2019. február 9-én wikipédistatalálkozót tartunk Budapesten. Szeretettel várunk!
Érvelési hiba
Az érvelési hiba egy logikus érvben lévő olyan hiba, amely az előfeltevések (premisszák) igazságától függetlenül hiba. Tehát olyan hibákról van szó, melyek az érvelés szerkezetében vannak, és nem a kiindulási előfeltevésekben. Ha az érvelésben ilyen hiba van, akkor érvénytelennek mondják.
Ha egy érvelés ilyen hibát tartalmaz, ebből még nem következik az, hogy a premisszák hamisak, és az sem, hogy a konklúzió hamis. Ugyanakkor az érvelés mégis érvénytelen, mivel a konklúzió nem következik a premisszákból oly módon, ahogy azt az érvelés állítja. A konklúzió alátámasztására tehát a hibás érv nem alkalmas. Érvelési hiba lehet nem tisztán logikai érvelés is, például olyan valószínűségi érvelés, ami a valószínűségszámítás elveit hibásan használja.
Az érvelési hibák felismerése gyakorlati érvekben nehéz lehet, hiszen sokszor a logikai összefüggéseket elmosó retorikai minták szerint vannak szerkesztve. Különösen megnehezítheti a felismerést a többféle, egymást látszólag alátámasztó érvelési hibák párhuzamos használata, melyre a különböző vallásokban, illetve a politikai kommunikációban egyaránt találunk példát. A következő példák azt is mutatják, hogy az érvelési hibák az érvelő érzelmi, pszichés vagy intellektuális gyengeségére is fényt deríthetnek. A logikai hibák ismerete és felismerése alkalmas lehet az ilyen esetek számának csökkentésére.
Az érveléselmélet az érvelési hibák megértésében és kategorizálásában segít (van Eemeren, Grootendorst). Ebben a megközelítésben az érvelést egy interaktív protokollnak tekintik, ami vitatott vélemények különbségének feloldását célozza meg. A protokollt bizonyos előírások szabályozzák, megsértésük pedig hibát jelent. Az alábbi lista sok hibája ilyen értelemben érthető meg.
Tartalomjegyzék
Fajtái[szerkesztés]
Formai (szintaktikus) hibák[szerkesztés]
A legszigorúbb értelemben az érvelési hiba egy nem érvényes (nem létező) logikai következtetés alkalmazása.
- Bizonyos gombák mérgezőek.
- Bizonyos gombák ehetőek.
- Tehát bizonyos gombák mérgezőek is és nem is.
Ez a következtetés hibás, mivel nincs ilyen érvényes logikai következtetési séma. Figyeljük meg, hogy bár az érvelés hibás, valóban léteznek olyan kivételes gombák, amelyek mérgezőek is, meg nem is, a körülményektől függően. Az érvelés hibás, holott a konklúziót magát más oldalról lehetne védeni.
Nincs tehát olyan következtetési séma, hogy:
- Néhány x-re igaz, hogy P(x)
- Néhány y-ra igaz, hogy Q(y)
- Tehát néhány z-re igaz, hogy P(z) és Q(z).
Logikai szaknyelven: a „létezik” („néhány”) kvantor és az „és” operátor nem cserélhető fel.
A fenti következtetés hibás voltának illusztrálására az ún. Venn-diagramok nagyon alkalmasak. Logikai szaknyelven a következtetés nem érvényes, mivel legalább egy esetben nem őrzi meg az igazságot.
Sajnos nem minden ilyen logikai hibát ilyen egyszerű felismerni.
Tartalmi (szemantikus) hibák[szerkesztés]
Az érvelési hibák e fajtájában az alkalmazott következtetési forma esetleg formailag megfelelő, de a felhasznált szavak jelentése, vagy nem releváns volta miatt a következtetés mégsem érvényes. Egyik példája a homonímiával való visszaélés, az ekvivokáció:
- I. hipotézis: Isten mint fogalom jelen van az emberek elméjében.
- II. hipotézis: Az emberek elméjében lévő fogalmak léteznek.
- Ennélfogva Isten létezik.
Ez egy tipikus érvelési hiba, és nem azért, mert a második premissza vitatható igazságú (ettől még maga az érvelés mint feltételes állítás érvényes lenne), hanem mert összekeveri az egyén által az Istenről alkotott fogalmat magával az Istennel, azaz a fogalom referenciájával.
Egyéb kategóriák[szerkesztés]
A hibáknak egyéb, a fentiekkel átfedő, és nem minden esetben egzakt kategóriái is léteznek, például érzelemre hivatkozás, relevancia hiánya, ok-okozati hibák, általánosítási hibák.
Példák érvelési hibákra[szerkesztés]
Az érvelési hibáknak nincs egységes magyar terminológiája. A magyar elnevezések kialakításában Te is segíthetsz a vitalapon: Vita:Érvelési hiba. |
- argumentum ad logicam (logikai hibára hivatkozás)
- argumentum ad hominem (személyeskedés) Ezen belül:
- ad personam (hiteltelenítés)
- ad hominem circumstantiae (személyes körülményre hivatkozás)
- ad hominem tu quoque („te is” érv)
- argumentum ad ignorantiam (ellenpélda hiányára hivatkozás)
- argumentum ad nauseam (sulykolás)
- argumentum ad verecundiam (tekintélyre hivatkozás)
- ignoratio elenchi (irreleváns érv)
- argumentum ad misericordiam (szánalomra apellálás)
- argumentum ad populum (közvéleményre hivatkozás)
- argumentum ad temperantiam (mérsékletre hivatkozás, „arany középút”)
- hamis dilemma
- náci kártya (reductio ad Hitlerum)
- Nirvána-érv
- vágyvezérelt gondolkodás
- secundum quid (elsietett általánosítás)
- szalmabábérvelés
- árnyékbokszolás
- szerencsejátékosok tévedése
- sugallat
- téves analógia
- ekvivokáció
- ok-okozati hibák
- petitio principii (körkörös érvelés)
- cum hoc [ergo propter hoc] (összefüggés és ok-okozat összekeverése)
- post hoc [ergo propter hoc] (egymásutániság és ok-okozat összekeverése)
- argumentum ad consequentiam (következményekre hivatkozás)
- speciális esete: argumentum ad baculum (erőre hivatkozás)
- csúszós lejtő
Hibás általánosítás[szerkesztés]
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Induktív érvelési hibáról csak azután beszélhetünk, hogy megfogalmaztuk, mit is nevezünk induktív érvelésnek. Induktív érvelés esetén igaz, hogy nincs szükségszerűség a premisszák és a konklúzió között, mindösszesen valószínűsíthetünk. Ezért is mondhatjuk azt, hogy az induktív érvek értelmezésének előfeltétele, hogy rendelkezzünk a megfelelő háttértudással. Ez a háttértudás határozza meg például, hogy egy érvet mennyire értékelünk erősnek. Mivel nincs szükségszerű kapcsolat a premisszák és a konklúzió között, így az induktív érvelés esetében általánosítást alkalmazhatunk. Probléma az általánosítással akkor van, ha túláltalánosítás történik.
Lásd még[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
- Arisztotelész, On Sophistical Refutations, De Sophistici Elenchi.
- William of Ockham, Summa of Logic (ca. 1323) Part III.4.
- John Buridan, Summulae de dialectica Book VII.
- Francis Bacon, the doctrine of the idols in Novum Organum Scientiarum, Aphorisms concerning The Interpretation of Nature and the Kingdom of Man, XXIIIff.
- The Art of Controversy by Arthur Schopenhauer
- John Stuart Mill, A System of Logic – Raciocinative and Inductive. Book 5, Chapter 7, Fallacies of Confusion.
- C. L. Hamblin, Fallacies. Methuen London, 1970.
- D. H. Fischer, Historians' Fallacies: Toward a Logic of Historical Thought, Harper Torchbooks, 1970.
- Douglas N. Walton, Informal logic: A handbook for critical argumentation. Cambridge University Press, 1989.
- F. H. van Eemeren and R. Grootendorst, Argumentation, Communication and Fallacies: A Pragma-Dialectical Perspective, Lawrence Erlbaum and Associates, 1992.
- "Logic", an article from Philosophical Society.com
További információk[szerkesztés]
- Érvelések elmélete ELTE
- Lakatos László: Érveléstechnika
- Szabadgondolkodó: Csalárd érvelési technikák
- Zentai I.: A meggyőzés csapdái (Typotex, 1999).
- A te érvelési hibád
- The Fallacy Files by Gary N. Curtis
- Logical Fallacies from Philosophical Society.com
- Logical Fallacies Online edition of Madsen Pirie's Book of the Fallacy
- Logic & Fallacies, from Atheism Web (no strict relation to Atheism)
- Logic and fallacies: How to spot a problem argument (angol nyelven). [2006. február 19-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 3.)
- Stephen's Guide to the Logical Fallacies (Mirror)(Mirror)
- Bruce Thompson's table of fallacies
- Logical fallacies
- The Woolly-Thinker's Guide to Rhetoric
- The Autonomist's Logical Fallacies
- A list of Fallacious Arguments
- Propaganda techniques at Disinfopedia
- Informal Fallacies by Michael Connelly, contributed to the Critical Thinking Across the Curriculum Project.
- Papers on fallacies and argumentation by Douglas N. Walton.
- A Guide to Logical Fallacies by Paul Newall, aimed at beginners.
|