Sixtus-kápolna
| Sixtus-kápolna | |
 | |
 | |
| Egyházmegye | Római egyházmegye |
| Építése | 1473 |
| Stílus | reneszánsz építészet |
| Tervezője | Baccio Pontelli |
| Alapadatok | |
| Magasság | 21 m |
| Település | Vatikán |
| Elhelyezkedése | |
 Sixtus-kápolna
Pozíció Vatikán térképén
| |
| é. sz. 41° 54′ 11″, k. h. 12° 27′ 16″Koordináták: é. sz. 41° 54′ 11″, k. h. 12° 27′ 16″ | |
| A Sixtus-kápolna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sixtus-kápolna témájú médiaállományokat. | |
A Sixtus-kápolna[1] (olaszul: Cappella Sistina) a Vatikán egyik leghíresebb épülete. Elterjedt, de rossz fordításból fakadó elnevezése a „Sixtusi kápolna”. Mindkét név az építtető IV. Szixtusz pápára utal.
Ez a mindenkori pápa magánkápolnája. Elsősorban mennyezetfreskójáról világhírű. A 19. század vége óta a pápaválasztó konklávé helyszíne is[2] az akkori pápaválasztó bíborosi testület kamarásának, Gioacchino Pecci grófnak, a későbbi XIII. Leó pápának a javaslatára.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Az építkezés 1473-tól 1481-ig tartott Giovannino de'Dolci, mások szerint Baccio Pontelli (De Campos) építőmester irányításával.
A kápolna eredeti neve Capella Maior volt. A freskóit Botticelli, Ghirlandaio, Pinturicchio, Perugino, Rosselli, Signorelli és Michelangelo festette.
1503-ban Giuliano della Roverét választották pápává II. Gyula néven, aki a síremléke elkészítésével Michelangelót bízta meg, azonban az ellenfelek fondorlatai és a szentszéki hivatalok packázása miatt Michelangelo Buonarroti kedve elment a megbízástól, ezért megszökött Rómából, de később visszatért, és a pápa megbízására megfestette a mennyezetfreskót. (Ezt a munkát egyébként Donato Bramante építész tanácsolta a pápának, mert arra számított, hogy Michelangelo belebukik ebbe a vállalkozásba.)
Leírása[szerkesztés]
A kápolna egyszerű, szegényes, ferences rendi épület, egykor kis ablakokkal, lapos dongaboltozattal, nem volt benne építési tagozat. A mennyezet régen kék színű volt, arany csillagokkal.
Ma már tagolt, a heveder-ívek szélén nagyméretű ablakok találhatóak. A párkányok téglalapokat alkotnak a mennyezeten, ezekben láthatóak a freskó részletei.
Az egyszerű, téglalap alakú, boltozatos mennyezetű termet Mino da Fiesole, Giovanni Dalmata és Andrea Bregno márványból készült korlátja osztja ketté. A kápolnát a süllyedés és a repedések ellen támpillérek védik.
A belső méretek: a kápolna 40,9 méter hosszú, 13,4 méter széles. A mennyezet magassága 20,7 m.
A mennyezetfreskó[szerkesztés]
Michelangelo egyik műve, a világ egyik legismertebb alkotása és 540 m² felületével legnagyobb egybefüggő freskója. Egyedülálló tablója az Ószövetség szereplőinek és eseményeinek. Az itáliai reneszánsz korában, 1508 és 1512 között keletkezett alkotás számtalan elemből áll. Kilenc központi festményen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit, köztük található a freskó legismertebb részlete, az Ádám teremtése, amelyet számtalanszor feldolgoztak a populáris kultúrában. Ezenkívül hét ószövetségi próféta, öt szibülla arcképe, bibliai jelenetek, Krisztus őseinek felsorolása, mellékalakok és a maga korában újszerű látszólagos márványdíszítés teszik teljessé ezt a művet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nem tévesztendő össze a Santa Maggiore bazilikában lévő Sixtus-kápolnával, amelyben V. Szixtusz (Sixtus) pápa (eredeti nevén Felice Perretti) síremléke található.
- ↑ Mi történik azután, hogy XVI. Benedek pápa bejelentette lemondását? – Magyarkurir.hu, 2013. február 12.
Források[szerkesztés]
- Ürögdi György: Róma (Panoráma, 1983) Negyedik, javított kiadás. ISBN 963 243 261 4
- Sixtusi kápolna – Magyar katolikus lexikon
- Sixtus kápolna – Utazgató.hu, 2009. február 2.
- Michelangelo festészete – A Sixtus-kápolna
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sistine Chapel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
További információk[szerkesztés]
|
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
