Szláv mitológia
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A pogány szlávok mitológiájára vonatkozó hagyomány nagyon hiányos és homályos. Mitológiájuk és vallási hitrendszerük 3000 év alatt folyamatosan alakult ki és változott. A 6. században élő Prokopiusz a Kárpátok mögött élő szlávokról írván, megemlíti, hogy imádtak egy istent, a villám teremtőjét és valamennyi dolog legfőbb urát, akinek ökröket s egyéb állatokat hoztak áldozatul. A fátumot nem ismerik; veszélyes esetekben fogadalmat tesznek, melyet megmenekülésük esetén szigorúan megtartanak. Tisztelnek folyókat, nimfákat és számos más istent is. A 12. században élő Bosaui Helmold már más értelemben szól mitológiájukról. Szerinte a többalakú isteneken kívül, akik a mezők és erdők, öröm és búbánat fölött uralkodnak, a szlávok hisznek egy főistenben, aki a többi alárendelt istennek parancsol. E két adaton kívül csak istennevek maradtak fenn. Orosz istennevek: Perun (mennydörgés, talán a normannok Thorja), Volosz, Dazsbog, Sztribog, stb. A magasabb istenek neveinek csakhamar nyomuk veszett, míg az alsóbb isteneké, az erdei és hegyi, a vízi és légi, a házi és udvari démonoké máig is ismeretes, noha ezek nevében idegen hatás (német, új-görög) nyilvánul. Ilyenek a délszlávoknál a Vilik, a keleti szlávoknál a Ruszalkák (nimfák); a Rojenicák és Szojenicák (születési és sors-szellemek), továbbá a Vámpirok, Hableányok, Koboldok stb. Az Elba és Odera közt lakó szlávok a hagyomány szerint hisznek a fény és a sötétség (Bjelobog és Cernobog) isteneiben, akik egymás nélkül nem tudnának fennállni, tehát ebben a kultuszban nem a keresztényies felfogásban lévő Isten-Sátán párosra kell gondolni, hanem egy afféle természeti tulajdonságokra, amik az évszakokban fontos szerepet töltenek be.
Szláv istenek és mitológiai alakok[szerkesztés]
- Bannyik: a fürdő szelleme
- Bielobog: a fény és a szerencse istene a kezdeti hitvilágban
- Bjelun: magas termetű, ősz szakállú aggastyán, a vándorok útbaigazítója és az aratók patrónusa
- blud: erdei, mezei gonosz kobold
- bludicska: lidérc
- bogatir: természetfeletti képességekkel bíró félisten
- Csernobog: a sötétség és a balszerencse istene, a gonosz megszemélyesítője a kezdeti hitvilágban
- dabog: ördög a déli szlávoknál (Dazsbogból ered)
- Dazsbog: Szvarog fia, a gazdagság istene
- domovoj: orosz háziisten, a ház védelmezője
- Fülemüle Zsivány: félig szörny, félig ember, Ilja Muromec ellensége
- hut: madárfejű szárnyaskígyó; a betegségektől és sorscsapásoktól védő, a gazda vagyonát gyarapító házi szellem
- Ilja Muromec: az orosz folklór hőse, hazáját és fejedelmét védelmező, paraszti származású félisten
- jagababa: a szélvészt és a viharfelhőket megszemélyesítő, mozsárban repülő emberevő boszorkány
- Jarilo: a tavasz istene
- Khorsz: Dazsbog nevének iráni eredetű változata
- Kij: a legenda szerint a Kijevet alapító óriás
- kikomora: élő személy éjszaka bolyongó, vérszívó lelke
- lesij, ljeszij: az erdő szelleme, erdei emberrém
- Libegy: Kij húga
- licar: az alakját időlegesen megváltoztatni képes, varázserejű férfi az orosz hiedelemvilágban
- lojma: békatestű, nagy fejű, üveges szemű víziszörny
- mara: erdei asszonyrém
- Mokosa: az északi oroszoknál a nyájak gondviselője, a fonás és a vászonfehérítés segítője
- Morana: a tél és a halál istennője
- oboroten: vámpír
- Perun: a keleti és a balti szlávoknál a villámlás és a harc istene; a kereszténység felvétele után kultuszának egy része átszármazott Szt. Illésre
- polevik: mezei tündér, nimfa
- Radigoszt: a nyugati szlávok egyik főistene; kultusza az idők során összeolvadt Szvantovitéval
- Rarog: Szvarog nyugati szláv megfelelője
- rozsanyica: az újszülött női őse, kinek lelke tovább él az újszülöttben, és irányítja annak sorsát
- ruszalka: erdei, mezei nimfa a keleti szlávoknál
- Scsek és Horiv: Kij fivérei
- Szimargl: az orosz földön élő nem-szlávok főistene
- Sztribog: a keleti szlávoknál a szelek istene
- Szugyenyica: a sors megszemélyesítője
- Szvantovit: a nyugati szlávok négyfejű, mindentudó istene
- Szvarog: a keleti szlávoknál a nappali égbolt, a világosság és a tűz istene; jelképe a kard
- Triglav: néhány nyugati szláv törzs főistene; háromfejű, melyek az Eget, a Földet és az Alvilágot szimbolizálják. Eredetileg talán Szvantovit egyik helyi változata volt; a kereszténység felvétele után Szt. Vitusra származott át a kultusza.
- Velesz: az oroszoknál a nyájak védője, az állatok és az állattenyésztés istene; a kereszténység felvétele után Szt. Balázzsal azonosították
- Veszna: a tavasz istennője
- Vetru: a szél; Sztribog fia
- Víj: az alvilág ura, Dazbough apja
- víla: tündér a felhőkben, erdőkben, vizekben
- vogyanoj: vízi emberrém
- volkolak: farkasember
Mitikus uralkodók[szerkesztés]
Mondabeli cseh fejedelmek:
Lech | fej.: ? | - | ismeretlen | |
Čech | fej.: ? | Tschech | ismeretlen | |
Bohemus | fej.: ? | - | ismeretlen | |
Krok (* 667) | fej.: ? | Cracus, Crasus | ismeretlen | Čech fia. |
Libuše | fej.: ? | Libuse | Přemysl | Krok leánya. |
Přemysl, a szántóvető | fej.: ?, †745 | - | Libuše | Libuše férje. |
Nezamysl | fej.: 745, †783 | - | Hruba | Přemysl és Libuše fia. |
Mnata | fej.: 783, †804 | Mnaata | Strezislava (*711) | Nezamysl fia. |
Vojen | fej.: 804, †820 | Wojen | Blanka | Mnata fia. |
Vnislav (* 758) | fej.: 820, †833 | Unislaw | Libuse | Vojen fia. |
Křesomysl | fej.: 833, †851 | Kresomysyl | Ponislava | Vnislav fia. |
Neklan | fej.: 851, †873 | - | ismeretlen | Křesomysl fia. |
Hostivít (* 820 k.) | fej.: 873, †873 | Gostivit, Hortivitus, Hostivait, Hostiwit, Hostivbit | Miloslava | Neklan fia. |
A történelmi cseh uralkodókról lásd: Csehország uralkodóinak listája!
Forrás[szerkesztés]
- Mitológiai ábécé (Gondolat Kiadó, 1978)
- Keleti szláv regék és mondák (Móra Kiadó, 2003)