Tigris (állat)
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Panthera tigris Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Alfajok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 1900 1990 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tigris témájú médiaállományokat és Tigris témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tigris (Panthera tigris) a ragadozók rendjébe és a macskafélék családjába tartozó faj. Valamennyi alfaja veszélyeztetett. A tigris a legnagyobb ma élő macskaféle, méretben csak a jégkorszaki amerikai oroszlán és a smilodon múlta felül. A tigrisek méretei és egyéb jellemzői alfajonként változóak. A vadon élő hím tigrisek (a kihalt alfajokat nem beleszámítva) 100 és 306 kg közötti tömegűek, hosszuk a farokkal együtt 220–330 cm (a farok hossza 60–110 cm). Nemi kétalakúság figyelhető meg, a nőstény tigrisek jóval kisebbek, 75–167 kg-ot érhetnek el, hosszuk 215–275 cm.[1] A legkisebb alfaj a szumátrai tigris, a legnagyobb a szibériai tigris és a bengáli tigris.
Tartalomjegyzék
Elterjedése[szerkesztés]
A tigris korábban a Közel-Kelettől a Távol-Keletig Ázsia jelentős részén előfordult. Mára szabadon csak Kínában, Tibetben, Szibériában, Mongóliában, Malajziában, Thaiföldön, Nepálban és Indiában lelhető fel.
Élőhelye igen változatos, a trópusi esőerdőkben, a száraz erdőkben, a mangrove mocsarakban és a magas füvű területeken egyaránt megtalálható. A legtöbb tigris erdőkben, illetve füves területeken lakik, amihez bundájuk mintázata is alkalmazkodott. Bár első látásra kirívónak tűnik a fekete csíkozás narancssárga alapon, de a száraz, narancssárgás árnyalatú fűben nagyon jól el tud rejtőzni.
Alfajok[szerkesztés]
A tigrisnek kilenc alfaját írták le, melyek közül három kihalt.
- szibériai tigris vagy amuri tigris (Panthera tigris altaica)
- dél-kínai tigris (Panthera tigris amoyensis)
- bali tigris (Panthera tigris balica) – kihalt az 1940-es években
- indokínai tigris (Panthera tigris corbetti)
- maláj tigris (Panthera tigris jacksoni)
- jávai tigris (Panthera tigris sondaica) – kihalt az 1980-as években
- szumátrai tigris (Panthera tigris sumatrae)
- bengáli tigris vagy királytigris (Panthera tigris tigris)
- kaszpi tigris (Panthera tigris virgata) – kihalt az 1970-es években, újabban egyes szerzők a szibériai tigrishez sorolják
Megjelenése[szerkesztés]
Alfajtól függően a tigris testmérete igen eltérő lehet. A legkisebb alfaj, a szumátrai tigris (Panthera tigris sumatrae) testtömege átlagosan 90–110 kg, míg a legnagyobb termetű alfaj, a szibériai tigris (Panthera tigris altaica) testtömege akár a 300 kg-ot is meghaladhatja. A hímek rendszerint nagyobbak, mint a nőstények. Testhossza a 2 métert eléri és farokkal együtt akár 3 méternél nagyobb is lehet. Ezzel a tigris a legnagyobb élő macskaféle. Sárgásbarna illetve vörösesbarna alapszínű szőrzetét jellegzetes fekete vagy sötétbarna csíkozás díszíti, míg torka, hasoldala és a végtagok belső oldala világosabb, általában fehér színű. Hosszú farka szintén sárgásbarna vagy vörösesbarna alapszínű, melyen sötét gyűrűzet látható. Az arcán látható bajusz a tájékozódásban segíti. Szintén a tigris jellegzetessége a fülkagyló hátoldalán lévő fehér folt, melynek az egyedek közötti vizuális kommunikációban lehet szerepe.
Életmódja[szerkesztés]
A tigrisek magányos állatok, hosszabb ideig csak a nőstény és utódai élnek együtt. Bár egész nap aktívak lehetnek, főleg alkonyat után és éjszaka vadásznak. A legtöbb macskafélétől eltérően a tigris szereti a vizet, jól és kitartóan tud úszni. A nagymacskák közül csak a jaguár és a tigris számítanak jó úszónak, a tigriseket gyakran látni, amint tavakban és folyókban úsznak.
Visszahúzható karmainak és erős lábainak segítségével kiválóan mászik fára, és akár 8–10 méteres ugrásokra is képes. A hímek és a nőstények egyaránt saját territóriumot birtokolnak, a hímeké többszöröse lehet a nőstényekének, és egy hím területe több nőstényét is átfedheti. Területük határát állandóan jelölik a jellegzetes tereptárgyakra spriccelt vizeletükkel, valamint karmolásnyomokkal. Nincs természetes ellenségük, egyedül az ember jelent számukra veszélyt, míg a kölyköket kifejlett fajtársaik ölhetik meg.
A tigris fő táplálékát a nagy testű patások képezik, szarvasok, antilopok, vaddisznók, bivalyok, de akár a fiatal elefántot vagy orrszarvút, sőt alkalmanként medvéket, leopárdokat és krokodilokat is zsákmányolhat. Emellett azonban a kis testű fajok, mint például madarak, rágcsálók, békák és halak számára is veszélyt jelent, de a dögöt sem veti meg. Általában nem eszik minden nap, egy-egy sikeres vadászat után azonban egyszerre akár 40 kg húst is elfogyaszt. A kisebb zsákmányállatokat a tarkóra mért harapással öli meg, míg a nagyobb testű prédának a torkát harapja át, így fojtva meg áldozatát. Átlagosan 10–20 vadászatából mindössze egyszer jár sikerrel.
Nem nevezhető tipikus éjszakai vadásznak, nappal is gyakorta kóborol, territóriuma határait újra kijelölve. Naponta 35–40 km-t is megtesz, vizeletével, végbélmirigyének váladékával sokáig fennmaradó szagjeleket hagy maga után. Vadászata során a már kijárt ösvényeken settenkedik nesztelenül, lesve a préda felbukkanását. Vadat észlelve odalopakodik a közelébe, mindig figyelve, hogy a szél szembefújjon, így az elejteni kívánt áldozat nem érezheti meg a közelgő tigrist, majd pár hatalmas ugrás után megragadja azt. A veszélyes önvédelmi fegyverrel, aganccsal, szarvval rendelkező állatoknak a torkát ragadja meg, a vaddisznóra egyszerűen, macska módjára ráveti magát. Főleg nagyobb patás állatokat zsákmányol, de Szibériában ínséges időkben, vagy ha a rágcsálók nagyon elszaporodnak, egerészésre is adja néha a fejét. Kerüli az emberlakta vidékeket, de India sűrűn lakott folyópartjain emberevő példányok is kialakulhatnak. Ezek főleg beteg vagy idős tigrisek, amelyek felfedezik, hogy az embert könnyebb elejteni, mint a dzsungel vadjait. Az elejtett zsákmányt sosem kezdi ott helyben elfogyasztani, azt mindig elhurcolja valami védett bozótba. Egyszerre 35–40 kg húst is képes megenni. Ha jóllakott, a maradékot elrejti, fűvel, ágakkal befedi. Az így elrejtett zsákmányához később visszatér, még akkor is, ha az már oszlásnak indult. Kitűnően úszik, képes a víz alá is lebukni halászat közben. Ha melege van, szívesen hűsöl a vízben órákon át.
Szaporodása[szerkesztés]
A tigriseknek nincs kitüntetett szaporodási időszakuk, bár az északabbi területeken élők többnyire csak télen párzanak, így tavasszal jönnek világra az utódaik. A nőstények mindössze 3-6 napig ivarzanak, ezt átlagosan 103 napos vemhesség követi, melynek végén általában 2-3 kölyök látja meg a napvilágot. Születéskor súlyuk 780-1600 gramm, szemük csak a második héten nyílik ki. A kölykök 3 hónapos korukig szopnak, szilárd táplálékot már a második hónaptól kezdve fogyasztanak, de csak másfél éves korukban válnak önállóvá. A nőstény egyedül neveli utódait, akik féléves koruktól követik anyjukat a vadászatok során is, azonban általában 2-3 éves koruk között hagyják el végleg a szülőterületüket. Az ivarérettségüket 3-4 éves korukban érik el. Várható élettartamuk a szabad természetben ritkán haladja meg a 10–15 évet, fogságban azonban 20 évnél is tovább élhetnek.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Habár egy évszázaddal ezelőtt még mintegy 100 000 tigris élt szerte Ázsiában, mára a szabad természetben élő állományukat legfeljebb 4 000 példányra becsülik, korábbi elterjedési területének pedig már csak 7%-án fordul elő. Kilenc alfajából három már ki is halt: a bali tigris az 1940-es években, a kaszpi tigris az 1970-es években, a jávai tigris pedig az 1980-as években tűnt el végleg a Földről.
A Természetvédelmi Világszövetség a hat élő alfajból kettőt a súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorol: a szumátrai tigris vadon élő állományát 400-500, míg a dél-kínai tigrisét ma már mindössze 20-30 egyedre becsülik. A többi négy alfajt a veszélyeztetett kategóriába sorolja.
A tigris fennmaradását elsősorban az orvvadászat és az élettércsökkenés veszélyezteti. Az ember terjeszkedése számtalan élőhelyén elválasztotta egymástól az egyedeket, így a már amúgy is kis létszámú populáció tagjai gyakran saját közeli rokonaik közül választhatnak párt. Genetikai állományuk egyre romlik, egyre kevesebben nemzőképesek. A tradicionális keleti gyógyászatban több mint 3 000 éve használják a tigris különféle testrészeit: csontjait, szőrét, belső szerveit. Egyes területeken kíméletlenül üldözik őket, mivel veszélyt jelentenek a háziállatokra is, valamint néhány egyed emberevővé válik. Mivel a tigris élőhelyének csúcsragadozója, így meghatározó szerepe van a teljes életközösség fennmaradásában.
Tigrisek az állatkertekben[szerkesztés]
Mint veszélyeztetett faj, természetvédelmi szempontból fontos a tigrisek állatkerti tartása és tenyésztése. Az állatkerti látogatók részéről nagy népszerűségnek örvend a tigris, így az elmúlt években világszerte eredményes kampányokat folytattak a tigrisek megmentéséért, melyek révén a vadon élő tigrisek védelmének segítésére adományokat gyűjtöttek az állatkertek. Az állatkerti tigriseknek jelentős része még ma sem alfajtiszta egyed, mivel évtizedekkel ezelőtt megőrzésükre még nem szenteltek figyelmet. Az európai állatkertek a szibériai tigris és a szumátrai tigris fennmaradásáért összehangolt tenyészprogram keretében küzdenek. Magyarországon is gyakori állatkerti állatnak számít. Szibériai tigriseket Budapesten, Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Veszprémben, Kecskeméten, Felsőlajoson és Gyöngyösön tartanak. Maláj tigriseket Nyíregyházán tartanak. Szumátrai tigriseket szintén Nyíregyházán tartanak. Fehér színű bengáli tigriseket Nyíregyházán, Győrött, Felsőlajoson és Pécsett tartanak. Ezenkívül élnek tigrisek Miskolcon is.
Hibridek[szerkesztés]
Fajhibridek[szerkesztés]
A tigris fogságban képes legközelebbi rokonaival, az oroszlánnal, a leopárddal és a jaguárral szaporodni, és így fajhibrideket létrehozni.
Alfajhibridek[szerkesztés]
Az alfajhibridek főleg fogságban gyakoriak, de előfordulnak a különböző alfajok elterjedési területeinek határvidékein is.
Színváltozatok[szerkesztés]
Fehér tigris[szerkesztés]
A fehér tigris nem önálló alfaja a tigrisnek, csak egy színváltozata. A természetben igen ritkán fordul elő, mivel feltűnő színe miatt a fehér egyedek túlélési képessége kisebb, mint normál színezetű fajtársaiknak. Mindazonáltal nagyon ritkák a szabad természetben a teljesen fehér színű egyedek. Néha előfordul, hogy a bengáli tigris hasára jellemző fehér szín máshol a testen is megjelenik és ott nagyobb kiterjedésű fehér foltokat ad.
A tigrisek közül kizárólag a bengáli tigrisnek fordulnak elő a természetben fehér egyedei. Fogságban a szibériai tigrisek közt is előfordulnak fehér egyedek, igaz ezek nagyon ritkák. Vagyis a fehérségért felelős genetikai módosulás a bengáli tigrisek populációiban alakult ki, és nem terjedt át más, nem bengáli populációkba (lásd a génáramlásról szóló cikket).
Kitenyésztett színváltozatok[szerkesztés]
Az eredeti színtől eltérő színváltozatoknak a megjelenését és fenntartását az ember a fogságban tartott tigriseknél igen kedveli, így mára sikerült a „fehér tigris” mellett (amely fehér alapszínű fekete csíkokkal) egyéb színváltozatokat is kitenyészteni, úgymint a „hótigris” (teljesen fehér), „aranytigris” (normál vörös alapszínű, csíkjai azonban fekete helyett aranybarnák). Ezek az állatok többnyire hibridek, amelyekben szibériai tigris vérvonal is megtalálható.
Fekete tigris[szerkesztés]
Érdekesség, hogy míg a többi macskafélénél igen gyakori a melanisztikus, fekete színváltozat megléte (például leopárd, jaguár, szervál), addig a tigrisnél csak megerősítés nélküli jelentések szólnak fekete változatról.[2] A festmény James Forbes festménye volt, de az sajnos elveszett. Forbes így nyilatkozott 1773-ban:
„Lehetőségem volt egy különleges tigris portréjának elkészítésére, melyet Nairs mellett lőttek pár hónapja, itt a közelben, és úgy mutatták meg a vezetőknek, mint nagy ritkaságot. Teljesen fekete volt, mégis olyan csíkokkal, mint a királytigris, csak sötétebb színű sávokkal, mintha a legsötétebb feketét lilával csíkoznánk. A ceruzám nemigen alkalmas ezek megjelenítésére; és arra sem vagyok képes, hogy ennél jobban leírjam a színét: mintha fekete ruhát fényes bársonnyal árnyalnánk.”
– James Forbes, 1773
Máltai tigris[szerkesztés]
A máltai tigris (vagy kék tigris) sem külön alfaj, hanem a dél-kínai tigris igen ritka palaszürke színváltozata. A máltai tigris úgynevezett maltanziós mutáns. Ez a mutáció más macskáknál is előfordul, a házi macska egyes fajtáinál ez okozza a hasonló színezetet. A „máltai” jelző onnan ered, hogy Málta szigetén a házi macskák körében gyakori a színért felelős allél, az elnevezés innen került át a tigrishez, aminek semmi köze nincs Máltához.
Mivel maga a dél-kínai tigris is kihalófélben lévő alfaj, a színváltozatért felelős allél valószínűleg kihalt. Habár „kék” tigrist a szibériai tigris elterjedési területén, Koreában is észleltek.
Tigris a művészetekben[szerkesztés]
- Franz Marc: Tigris (festmény)
- Nagy Zoltán: A tigris (vers)
- Lázár Ervin: A fehér tigris (regény)
- Rosny, J. H.: A kardfogú tigris (regény)
- Tigris, Alan Alexander Milne: Micimackó és Micimackó kuckója című regényeiben szereplő mesehős
- Tigris a hóban (film)
- William Blake: A Tigris (vers)
Képek[szerkesztés]
Bengáli tigris
Szumátrai tigris
Indokínai tigris
Dél-kínai tigris
Maláj tigris
Szibériai tigris
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mazák, V. (1981). „Panthera tigris”. Mammalian Species 152, 1–8. o. DOI:10.2307/3504004.
- ↑ The Hindu News Update Service
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. február 15.)
- Vivek R. Sinha: The vanishing tiger. Salamander Books, London 2003. ISBN 1-84065-441-4
- Iain Green: Wild tigers of Bandhargarh, Encounters in a fragile Forest. Tiger Books, Crowborough 2002. ISBN 0-9543115-0-7
- K. Ullas Karanth: Tigers. Colin Baxter, Grantown-on-Spey 2001. ISBN 1-84107-081-5
- Ernest Pillsbury Walker, R. M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Bd 1. Johns Hopkins University Press, Baltimore 1964, 1999, S.825ff. ISBN 0-8018-3970-X
- Vratislav Mazak: Der Tiger. Westarp Wissenschaften; Auflage: 5., unveränd. Aufl. (April 2004) ISBN 3-89432-759-6
- John Seidensticker: Riding the Tiger. Tiger Conservation in Human-dominated Landscapes Cambridge University Press, 1999 ISBN 0-521-64835-1
További információk[szerkesztés]
- A magyar állatkertek nem hivatalos oldala
- Panthera tiger, Animal Diversity Web, angol nyelvű fajleírás.
- 21st Century Tiger - Tigrismentő projektek, angol nyelvű oldal.
- Nincsenek tigrisek India egyik leghíresebb tigrisrezervátumában, Kitekintő.hu,
|
|
