Munkamemória

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A munkamemória olyan rövidtávú emlékezet, amely az információt rövid ideig (néhány másodperc vagy perc) megtartja, illetve az információt manipulálja.

A munkamemória kutatás története[szerkesztés]

A rövid távú emlékezet terminust mára egyre inkább felváltja a munkamemória szakkifejezés, amit először az 1960-as években használtak annak az elméletnek a kontextusában, ami az elmét úgy kezeli, mint egy számítógépet.

Baddeley és Hitch Munkamemória Modellje (1975) A munkamemória modell megalkotásának alapja a következő kutatás volt:

Kísérletükben párhuzamosan végeztettek két olyan feladatot a kísérleti személyekkel, ami a munkamemória működésén alapult. Az első feladat számterjedelmi feladat (3-6 elemű számsor megtanulása), a második feladat tanulási, következtetési feladat volt.

A hipotézis az volt, hogy az első feladat elvégzése kimeríti a munkamemória kapacitását, így a második feladatnál drámai teljesítmény csökkenés fog mutatkozni. Viszont az eredmény szerint csak minimális teljesítmény csökkenés jelentkezett a párhuzamosan végzett feladatoknál.

Így arra a következtetésre jutottak, hogy a rövid távú emlékezeten belül több alrendszer működik, a tárolást és feldolgozást két különböző komponens végzi.

A munkamemória modell fő újítása az volt, hogy a rövid távú emlékezetet nem passzív tárhelyként kezeli, hanem aktív, dinamikus rendszerként. A munkamemória több komponensű: a központi-végrehajtóból (végrehajtó funkciók) illetve két alrendszeréből a fonológiai hurokból (verbális munkamemória) és a téri-vizuális vázlattömbből (téri munkamemória) áll.

Baddley 2000-ben modelljét a negyedik komponenssel egészítette ki, az epizodikus pufferrel.

Baddeley klasszikus modelljén kívül más munkamemóriára vonatkozó elméletek is születtek:

1. Ericsson és Kintsh elmélete (1995) A munkamemória hívóinger alapú és van hozzáférése a hosszú távú memória bizonyos rendszereihez.

2. Cowan elmélete (2005) A munkamemória a hosszú távú memória egy része, két szintjét különbözteti meg: Az első a hosszú távú memória reprezentációját aktiválja, a második szintet a „figyelem központjának” nevezte el.

Baddeley munkamemória modellje[szerkesztés]

A napjainkban leginkább elfogadott, Baddeley által készített modell alapján a munkamemória több, egymástól függetlenül működő, de egymással kapcsolatban álló egységből tevődik össze. A munkamemória áll a központi végrehajtóból és különböző pufferekből, a verbális munkamemóriából, a téri-vizuális munkamemóriából és az epizodikus pufferből. Ezek a komponensek egymással párhuzamosan is működhetnek, az egyik sérülése érintetlenül hagyja a másikat és az egyik puffer kapacitása nem jósolja előre egy másik puffer várható kapacitását.

Komponensei[szerkesztés]

A Baddeley-féle munkamemória komponensei

A központi végrehajtó[szerkesztés]

A központi végrehajtó az alrendszerek felett áll. Ez irányítja az információt, felelős a különböző érzékszervek információjának feldolgozásáért és összekapcsolásáért, a különböző pufferek működésének összehangolásáért és a kognitív folyamatok (figyelem, stratégiák) irányításáért. Ez az egység sokkal inkább egy figyelmi rendszer, mint emlékezeti.

A fonológiai hurok[szerkesztés]

A verbális munkamemória vagy más néven fonológiai hurok a munkamemória egyik leginkább vizsgált területe. Feladata a fonológiai információ kezelése. A verbális munkamemória további két alegységre bontható. Az egyik ilyen a fonológiai tár. Ennek feladata a beszédre alapuló információ megtartása. Ez az egység a bekerülő információt csak nagyon rövid ideig tudja tárolni. A másik alegység az artikulációs kontrollfolyamat, mely az információ megtartásáért felelős, amit ismétléssel ér el. A fonológiai hurok kapacitása 7, legkésőbb 10 éves korra kialakul. A verbális munkamemória nagysága jól bejósolja az emberek nyelvelsajátítási képességeit, nagyobb kapacitás gyorsabb nyelvtanulást eredményez. Ezen tulajdonsága miatt az idegen nyelv tanulására is hatással van.

A téri-vizuális vázlattömb[szerkesztés]

A téri munkamemória vagy téri-vizuális vázlattömb két részre osztható, a tárgyak látható jegyeivel foglalkozó vizuális és a tárgyak helyével és mozgásával dolgozó téri alegységre. Fontos szerepe van a téri tájékozódásban és a téri feladatok tervezésében és végrehajtásában. A téri munkamemóriába az információ kétféle úton kerülhet be: vizuálisan és képzelet útján.

Az epizodikus puffer[szerkesztés]

Az epizodikus puffer Alan Baddeley híres modelljéhez csak később került hozzá negyedik elemként. Ez a komponens különböző helyről érkező információkat integrál. Feltételezhetően kapcsolatban áll a hosszú távú emlékezettel és a szemantikai rendszerrel.

Mérőeljárásai[szerkesztés]

A verbális munkamemória mérése[szerkesztés]

Számokat ugyanabban a sorrendben kell visszamondani. A számsorozat egyre nő.

  • Szóterjedelem (szó lista visszamondás)

Szavakat ugyanabban a sorrendben kell visszamondani. A szólista egyre nő.

Értelmetlen szavakat kell visszamondani. A szótagszám egyre nő.

A komplex verbális munkamemória mérése[szerkesztés]

  • Műveleti terjedelem teszt (Operation Span Test)

A téri munkamemória mérése[szerkesztés]

  • Corsi-kocka teszt

A számterjedelem teszt téri változata. Ugyanabban a sorrendben kell megérinteni a kockákat, ahogy a kísérletvezető tette.

  • Vizuális mintázatterjedelem teszt (Visual Pattern Span Test)

A központi végrehajtó mérése[szerkesztés]

Színes betűkkel írt szavak (minden szó színnév) láthatóak, a szó színét kell eldönteni.

  • Wisconsin kártyaszortírozási teszt (Wisconsin card sorting test)

Kártyákat kell válogatni szín, alak vagy szám szerint.

A munkamemória fejlesztési lehetőségei[szerkesztés]

A legfrissebb kutatások szerint lehetséges fejleszteni a munkamemóriát egy speciális Dual N-Back[1] memória gyakorlattal, ami a folyékony intelligenciát is fejleszti.

Lásd még[szerkesztés]

Artikulációs elnyomás

Forrás[szerkesztés]

  • Baddeley, A. (2003) Az emberi emlékezet. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Németh D., Ivády R. E., Miháltz M., Krajcsi A., Pléh Cs. (2006). A verbális munkamemória és morfológiai komplexitás. Magyar Pszichológiai Szemle, 61. 2. 265-298
  • Rose, N.S., Myerson, J., Roediger, H.L., & Hale, S. (2010). Similarities and differences between working memory and long-term memory: Evidence from the levels-of-processing span task. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 36, 471-483.

Külső hivatkozások[szerkesztés]