Variancia
A variancia vagy szórásnégyzet a valószínűségszámításban az eloszlásokat jellemző egyik paraméter.[1] A szórásnégyzet megmutatja, hogy egy valószínűségi változó milyen mértékben szóródik a várható értéktől (középérték), más szóval mennyire szóródik. A szórásnégyzet az eloszlások egyik momentuma, gyakran használják ezt a paramétert a sokféle eloszlás megkülönböztetésére, valamint elméleti számításoknál.
A szórást és az abszolút eltérést egyaránt használják eloszlások jellemzésére. A szórás jobban jellemző, mint az abszolút eltérés, valamint együtt a szórásnégyzettel és a kovarianciával alkalmazzák az elméleti statisztikában. Az abszolút eltérés robusztusabb és kevésbé érzékeny a nagy eltérésekre, melyek mérési anomáliákból származnak. A szórásnégyzet a valószínűségi változó változásainak a mértéke, tekintetbe véve az összes lehetséges értéket és annak valószínűségeit.
Tartalomjegyzék
Definíció[szerkesztés]
Ha egy X valószínűségi változó várható értéke (középértéke) μ = E[X], akkor az X szórásnégyzete, az X saját magával vett kovarianciája:
Azaz a szórásnégyzet a változó és a várható értéke közötti különbség négyzetének várható értéke. A kovariancia megfelelő kifejezéséből kiterjesztve:
A leggyakrabban használt levezetés a várható értékből:
Példa[szerkesztés]
Tekintsünk egy hatoldalú szabályos dobókockát. A dobás után a várható érték:
A várható abszolút eltérés (az azonosan valószínű abszolút eltérések várható értéke a középértéktől):
A várható négyzetes eltérés, a szórásnégyzet:
Folytonos valószínűségi változó esete[szerkesztés]
Ha X egy folytonos valószínűségi változó f(x) sűrűségfüggvénnyel, akkor a szórásnégyzet egyenlő a második centrális momentummal:
ahol , a várható érték,
Az integrál határozott integrál. Ha a folytonos eloszlásnak nincs várható értéke, mint a Cauchy-eloszlás esetében, akkor szórásnégyzete sincs. Több más eloszlásnak sincs szórásnégyzete, ha nem létezik várható értéke.
Diszkrét valószínűségi változó esete[szerkesztés]
Ha X egy diszkrét valószínűségi változó, x1 ↦ p1, ..., xn ↦ pn, tömegfüggvénnyel, akkor
ahol , a várható érték:
- .
Exponenciális eloszlás[szerkesztés]
Az exponenciális eloszlás λ paraméterrel, egy folytonos eloszlás [0,∞) tartományban, a sűrűségfüggvénye:
a várható érték: μ = λ−1, és így a szórásnégyzet:
σ2 = μ2.
Főbb tulajdonságok[szerkesztés]
A szórásnégyzet nem lehet negatív:
Egy állandó változó szórásnégyzete zéró, és ha a szórásnégyzet zéró, akkor 1 valószínűséggel állandó a változó:
A szórásnégyzet invariáns a helyparaméter változásaira, ha egy állandót adunk hozzá a változóhoz, a szórásnégyzet nem változik:
Ha a változót megszorozzuk egy konstanssal, a szórásnégyzet a konstans négyzetével változik.
Irodalom[szerkesztés]
- Goodman, Leo A: On the exact variance of products. (hely nélkül): Journal of the American Statistical Association. 1960. 708–713. o. ISBN 978-963-279-026-8
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Valószínűség-eloszlások listája
- Normális eloszlás
- Bernoulli-eloszlás
- Binomiális eloszlás
- Sűrűségfüggvény
- Skálaparaméter
- Alakparaméter
- Gumbel-eloszlás
- Eloszlásfüggvény
- Valószínűségszámítás
- Statisztika
- Matematikai statisztika
- Burr-eloszlás
- Lapultság
- Módusz
- Szórásnégyzet
- Binomiális eloszlás
- Negatív binomiális eloszlás
- Geometriai eloszlás
- Hipergeometrikus eloszlás
- Béta-binomiális eloszlás
- Kategorikus-eloszlás
- Multinomiális eloszlás
- Többváltozós hipergeometrikus eloszlás
- Poisson-eloszlás
- Exponenciális eloszlás
- Khí-négyzet eloszlás
- T-eloszlás
- F-eloszlás
- Bayes-tétel
- Béta-eloszlás
- Gamma-eloszlás
- Dirichlet-eloszlás
- Wishart-eloszlás
Források[szerkesztés]
- ↑ Montgomery, D. C. and Runger, G. C. (1994) Applied statistics and probability for engineers, page 201. John Wiley & Sons New York
|