Prozódia (nyelvészet)
A prozódia (vö. latin prosodia < ógörög proszoidía „líra játékát kísérő ének; a hang magasságának variációja”[1]) szót már az ókorban használták „a szavak szabályos, a hangsúlyok és az időtartamok helyes alkalmazásával való kiejtése, ami a verselés alapját képezi; szöveg rendezése a magánhangzók és a mássalhangzók szempontjából” jelentésekkel.[2] A költészettan átvette ezt a szót azon szakszavaként, mely a verselés ritmikai szabályainak összességét nevezi meg.[3]
A nyelvészetbe ez a terminus különböző jelentésekkel került a francia nyelvű szakirodalomba és az angol nyelvűbe.
Az előbbi nézetében a prozódia a hangtan azon ága, amely a nyelv ún. szupraszegmentális tényezőinek tanulmányozásával foglalkozik.[4] Ezek más természetű hangtani jelenségek, mint a beszédfolyam a fonetika szempontjából beszédhangokból, a fonológia nézetében fonémákból álló szegmentumai. A szupraszegmentális tényezők a szegmentemokhoz kapcsólódnak.[5]
Az utóbbi nézetben a prozódia a szupraszegmentális tényezők összessége. Ez az értelmezés megtalálható a magyar nyelvű szakirodalomban is.[6] Annak a tudományágnak, amely a szupraszegmentális tényezőkkal foglalkozik, több angol elnevezése van: prosodics „a prozódia tudománya”[1], suprasegmental phonetics „szupraszegmentális fonetika”, prosodic phonology „prozódiai fonológia”.[7]
A szakirodalomban szupraszegmentális tényezőkként megtalálhatók a hangerő, a hangmagasság, a tónus, a hangszínezet, a hang időtartama, a hangsúly, a szegmentumok közötti junktúra (határjegy) és szünet, a szónál nagyobb szegmentumok hanglejtése, ritmusa és tempója,[8][5][9][10][11] de nem mindegyiket tartja mindegyik nyelvész szupraszegmentális tényezőnek, hanem egyiket vagy másikat ez vagy az a szerző nyelven kívüli elemnek tekinti.[12]
A prozódia egyrészt a fonetikához tartozik, mivel a szupraszegmentális tényezőket lehet alaki szempontból vizsgálni (például az akusztikai tulajdonságaikat), másrészt pedig a fonológiához, mivel ezeknek a tényezőknek is lehet jelentésmegkülönböztető funkciója úgy lexikai, mint grammatikai téren. Analógia útján a fonémákkal mint a fonológia tárgyával, egyes szerzők prozodémáknak nevezik a szupraszegmentális tényezőket ebből a szempontból.[10][13][7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Bussmann 1998, 962. o.
- ↑ Bidu-Vrănceanu et al. 1997, 394. o.
- ↑ Tótfalusi 2008, prozódia szócikk.
- ↑ TLFi prosodie szócikk, C. pont.
- ↑ a b A. Jászó 2007, 17. o.
- ↑ Például Gósy 2006-ban: „beszédprozódia torzítás” (596. o.), „sérülhet a prozódia” (602. o.).
- ↑ a b Crystal 2008, 393. o.
- ↑ Crystal 2008, 466. o.
- ↑ Bussmann 1998, 962. o.
- ↑ a b Dubois 2002, 458. o.
- ↑ Bidu-Vrănceanu et al. 1997, 496. o.
- ↑ Vö. Bidu-Vrănceanu et al. 1997, 350. o.
- ↑ A. Jászó 2007, 74, 115. o.
Források[szerkesztés]
- (magyarul) A. Jászó Anna. Hangtan. A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 73–162. o. (Hozzáférés: 2018. november 19)
- Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. ISBN 973-440229-3 (Hozzáférés: 2018. november 19)
- (angolul) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2018. november 19)
- (angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2018. november 19)
- (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
- Gósy Mária. 27. fejezet – A beszéd zavarai. Kiefer Ferenc (szerk.). Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006, ISBN 963-05-8324-0; az interneten: A magyar nyelv. Digitális Tankönyvtár. Letölthető PDF. 596–607. o. (Hozzáférés: 2018. november 19)
- Tótfalusi István. Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. 3., bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2008. ISBN 9789637094927; az interneten: Idegenszó-tár. Digitális Tankönyvtár (Hozzáférés: 2018. november 19)
Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]
|
