mint fogalom jelen van az emberek elméjében.
• II. hipotézis: Az emberek elméjében lévő fogalmak léteznek.

---

• Ennélfogva Isten létezik.

Ez egy tipikus érvelési hiba, és nem azért, mert a második premissza vitatható igazságú (ettől még maga az érvelés mint feltételes állítás érvényes lenne), hanem mert összekeveri az egyén által az Istenről alkotott fogalmat magával az Istennel, azaz a fogalom referenciájával.

Egyéb kategóriák

A hibáknak egyéb, a fentiekkel átfedő, és nem minden esetben egzakt kategóriái is léteznek, például érzelemre hivatkozás, relevancia hiánya, ok-okozati hibák, általánosítási hibák.

Példák érvelési hibákra

• argumentum ad logicam (logikai hibára hivatkozás)
• argumentum ad hominem (személyeskedés) Ezen belül:
  • ad personam (hiteltelenítés)
  • ad hominem circumstantiae (személyes körülményre hivatkozás)
  • ad hominem tu quoque („te is” érv)
• argumentum ad ignorantiam (ellenpélda hiányára hivatkozás)
• argumentum ad nauseam (sulykolás)
• argumentum ad verecundiam (tekintélyre hivatkozás)
• ignoratio elenchi (irreleváns érv)
• argumentum ad misericordiam (szánalomra apellálás)
• argumentum ad populum (közvéleményre hivatkozás)
• argumentum ad temperantiam (mérsékletre hivatkozás, „arany középút”)
• hamis dilemma
• náci kártya (reductio ad Hitlerum)
• Nirvána-érv
• vágyvezérelt gondolkodás
• secundum quid (elsietett általánosítás)
• szalmabábérvelés
• árnyékbokszolás
• szerencsejátékosok tévedése
• sugallat
• téves analógia
• ekvivokáció
• ok-okozati hibák
  • petitio principii (körkörös érvelés)
  • cum hoc [ergo propter hoc] (összefüggés és ok-okozat összekeverése)
  • post hoc [ergo propter hoc] (egymásutániság és ok-okozat összekeverése)
  • argumentum ad consequentiam (következményekre hivatkozás)
    • speciális esete: argumentum ad baculum (erőre hivatkozás)
  • csúszós lejtő

Hibás általánosítás

Induktív érvelési hibáról csak azután beszélhetünk, hogy megfogalmaztuk, mit is nevezünk induktív érvelésnek. Induktív érvelés esetén igaz, hogy nincs szükségszerűség a premisszák és a konklúzió között, mindösszesen valószínűsíthetünk. Ezért is mondhatjuk azt, hogy az induktív érvek értelmezésének előfeltétele, hogy rendelkezzünk a megfelelő háttértudással. Ez a háttértudás határozza meg például, hogy egy érvet mennyire értékelünk erősnek. Mivel nincs szükségszerű kapcsolat a premisszák és a konklúzió között, így az induktív érvelés esetében általánosítást alkalmazhatunk. Probléma az általánosítással akkor van, ha túláltalánosítás történik.

Lásd még

• Kritikus gondolkodás
• Demagógia
• Informális logika
• Szofizmus

Hivatkozások

• Arisztotelész, On Sophistical Refutations, De Sophistici Elenchi.
• William of Ockham, Summa of Logic (ca. 1323) Part III.4.
• John Buridan, Summulae de dialectica Book VII.
• Francis Bacon, the doctrine of the idols in Novum Organum Scientiarum, Aphorisms concerning The Interpretation of Nature and the Kingdom of Man, XXIIIff.
• The Art of Controversy by Arthur Schopenhauer
• John Stuart Mill, A System of Logic – Raciocinative and Inductive. Book 5, Chapter 7, Fallacies of Confusion.
• C. L. Hamblin, Fallacies. Methuen London, 1970.
• D. H. Fischer, Historians' Fallacies: Toward a Logic of Historical Thought, Harper Torchbooks, 1970.
• Douglas N. Walton, Informal logic: A handbook for critical argumentation. Cambridge University Press, 1989.
• F. H. van Eemeren and R. Grootendorst, Argumentation, Communication and Fallacies: A Pragma-Dialectical Perspective, Lawrence Erlbaum and Associates, 1992.
• "Logic", an article from Philosophical Society.com

További információk

• Érvelések elmélete ELTE
• Lakatos László: Érveléstechnika
• Szabadgondolkodó: Csalárd érvelési technikák
• Zentai I.: A meggyőzés csapdái (Typotex, 1999).
• A te érvelési hibád
• The Fallacy Files by Gary N. Curtis
• Logical Fallacies from Philosophical Society.com
• Logical Fallacies Online edition of Madsen Pirie's Book of the Fallacy
• Logic & Fallacies, from Atheism Web (no strict relation to Atheism)
• Logic and fallacies: How to spot a problem argument (angol nyelven). [2006. február 19-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 3.)
• Stephen's Guide to the Logical Fallacies (Mirror)(Mirror)
• Bruce Thompson's table of fallacies
• Logical fallacies
• The Woolly-Thinker's Guide to Rhetoric
• The Autonomist's Logical Fallacies
• A list of Fallacious Arguments
• Propaganda techniques at Disinfopedia
• Informal Fallacies by Michael Connelly, contributed to the Critical Thinking Across the Curriculum Project.
• Papers on fallacies and argumentation by Douglas N. Walton.
• A Guide to Logical Fallacies by Paul Newall, aimed at beginners.