Folyamatos múlt

A folyamatos múlt (lat. imperfectum, olasz imperfetto, spanyol imperfecto, francia imparfait, angol Past Continuous stb.) bizonyos nyelvekben olyan múltbéli cselekvést vagy történést kifejező igeidő, amely hosszú időn át tartott, a múltban rendszeresen ismétlődött, illetve kezdete és vége a szövegkörnyezetben ismeretlen vagy a beszélő számára nem bír jelentőséggel. A folyamatos múltat gyakran egy másik eseményhez viszonyítva használják, amely azt fejezi ki, hogy mialatt A esemény megtörtént (vagy tartott), B esemény éppen folyamatban volt (vagyis nem tudjuk, hogy B esemény a múltban mikor kezdődött és mikor ért véget, csupán az a fontos, hogy A esemény megtörténte alatt folyamatos volt).

A folyamatos múlt leginkább az indoeurópai nyelvek, azokon belül is a latin, az újlatin, illetve a germán nyelvek jellemzője. Megtalálható volt a régi magyar nyelvben is (például vár vala, ír vala), azonban mára kiveszett. Képzése történhet egyszerű, illetve összetett igealakkal is.

A latinban

A latinban az imperfectum jellegzetes képzője a -ba-, amely az indoeurópai alapnyelvi *bhu- tőre vezethető vissza (vö. perzsa bud ’volt’, orosz bilo ’volt’ és budet ’lesz’, angol be ’lenni’ stb.). Szintén ebből a tőből származnak a latin létige (esse) befejezett múltjának (praesens perfectum) fu- alakjai.

Az alábbi esetekben használatos:

• Legesleginkább jelenre ki nem ható, régi, múltbéli, hosszas, ismétlődő cselekményekre (vö. angol "used to" szerkezet):
  • Erat Miseni classemque imperio praesens regebat. (Plinius, Epistulae, 6, 16; 4)
  • Misenumban volt akkor, és a flottát személyesen vezette.

• Folyamatos cselekvésekre, amelyek még tartottak, amikor egy másik befejeződött:
  • Librum legebam, cum tu intravisti.
  • Épp könyvet olvastam, mikor te bejöttél.

• Sikertelen próbálkozások kifejezésére:
  • Id Helvetii ratibus ac lintribus iunctis transibant.(Caesar, De bello Gallico, I, 12, 2)
  • Ott a helvétek a tutajok és a bárkák összekapcsolásával próbáltak átkelni.

• A szükségességet (debeo, oportet, necesse est) kifejező igéknél feltételes múlt időt (valószínűleg grécizmus):
  • Etsi tali tuo tempore me aut consolandi aut iuvandi tui causa scribere ad te aliquid pro nostra amicitia oportebat... (Cicero, ad Fam. XIII, 1)
  • "Habár ilyen idődben vagy vigasztalásul vagy segítségül neked valamit írnom kellett volna..."

Példák a perfectum ragozására:

• cantare ’énekelni’ → cantabam, cantabas, cantabat, cantabamus, cantabatis, cantabant
• complere ’megtölteni’ → complebam, complebas, complebat, complebamus, complebatis, complebant
• audire ’hallani’ → audiebam, audiebas, audiebat, audiebamus, audiebatis, audiebant
• esse (létige) → eram, eras, erat, eramus, eratis, erant.

Az olaszban

Az olasz imperfetto egyszerű igeidő, a ragozott formáknak önmagukban is van jelentése.

A következő esetekben szokás használni:

• A múltban történt folyamatos cselekvés kifejezésére:
  • Ballavano con rapidi passi (gyors léptekkel táncoltak)
• Egy olyan múltbéli állapot, ami ma már nem tart:
  • Guardavo il televisore tutto al giorno all'estate. (nyáron egész nap a tévét néztem)
• Congiuntivo-nál
  • Pensavo che fosse intelligente (azt gondoltam, hogy intelligens)
• Időjárás leírására:
  • Pioveva tutto il giorno (egész nap esett)

Képzése

-are: parlare parlavo parlavi parlava parlavamo parlavate parlavano

-ere: vendere vendevo vendevi vendeva vendevamo vendevate vendevano

-ire: partire partivo partivi partiva partivamo partivate partivano

essere (létige) ero eri era eravamo eravate erano

Megjegyzés: Az avere ige ragozása nem rendhagyó

Az imperfetto és a passato prossimo közti különbségek

Míg a passato prossimo azt fejezi ki, hogy egy bizonyos cselekvés megtörtént, addig az imperfetto arra fekteti a hangsúlyt, hogy ez a cselekvés, állapot létezett egy bizonyos időtartamig.

A következő mondatok a magyar fordítás révén szemléltetik a különbséget, mert nem mindegy, hogy milyen esetben mit használunk, ugyanis félreértésekhez vezethet.

Egyszerű mondatok

• Leggevo un libro
  • Olvastam egy könyvet. (A múltnak valamely szakaszát azzal töltöttem, hogy ezt a könyvet olvasgattam. Lehet, hogy már kiolvastam, de lehet, hogy csak a második oldalnál tartok.)
• Ho letto il libro
  • Kiolvastam a könyvet. (A cselekvés lezárult, nem számít, hogy meddig tartott, a lényeg az, hogy minden fejezetet elolvastam.)

Összetett mondatok

• Parlavo di politica quando Pietro mi ha chiesto il tempo (egy múltbéli folyamatos cselekvés egyik pillanatában (beszéltem) volt egy pillanatig tartó másik cselekvés (megkérdezte). A mondat nem fejezi ki, hogy zavart-e, amikor Pietro megkérdezte az időt, vagy egyáltalán figyeltem-e rá.
  • Éppen a politikáról beszéltem, amikor Pietro megkérdezte (tőlem), hogy mennyi az idő.
• Parlavo di politica mentre Pietro telefonava.
  • A politikáról beszéltem, miközben Pietro telefonált (a két cselekvésnek arról a pillanatáról beszélünk, amikor egyidejűleg történt a kettő. Meglehet, hogy előbb kezdtem el beszélni, mielőtt Pietro telefonálni kezdett volna, de az is lehet, hogy fordítva. A lényeg az, hogy volt olyan pillanat, amikor a két cselekvés egyhuzamban történt.)

A spanyolban

A spanyolban használata hasonló az olasz nyelvéhez.

Képzése

Az I. ragozású (-ar végű) igéknél a -ba- képzővel történik:

• cantar ’énekelni’ → cantaba, cantabas, cantaba, cantábamos, cantabais, cantaban.

A II. és III. ragozású (-er és -ir végű) igéknél a -b- kiesik:

• comer ’enni’ → comía, comías, comía, comíamos, comíais, comían;
• vivir ’élni’ → vivía, vivías, vivía, vivíamos, vivíais, vivían.

A franciában

A francia imparfait használata hasonló az olasz imperfetto és a spanyol imperfectoéhoz.

Az angolban

Az angolban a folyamatos múlt (Past Continuous vagy Past Progressive) összetett igeidő, képzése a to be ige múlt idejével, valamint a határozói igenévvel (ING-es alak) történik: például He was reading a book when I entered the room. ’Éppen könyvet olvasott, amikor beléptem a szobába.’.

Fontos megjegyezni, hogy míg az újlatin nyelvekben a folyamatos múlt kifejezhet múltbeli szokásos, ismétlődő cselekvést, addig az angolban erre a célra nem a folyamatos múltat, hanem az egyszerű múlt időt (Past Simple), illetve a used to szerkezetet használják. Például:

Télen sokat olvastam:

olasz: D'inverno leggevo molto. (Imperfetto)

angol: In winter I read (vagy: I used to read) a lot. (Past Simple)