Knidoszi Eudoxosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Knidoszi Eudoxosz
(Εὔδοξος ὁ Κνίδιος)
Született
Knidosz
Elhunyt i. e. 355 (52-53 évesen)[1]
Knidosz
Foglalkozása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Knidoszi Eudoxosz témájú médiaállományokat.

Eudoxosz (görög: Εύδοξος), knidoszi, I. e. 5. századi matematikus és csillagász, akinek nagy érdeme volt az, hogy megkísérelte az égitestek mozgásának egységes leírását. Elméletében a Földet a szférák középpontjába helyezte, ezzel megalkotta a majdnem 2000 évig fennálló földközéppontú (geocentrikus) világképet.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Eudoxosz a görögországi Knidoszban született az i. e. 5. században. Tanulmányait Athénban végezte, majd Egyiptomba utazott, ahol csillagászati ismereteit szerezte. Platón legtehetségesebb tanítványának tartották (i. e. 367 és 364 között ő helyettesítette Platónt az iskola élén, míg az II. Dionüsziosznál időzött Szürakuszaiban). Az ókori Görögországban neki köszönhető a csillagképek bevezetése.

Legnagyobb érdemének tartották az égitestek mozgásainak magyarázatát a szférák segítségével:

A gömb alakú Földet helyezte a Világmindenség középpontjába, ekörül forogtak a szférák, amelyek leginkább gömb alakú héjaknak képzelhetők el. Elképzelése szerint az égitestek saját szférával rendelkeztek. Csak az állócsillagok kerültek valamennyien egy szférába. Külön szférája volt a hét égitestnek; a Napnak, a Holdnak és az öt bolygónak: a Merkúrnak, Vénusznak, Marsnak, Jupiternek, és a Szaturnusznak.

A bolygók mozgásának modellezésére Eudoxosz egy óraműhöz hasonló bonyolult szerkezetet készített, mely végül 26 egymáshoz kapcsolódó és ellentétesen mozgó gömbből állt.[3] Ennek elkészítése zseniális matematikai és logikai érzékre vallott.

Munkássága vége felé írhatta a Gész Periodosz című geográfiai munkáját.[4] Tematikájában, stílusában kissé eltér korábbi matematikai és csillagászati műveitől, ezért előfordul, hogy egy nem sokkal később élő, hipotetikus pszeudo-Eudoxosz művének tartják.[5] Ez a munkája, csak úgy mint az összes többi, elveszett.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b A Short History of Astronomy
  2. Dictionnaire des philosophes antiques III, 295
  3. Walter R. Fuchs: Mielőtt a Föld „mozgásba jött” – A természetismeret történetéből. Minerva, Budapest, 1978. 121. oldal.
  4. Eudoxus of Cnidus
  5. * Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.