Románok
| románok vagy oláhok Români | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mihai Eminescu • George Enescu • Alexandru Ioan Cuza • Victor Babeș | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 23 782 990 (a moldávokkal együtt)[1][2] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| román | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Túlnyomórészt ortodox; kisebb részben görögkatolikus, római katolikus és protestáns | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| moldovánok (külön népnek tekintve), vlachok, egyéb újlatin nyelvű népek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz románok vagy oláhok Români témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A románok a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
A románok teljes számát 23,8 millió (a moldávokkal együtt) főre teszik. A románok legjelentősebb számban Romániában (kb. 17 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és Moldovával szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A Moldovában élő mintegy 3 millió románul beszélő moldávot sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik.
Tartalomjegyzék
Elnevezéseik[szerkesztés]
A románok középkori elnevezése a vlach (ejtsd: vlah) volt, akárcsak több ma is élő balkáni népcsoportnak (arománok, balkáni vlachok). Nem keverendő össze a blach néppel, mely a Pannónia és a Balkán területén élő keleti-frankok középkori elnevezése. Ez az elnevezés a magyarba germán vagy szláv közvetítéssel érkezhetett. A középkorban pásztort, főleg hegyvidéki téli-nyári szállásváltó (transzhumáló) pásztorokat nevezték még így.[12] Önmagukat a „római” jelentésű ruman névvel jelölték, a nyelvük latin (római) eredete miatt. (A Bizánci Birodalom lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat, birodalmukat pedig szintén Romániának.) Ebből származik a románok elnevezés, amelyet a 19. századtól, Románia állam megalakításától használnak más nyelveken is a nép elnevezésére.
Az oláh elnevezés a vlach szóból származik, és a románokat jelölték vele a Magyar Királyságban. A 19. század közepétől az oláh népnév háttérbe szorult; inkább gúnyos, megvető hangsúlyt kapott. A 20. század végén újra elterjedt egyes körökben, a kifejezést használók főként a magyarellenes románokat nevezik így.
A románok eredete[szerkesztés]
A románok eredetével kapcsolatban két elméletet kell megemlíteni. Az egyik a dák-római folytonosság elmélete, a másik pedig a bevándorlás elmélete.
A dák-római folytonosság:
Az elmélet a 19. századi nacionalista törekvések idején alakult ki, és ez képezi a jogalapját Erdély, Romániához való tartozásának. Lényege, hogy a mai románok a dák népet tekintik őseiknek, amelyet Traianus római császár a II. század elején győzött le. A terület (a mai Erdély) Dacia néven a Római Birodalom provinciája lett, és 165 évig az is maradt. Az elmélet szerint a legyőzött dákok átvették a rómaiak latin nyelvét, és később, a két nép keveredéséből alakultak ki a mai románok. A hivatalos román álláspont ezt az elméletet támogatja, ugyanakkor számos magyar, nemzetközi, és román történész, például Lucian Boia, és Marius Diaconescu is megkérdőjelezi ezt.
A bevándorlás-elmélete (Rösler-elmélet):
Ez az elmélet is a 19 században keletkezett, és megalkotója Eduard Robert Rösler. Elmélete szerint, a románok, az egykori latinosodott illírek leszármazottai, és őshazájuk a mai Albánia, és Nyugat-Macedónia, az Ohridi-tó környékén keresendő.[13][14] Ez, a vulgáris-latin nyelvet beszélő pásztornép innen rajzott ki, és népesítette be a balkáni területeket, majd később Havasalföldet, Moldvát, és Erdélyt. Itt maradt őseik a napjainkban is itt élő, a román nyelvvel szinte megegyező aromán nyelvet beszélő, hagyományosan pásztorkodással foglalkozó Arománok. Főbb érvek az illír származás mellett: nyelvészeti érvek, vallási érvek, illetve egyéb régészeti érvek.
A románok története[szerkesztés]
A románok többségében az ortodox, kisebb részben a görögkatolikus kereszténységet vették fel. Első államuk Havasalföld volt, majd később attól északra létrejött Moldva. Havasalföld és Moldva a 16. századig területileg független, politikailag viszont a Magyar Királyság és a Lengyel Királyság hűbéresei, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A tatárjárástól kezdődően, több hullámban érkezve számos román telepedett le Erdélyben, aminek következtében ezen országrész etnikai arányai, főleg a török hódoltság alatt és után fokozatosan átalakultak.
A ma Romániában élő népcsoport körülbelül 200 éve nevezi magát románnak. A 18. század végén és a 19. század elején végbement politikai változások során, az Osztrák birodalom megpróbálta „összeugrasztani” az erdélyi medence etnikumait, hogy belülről gyengítse őket, így ne kelljen tartania a magyarok és oláhok (románok) összefogásától és esetleges függetlenségi törekvéseitől. Az erdélyi román triászként is emlegetett Șincai, Maior, Clein ez időben Bécsben tanítottak a friss dákoromán elméletről, melynek fő célja az oláh nép (románok) öntudatának megteremtése volt. Ekkor fogalmazódott meg a római-román kontinuitás elmélete, ami az Erdélyhez való jogukat erősítette meg.
Több neves európai történész az oláh (román) nép történelmét más oldalról közelíti meg: 271-ben Dáciát kiürítik, a kiürítés után a területet gótok, gepidák, hunok, majd avarok foglalják el. az Avar Birodalom bukása után a bolgárok népesítik be a mai Románia területét a 7. században, a bolgárokat a magyarok követik.
Az oláhokról (románokról) először egy 1015-ben íródott krónikában olvashatunk, de nem a Duna vonalától északra, hanem délre: II. Baszileiosz bizánci császár 1015-ben döntően levervén a bolgárokat és oláh segítőiket, a kóborló oláhokat – görögül: vlachos – az ochridai érsekség egyházi fennhatósága alá helyezte. Ochrida pedig Albániától délkeletre fekszik.
Feltételezhető tehát, hogy az oláh (román) nép a Balkán déli részén alakult ki, ahonnan a 13. században, nyájaikat terelve telepedtek meg Havasalföld és Erdély területén. Státuszukat a vlach jog legalizálta.
A 18. századtól kezdve elindult a románok önállósodási törekvése, ennek része volt a Hória-féle lázadás (Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az 1848-49-es szabadságharcban a császári seregek oldalán való részvétel. 1858-ban a függetlenné vált Moldva és Havasalföld egyesülésével létrejött a Román Királyság. Ugyanakkor Románia eredetileg a középkori Bizánci (Latin) császárság neve volt. A román nyelv írásmódja 1860-ig a román cirill ábécé volt, ekkor tértek át a latin írásra.
A 20. század elején Erdélyben a románok összlakosságon belüli aránya már meghaladta az 50%-ot. 1920-ban Besszarábiát, Bukovinát, Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti felét is Romániához csatolták. Észak-Bukovina és Besszarábia Szovjetunióhoz való hozzácsatolása után 1945-ben kialakult a mai Románia területe. Ezután Románia szocialista állammá vált. 1965-ben Ceaușescu átvette a hatalmat, és a szovjet érdekszférán belül igen egyedülálló rendszert épített ki, amelyet 1989-ben a romániai forradalom elsöpört. Romániát 2007-ben az Európai Unió felvette tagjai sorába.
A magyarországi román nemzetiség[szerkesztés]
A trianoni békeszerződés előtti Magyarországon a legnagyobb lélekszámú kisebbséget alkották (kb. 2,8 millió fő). Magyarország mai területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint kb. 10 000 fő vallotta magát román nemzetiségűnek, illetve román anyanyelvűnek. Főként az ország keleti részében élnek. Néhány jelentősebb település, ahol románok laknak: Kétegyháza (Chitighaz), Elek (Aletea), Gyula (Giula), Méhkerék (Micherechi), Magyarcsanád (Cenadul Unguresc).
Jegyzetek[szerkesztés]
A bolgár időkre emlékeztet a klésőbbi törtélnelmi Magyar Királyság három Fehérvárra magyarosított helységneve, kjlsőbbi fővárosa: Nándor- (azaz görög)-, Székes- (koronázó) és Gyula-Fehérvár. A románok utóbbit Bălgrad-nak hívták, vagyis bolgárul (bălgarski<volgai türkök). A mai Alba Iulia a középkori Gyula-Fehérvár magyar-latinsága. Ebből arra is következhetünk, hogvy a vlachok már a bolgár uralom alatt nemcsak a Balkánon - ahol volt bolgár-vlach cárság Peter és Aszen idején -, hanem Erdélyben is élhettek.
Források[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- ↑ Ethnologue Romanian
- ↑ http://unilat.org/DPEL/Promotion/L_Odyssee_des_langues/Roumain/ro
- ↑ 2002-es népszámlálás Archiválva 2008. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2007. március 2.)
- ↑ All-Ukrainian population census 2001 – The distribution of the population by nationality and mother tongue Archiválva 2004. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, State Statistics Committee of Ukraine (letöltve: 2007. március 2.)
- ↑ http://www.ine.es/en/prensa/np756_en.pdf
- ↑ http://factfinder2.census.gov/faces/tableservices/jsf/pages/productview.xhtml?pid=ACS_09_1YR_B04003&prodType=table
- ↑ Indicatori demografici Anno 2010 (olasz nyelven). istat.it, 2011. január 24. [2012. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 28.)
- ↑ http://www12.statcan.gc.ca/nhs-enm/2011/dp-pd/dt-td/Rp-eng.cfm?LANG=E&APATH=3&DETAIL=0&DIM=0&FL=A&FREE=0&GC=0&GID=0&GK=0&GRP=1&PID=105396&PRID=0&PTYPE=105277&S=0&SHOWALL=0&SUB=0&Temporal=2013&THEME=95&VID=0&VNAMEE=&VNAMEF=
- ↑ http://www.dprp.gov.ro/federal-republic-of-germany/[halott link]
- ↑ [1]
- ↑ UK Migration Statistics Quarterly Aug 2013
- ↑ Szász, Zoltán (1999). „Románok az első ezredfordulón” 9-10. szám, Kiadó: História folyóirat. [2015. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ http://toriblog.blog.hu/2008/02/14/a_romanok_eredete_v
- ↑ http://www.imninalu.net/myths-Vlach.htm
