Wikipédia:Átírás

Tudnivalók

A Wikipédia helyesírási keretirányelvének értelmében a magyar Wikipédia lapjain az idegen írásrendszerű nyelvekből származó neveket és közszavakat az AkH. és az OH. ajánlásainak megfelelően, azaz a magyaros átírás szabályai szerint írjuk át. Kivételt ezalól egyedül a kínai nevek és közszavak külön szabályozott átírása jelent. Az alábbiakban listázzuk az átíráshoz eddig elkészült segédleteket nyelvenként.

Az átíráshoz elkészült részletes szabályozások

• Wikipédia:Arab nevek átírása (WP:ARAB)
• Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása (WP:CIRILL)
• Wikipédia:Dravida nevek átírása (WP:DRAVIDA)
• Wikipédia:Görög nevek átírása (WP:GÖRÖG)
• Wikipédia:Héber nevek átírása (WP:HÉBER)
• Wikipédia:Hettita nevek átírása (WP:HETTITA)
• Wikipédia:Japán nevek átírása (WP:JAPÁN)
• Wikipédia:Kínai nevek átírása (WP:KÍNAI)
• Wikipédia:Koreai nevek átírása (WP:KOREAI)
• Wikipédia:Lao nevek átírása (WP:LAO)
• Wikipédia:Cirill betűs mongol nevek átírása (WP:MONGOL)
• Wikipédia:Nepáli nevek átírása (WP:NEPÁLI)
• Wikipédia:Ókori egyiptomi nevek átírása (WP:EGYIPTOM)
• Wikipédia:Örmény nevek átírása (WP:ÖRMÉNY)
• Wikipédia:Thai nevek átírása (WP:THAI)
• Wikipédia:Tibeti nevek átírása (WP:TIBETI)
• Wikipédia:Újind nevek átírása (WP:ÚJIND)
• Wikipédia:Újperzsa nevek átírása (WP:ÚJPERZSA)

---

• Wikipédia:Átírás/Átírást igénylő nyelvek országonként (WP:NEMLATIN)

Az úgynevezett népszerűsítő átírás elleni közkeletű érvek és cáfolataik

Idegen írásrendszerű nyelvekből származó szavak átírásánál gyakran felmerül, hogy – akár általánosságban, akár csak az adott esetre alkalmazva – nem célszerű a népszerűsítő/akadémiai átírást követni. Ennek az oka valószínűleg az, hogy sok téma művelői nem ismerik az átírásra vonatkozó szabályokat, valószínűleg az átírásról szóló akadémiai szabályozásról sem hallottak, ezért felettébb szokatlannak találják a gyakorlatban. Mégis sok érv szól a népszerűsítő átírás mellett – illetve sok érv szól az idegen, többnyire nyugati, angolszász hagyományokat követő, illetve a tudományos átírások elsősége ellenében.

Érv a népszerűsítő átírással szemben	Cáfolat
Az angolos Hepburn a nemzetközileg elfogadott rendszer a japán nevek leírására. Úgy is mondhatnánk, a japán nyelv ezáltal válik latin betűs írássá is.	A Hepburn az angol nyelvhez igazítva próbálja minél jobban leírni a japán szavak kiejtését, ami sok félreértéshez is vezet (l. kyokushin közkeletű ejtése kiokusinként, vagy Tōkyō torzulása Tokióvá). Az angol betűkészlet (nem is beszélve a hangkészletről!) eltér a magyartól, nem minden magyarul beszélő számára egyértelmű az angolos Hepburnben átírt hangok kiejtése. A népszerűsítő átírás lényege éppen ez: a magyarul beszélő számára egyértelművé tenni, hogyan olvasandó ki a szó.
A Hepburn praktikusabb, mivel sokkal több információt találunk a keresőben, ha az angolos alakot írjuk be, mintha a magyarost.	Sokkal több információt találunk a keresőbe carrotot, mint répát írva, magyarul: igen, általában elmondható, hogy magyar szavakat írva a keresőbe többnyire csak magyar találatokra számíthatunk… Igyekszünk mindig minél több variánst megadni, amivel megkönnyítjük a keresést, ez a praktikus megoldás ilyenkor, nem pedig a népszerűsítő átírás feladása. Az átírások egymás mellett léteznek, nem egymás ellenére, arról nem is beszélve, hogy a magyar nyelven írott szak- és népszerűsítő irodalom jó része is a magyaros átírást követi, ez tehát egy közös megkülönböztető vonás. Valójában igen érdekes ötlet a magyar helyesíráson a nemzetközi gyakorlatot számonkérni, mintha létezne egy nyelv helyesírásával kapcsolatban nemzetközi gyakorlat, és mintha az angol vagy a francia átírás nem kizárólag egyetlen nyelv szempontjainak figyelembevételével készült volna…
A magyaros átírás nem hű az eredeti japán kiejtéshez. Amit hosszú ó-val jelöl, az valójában egy ou diftongus, a c betűvel jelölt hang pedig sokkal közelebb áll a tsz-hez, így a magyaros, az eredeti Hepburnnel szemben, még torzít is.	Az o után álló u hiragana, leszámítva azt az esetet, amikor a két hang kandzsi határán áll, az o hangzó hosszú ejtését jelöli (példa: az arigató szó és kiejtése). A c-vel jelölt hang megfelel a magyar c magánhangzónak (példa: a mocu szó és kiejtése).
A magyaros, bár pontos, mégsem autentikus. Ezeknek a szavaknak, neveknek angolos Hepburn alakjukban van kvázi értelmük, más formában téves asszociációkra vezet, akár komolytalannak is tűnik.	A japán szavak japánul autentikusak, nem angolos átiratukban. Az angolos Hepburn az angolul beszélők számára készült, éppen úgy, ahogy a magyaros átírás a magyarul beszélőknek.
Ez a japán szó nem is tekinthető igazából japánnak, sokkal inkább angol, hiszen angolos alakjában, angol nyelvterületről került a magyar nyelvbe.	Egyértelműen látszik róla, hogy japán szó, ezért nincs okunk másképp kezelni.
Ez a szó, bár japán, a magyar nyelvben gyakorlatilag angolos alakjában honosodott meg, hiszen az egész szubkultúra így használja.	A szubkultúra művelői hajlamosak megfeledkezni róla, hogy az átírás két nyelv közt történik, tehát a célnyelv, a magyar nyelv átírási elvei, ezek háttere ugyanolyan fontos egy megfelelő átírási rendszer kialakításakor, mint amennyire a forrásnyelv sajátosságai lényegesek. Másfelől amúgy sem ritka a szaknyelveknél, hogy saját típushibáik alakulnak ki (pl. jogászoknál a Csupa Nagybetűzés, orvosoknál a latinos írásmód még a legközönségesebb betegségekre is, stb.), de ilyen alapon az autószerelőknek is lehetne saját helyesírásuk, ahol a „karburátor”-t négy „k”-val írják, meg minden szakmának külön, és a helyesírás mint egységes normarendszer értelmét vesztené.

További információk

• Wikipédia:Helyesírás