Szláv mitológia

A pogány szlávok mitológiájára vonatkozó hagyomány nagyon hiányos és homályos. Mitológiájuk és vallási hitrendszerük 3000 év alatt folyamatosan alakult ki és változott. A 6. században élő Prokopiusz a Kárpátok mögött élő szlávokról írván, megemlíti, hogy imádtak egy istent, a villám teremtőjét és valamennyi dolog legfőbb urát, akinek ökröket s egyéb állatokat hoztak áldozatul. A fátumot nem ismerik; veszélyes esetekben fogadalmat tesznek, melyet megmenekülésük esetén szigorúan megtartanak. Tisztelnek folyókat, nimfákat és számos más istent is. A 12. században élő Bosaui Helmold már más értelemben szól mitológiájukról. Szerinte a többalakú isteneken kívül, akik a mezők és erdők, öröm és búbánat fölött uralkodnak, a szlávok hisznek egy főistenben, aki a többi alárendelt istennek parancsol. E két adaton kívül csak istennevek maradtak fenn. Orosz istennevek: Perun (mennydörgés, talán a normannok Thorja), Volosz, Dazsbog, Sztribog, stb. A magasabb istenek neveinek csakhamar nyomuk veszett, míg az alsóbb isteneké, az erdei és hegyi, a vízi és légi, a házi és udvari démonoké máig is ismeretes, noha ezek nevében idegen hatás (német, új-görög) nyilvánul. Ilyenek a délszlávoknál a Vilik, a keleti szlávoknál a Ruszalkák (nimfák); a Rojenicák és Szojenicák (születési és sors-szellemek), továbbá a Vámpirok, Hableányok, Koboldok stb. Az Elba és Odera közt lakó szlávok a hagyomány szerint hisznek a fény és a sötétség (Bjelobog és Cernobog) isteneiben, akik egymás nélkül nem tudnának fennállni, tehát ebben a kultuszban nem a keresztényies felfogásban lévő Isten-Sátán párosra kell gondolni, hanem egy afféle természeti tulajdonságokra, amik az évszakokban fontos szerepet töltenek be.

Szláv istenek és mitológiai alakok

• Bannyik: a fürdő szelleme
• Bielobog: a fény és a szerencse istene a kezdeti hitvilágban
• Bjelun: magas termetű, ősz szakállú aggastyán, a vándorok útbaigazítója és az aratók patrónusa
• blud: erdei, mezei gonosz kobold
• bludicska: lidérc
• bogatir: természetfeletti képességekkel bíró félisten
• Csernobog: a sötétség és a balszerencse istene, a gonosz megszemélyesítője a kezdeti hitvilágban
• dabog: ördög a déli szlávoknál (Dazsbogból ered)
• Dazsbog: Szvarog fia, a gazdagság istene
• domovoj: orosz háziisten, a ház védelmezője
• Fülemüle Zsivány: félig szörny, félig ember, Ilja Muromec ellensége
• hut: madárfejű szárnyaskígyó; a betegségektől és sorscsapásoktól védő, a gazda vagyonát gyarapító házi szellem
• Ilja Muromec: az orosz folklór hőse, hazáját és fejedelmét védelmező, paraszti származású félisten
• jagababa: a szélvészt és a viharfelhőket megszemélyesítő, mozsárban repülő emberevő boszorkány
• Jarilo: a tavasz istene
• Khorsz: Dazsbog nevének iráni eredetű változata
• Kij: a legenda szerint a Kijevet alapító óriás
• kikomora: élő személy éjszaka bolyongó, vérszívó lelke
• lesij, ljeszij: az erdő szelleme, erdei emberrém
• Libegy: Kij húga
• licar: az alakját időlegesen megváltoztatni képes, varázserejű férfi az orosz hiedelemvilágban
• lojma: békatestű, nagy fejű, üveges szemű víziszörny
• mara: erdei asszonyrém
• Mokosa: az északi oroszoknál a nyájak gondviselője, a fonás és a vászonfehérítés segítője
• Morana: a tél és a halál istennője
• oboroten: vámpír
• Perun: a keleti és a balti szlávoknál a villámlás és a harc istene; a kereszténység felvétele után kultuszának egy része átszármazott Szt. Illésre
• polevik: mezei tündér, nimfa
• Radigoszt: a nyugati szlávok egyik főistene; kultusza az idők során összeolvadt Szvantovitéval
• Rarog: Szvarog nyugati szláv megfelelője
• rozsanyica: az újszülött női őse, kinek lelke tovább él az újszülöttben, és irányítja annak sorsát
• ruszalka: erdei, mezei nimfa a keleti szlávoknál
• Scsek és Horiv: Kij fivérei
• Szimargl: az orosz földön élő nem-szlávok főistene
• Sztribog: a keleti szlávoknál a szelek istene
• Szugyenyica: a sors megszemélyesítője
• Szvantovit: a nyugati szlávok négyfejű, mindentudó istene
• Szvarog: a keleti szlávoknál a nappali égbolt, a világosság és a tűz istene; jelképe a kard
• Triglav: néhány nyugati szláv törzs főistene; háromfejű, melyek az Eget, a Földet és az Alvilágot szimbolizálják. Eredetileg talán Szvantovit egyik helyi változata volt; a kereszténység felvétele után Szt. Vitusra származott át a kultusza.
• Velesz: az oroszoknál a nyájak védője, az állatok és az állattenyésztés istene; a kereszténység felvétele után Szt. Balázzsal azonosították
• Veszna: a tavasz istennője
• Vetru: a szél; Sztribog fia
• Víj: az alvilág ura, Dazbough apja 
• víla: tündér a felhőkben, erdőkben, vizekben
• vogyanoj: vízi emberrém
• volkolak: farkasember

Mitikus uralkodók

Mondabeli cseh fejedelmek:

Uralkodó	Uralkodott	Névváltozat	Házastárs	Megjegyzés
Lech	fej.: ?	-	ismeretlen
Čech	fej.: ?	Tschech	ismeretlen
Bohemus	fej.: ?	-	ismeretlen
Krok (* 667)	fej.: ?	Cracus, Crasus	ismeretlen	Čech fia.
Libuše	fej.: ?	Libuse	Přemysl	Krok leánya.
Přemysl, a szántóvető	fej.: ?, †745	-	Libuše	Libuše férje.
Nezamysl	fej.: 745, †783	-	Hruba	Přemysl és Libuše fia.
Mnata	fej.: 783, †804	Mnaata	Strezislava (*711)	Nezamysl fia.
Vojen	fej.: 804, †820	Wojen	Blanka	Mnata fia.
Vnislav (* 758)	fej.: 820, †833	Unislaw	Libuse	Vojen fia.
Křesomysl	fej.: 833, †851	Kresomysyl	Ponislava	Vnislav fia.
Neklan	fej.: 851, †873	-	ismeretlen	Křesomysl fia.
Hostivít (* 820 k.)	fej.: 873, †873	Gostivit, Hortivitus, Hostivait, Hostiwit, Hostivbit	Miloslava	Neklan fia.

A történelmi cseh uralkodókról lásd: Csehország uralkodóinak listája!

Forrás

• Mitológiai ábécé (Gondolat Kiadó, 1978)
• Keleti szláv regék és mondák (Móra Kiadó, 2003)