Kajszibarack
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kajszibarack gyümölcs
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Prunus armeniaca L. | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kajszi témájú médiaállományokat és Kajszi témájú kategóriát. |
| Kajszibarack (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Energia 48 kcal 201 kJ | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | ||||||||||||||||
| Kajszibarack (szárított) Tápanyagtartalom 100 g-ban | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Energia 241 kcal 1009 kJ | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | ||||||||||||||||
A kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.
Az Európai Unióban 65 000 hektáron termesztik és az éves termésmennyiség 700 000 tonna. Magyarországon évente 30 000 tonna kajszibarackot termelnek, de hideg időjárás, vagy a virágzáskor jelentkező fagyok esetén ez visszaeshet 10 000 tonnára, mint 2018-ban.[1]
Tartalomjegyzék
Elnevezése[szerkesztés]
A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" (esetleg "sárga") előtag.
A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.
Jellemzése[szerkesztés]
A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.
A sárgabarack az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk. A cukor (5-30%) és savtartalom (0,3-2,6%) harmóniája intenzív aromával párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümölcsök karotin tartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag.[2]
A Kárpát-medencében[szerkesztés]
Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.
Talajigénye[szerkesztés]
A kajszi a kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Nem termeszthető eredményesen mész-szegény, savanyú talajokon.
Ökológiai igény[szerkesztés]
A kajszifajták többsége kicsi ökológiai alkalmazkodó képességgel rendelkezik. Magyarországon elsősorban a téli lehűlések okoznak nagy termésveszteséget. A kajszi hő- és fényigényes növény. A korona gyenge fényellátása mellett gyenge virágrügy képződéshez és felkopaszodáshoz vezet.A kajszi a hazánkban termesztett fajok közül a legszárazságtűrőbbek közé tartozik. Öntözés nélkül is jövedelmezően termeszthető, de öntözéssel jelentősen növelhető a termés mennyisége.[2][3]
Gyümölcse[szerkesztés]
Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa (fajtától függően) éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.
Felhasználása[szerkesztés]
Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát.Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésénél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, üzemanyagot, illetve a sáláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását illetve serkenti a hajnövekedést.[4][5]
Fajták[szerkesztés]
| Kajszibarack fajták[1] | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Megnevezés | Érési ideje | Hússzíne | Állománya | Mérete | Súlya | íze | Megjegyzés |
| Bergeron | július közepe | narancssárga | rostos, szilárd | közép nagy | 40-55 g | édes-savas, harmonikus, kiváló | fagytűrése kiváló |
| Budapest | kései | g | |||||
| Carmingo[6] | augusztus közepe | ||||||
| Ceglédi arany | Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után | narancssárga | 44 g | jellegzetes kajszi ízű | fagytűrése jó | ||
| Ceglédi bíbor | július közepén | narancssárga, | rostos, bőlevű | nagy, megnyúlt, oldalról lapított | 45 g | késő téli -korai tavaszi fagyokra a legérzékenyebb | |
| Ceglédi kedves | g | ||||||
| Ceglédi óriás | június eleje | narancssárga | lédús, puha | igen nagy | 50-80 g | édes-savas, aromás | friss fogyasztás, export |
| Ceglédi Piroska | Magyar kajszi előtt öt-hét nappal érik | narancssárga | Önmeddő | középnagy | 52 g | teljes érésben jó | Fagyérzékenysége közepes |
| Gönci magyar | június közepe | aranysárga | kemény | középnagy | 40-55 g | édes-savas, zamatos | legkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiváló |
| Harmat | g | ||||||
| Harcot | g | ||||||
| Korai piros | g | ||||||
| Magyar kajszi | július közepe | 45 g | |||||
| Mandulakajszi | Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után | sárga, közepesen kemény | gyümölcse erősen megnyúlt, oldalról lapított | g | lédús, ízletes | téli lehűlésekre fogékony | |
| Pannónia | július közepe-vége | narancssárga | rostos, szilárd | közép nagy | 40-55 g | édes-savas, harmonikus, kiváló | fagytűrése kiváló |
| Rózsakajszi | július eleje | sárga, vörös foltos | rostos, szilárd | kicsi | 10-20 g | édes-savas | fagytűrése közepes |
| Szegedi mamut | g | ||||||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rossz hír a kajszibarack szerelmeseinek. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
- ↑ a b Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet. Nyíregyháza, PRINOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány. 1997, ISBN 963-04-9111-7
- ↑ Kajszibarack fajták érési idő. https://www.tuja.hu
- ↑ Archivált másolat. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
- ↑ http://oilhealthbenefits.com/apricot-kernel-oil/
- ↑ augusztus közepén érik
Források[szerkesztés]
- Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
További információk[szerkesztés]
|
