A térgeometriában az ellipszoid olyan másodrendű felület, amelynek egyenlete alkalmasan orientált derékszögű koordináta-rendszerben
,
ahol a, b és c pozitív valós számok, amelyek meghatározzák az ellipszoid alakját. A speciális
esetben az ellipszoid egy a sugarú, origó középpontú gömb. Ha a, b és c közül kettő egyenlő, akkor az ellipszoidot szferoidnak nevezzük.
Javasolt elnevezése a forgatás tengelyétől függően lapos, vagy lencseszferoid illetve hosszúkás, vagy orsószferoid.
A három koordinátasík szimmetriasíkja az ellipszoidnak, és minden nem üres síkmetszete ellipszis.
Az ellipszoid térfogatát a

képlet adja. Az ellipszoid felszíne általában nem fejezhető ki a, b és c elemi függvényeként.
Az általános ellipszoid felszíne nem fejezhető ki az olyan elemi függvényekkel, mint az arkusz tangens vagy az arkusz szinusz. A felszín Legendre nyomán az elliptikus integrálokkal írható le:
Jelöljük az ellipszoid tengelyeit úgy, hogy
legyen. Ekkor
és
,
így az integrálok
és 
Ezzel a felszín

Helyettesítsük be most k-t,
-t,
-t, és
-t
az A egyenletbe. Ezzel

Knud Thomsen integrálmentes közelítő formulája:

Ez a képlet legfeljebb 1,2%-kal tér el a pontos felszíntől.
Egyre laposabb ellipszoidokat véve, ahol
a felszínképlet a
-hez tart. Ez az a és b tengelyű ellipszis területének kétszerese.
A forgási ellipszoidok, azaz a szferoidok felszíne[szerkesztés]
Legyen
és legyen
az
egyenletű síkkal vett metszet numerikus excentricitása.
Ekkor a lapos, lencseszferoid felszíne
(forgástengely = z-tengely)

és az orsószferoidé
(forgástengely = x-tengely)

A szferoidok felszínképletének levezetése[szerkesztés]
- b = a, tehát k = 1, ebből
és 
Legendre egyenletébe helyettesítve:

- b = c, tehát k = 0, ebből

Legendre egyenletébe helyettesítve:

Jelölje
a parametrikus szélességet, és
a parametrikus hosszúságot. Ekkor az ellipszis a következőképpen paraméterezhető:


Ez a paraméterezés nem egy-egyértelmű a pólusoknál, ahol
Gömbi koordinátákkal,


Lineáris transzformációk[szerkesztés]
Ahogy a spektrálelméletből tudjuk, egy invertálható lineáris transzformáció a gömböt ellipszoidba viszi. Ha a lineáris transzformáció mátrixa szimmetrikus, akkor a mátrix sajátvektorai ortogonálisak, és megadják az ellipszoid tengelyeinek irányát. A féltengelyek hossza a sajátértékektől függ.
Ellipszoid és sík metszete vagy üres, vagy (egy esetleg egy pontú) ellipszis, ami kör is lehet.
A fentiek általánosíthatók magasabb dimenzióra is, ahol is a gömb képét nevezzük ellipszoidnak. A spektrálelmélet hasonló eredményeket ad.
A tyúktojás alakja két egymáshoz simított fél ellipszoiddal közelíthető, melyek forgástengelye közös. Az egyik lapos, vagy közel gömb, a másik hosszúkás. A tojás alak rendszerint az egyenlítőre vett szimmetria hiányára utal.[1]