Mikekarácsonyfa
| Mikekarácsonyfa | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Járás | Lenti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Józsefné[1] | ||
| Irányítószám | 8949 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 262 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 33,18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mikekarácsonyfa
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 39′ 36″, k. h. 16° 41′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 36″, k. h. 16° 41′ 40″ | |||
Mikekarácsonyfa
Pozíció Zala megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mikekarácsonyfa témájú médiaállományokat. | |||
Mikekarácsonyfa község Zala megyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A falu Mikefa és Karácsonyfa települések egyesítéséből jött létre 1941-ben.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település a Cserta patak két partján fekszik: Mikefa a bal, Karácsonyfa a jobb partra esik. A 75-ös főútvonal közelében, Rédicstől 22, Zalaegerszegtől 34 kilométerre található. A falu a Göcsej tájegységhez tartozik, négy kilométerre található innen a Göcsej központjának számító Nova. A falut lankás dombok veszik körül, a környéken sok az erdő.[3]
Története[szerkesztés]
A mai Mikekarácsonyfa két település, Mikefa és Karácsonyfa egyesítéséből jött létre 1941-ben. A fa végződés egykor mindkét névben falva volt, amely – a tájra jellemző módon – a 17. századra lerövidült. Mikefát először 1381-ben Mikefalua néven említik az ismert írott források, a rövidült névalak 1773-ban fordul elő először. Karácsonyfa egy 1211-ből származó iratban Karasun néven fordul elő,[4] 1549-ben Karachonfalwaként írtak róla, majd 1612-ben már ez a név is röviden, Karachonfa formában jelenik meg. Mindkét község neve személynévből ered: Mike a Miklós (esetleg a Mihály) becézett formája volt, Karácsony pedig az ünnep nevéből származó név..[5][6]
Karácsonyfa a források szerint 1394-ben a veszprémi püspökséghez tartozott, 1778-ban viszont a szombathelyi püspökség tulajdonába került.[5] A török időkből származó iratokból kiderül, hogy a falu jobbágyai sokat szenvedtek a szécsiszigeti várkapitánytól. Előfordult, hogy három hétig tartott fogságban karácsonyfai lakosokat, mert nem akartak palánkfát hordani a várhoz.[4] Mikefán a 16. században több nemesi família is élt, például a Czigány, a Geráth, a Garázda és a Lóránt család.[5][4]
A két településről összesen tizenöten vettek részt az 1848–49-es szabadságharcban. Az ezt követő évtizedek fontos eseménye volt, hogy Mikefán 1895-ben megkezdte működését az első iskola, egy tanítóval. A falunak nagy jelentőséget adott a közeli Csertán épült vízimalom, mert itt őrölték a szomszédos falvak gabonáját.[4]
A polgári közigazgatás korában, a kiegyezés utáni időktől 1950-ig Karácsonyfa és Mikefa egyaránt a novai körjegyzőséghez tartozott, ugyanott vezették anyakönyvüket is az állami anyakönyvezés bevezetésétől (1895). A második világháborúban több falubeli is életét vesztette. Karácsonyfa és Mikefa 1941-ben egyesült.
1950-ben, a tanácsrendszer bevezetésekor az ország legtöbb községéhez hasonlóan Mikekarácsonyfán is önálló községi tanács alakult. Ez 1970-ig működött, attól kezdve a tanácsrendszer megszűnéséig Novával és Barlahidával közös tanácsa volt a falunak, melynek székhely Nován volt.[4][7]
1990-ben önálló önkormányzat jött létre minden községben, és Mikekarácsonyfa a következő tíz évben ismét önálló közigazgatással rendelkezett, 2000-től azonban Barlahidával körjegyzőséget alkot, ottani székhellyel. A népesség a legtöbb Zala megyei faluhoz hasonlóan csökkent az elmúlt évek során, bár a betelepülők száma is egyre nagyobb. Ma közel 300 fő él a községben.[5]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,6%, cigány 7,7%, német 2%. A lakosok 78,8%-a római katolikusnak, 2,2% reformátusnak, 9,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,8% nem nyilatkozott).[8]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu legkiemelkedőbb látnivalója a Hétfájdalmas Szűz Mária templom, amelyet 1994. október 9-én szenteltek fel. Az építkezés 1993 augusztusában kezdődött. A Karácsonyfáról elköltözött Gróf Károly ajánlotta fel régi házát, amelyet a helybeliek társadalmi munkával szétbontottak. A ház tégláiból készültek el a falak, amelyekre az önkormányzat által adott nyírfákból ácsolták a tetőzetet. A szombathelyi püspökség anyagi támogatásával segítette a templom megépítését.[4]
- A településen egy tó, körülötte pedig egy park is található.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mikekarácsonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A település földrajza. Mikekarácsonyfa honlapja. [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 1.)
- ↑ a b c d e f A mikekarácsonyfai templom. Novai Nagyboldogasszony római katolikus plébánia honlapja. (Hozzáférés: 2012. január 1.)
- ↑ a b c d A település története. Mikekarácsonyfa honlapja. [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 1.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 142. o. ISBN 963-05-4569-1
- ↑ Az Elnöki Tanács 19/1970. számú határozata községi közös tanácsok szervezéséről, 16.a) és 18. pont
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ A település látnivalói. Mikekarácsonyfa honlapja. [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 1.)
.svg)
