Izlandi nyelv

Izlandi nyelv íslenska
Beszélik	Izland, Dánia, USA, Kanada
Terület	Észak-Európa
Beszélők száma	kb. 300.000 fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Germán nyelvek     északi germán nyelvek      nyugati skandináv csoport       izlandi nyelv
Írásrendszer	Latin írás (izlandi variáns)
Hivatalos állapot
Hivatalos	Izland
Gondozza	Stofnun Árna Magnússonar í íslenskum fræðum
Nyelvkódok
ISO 639-1	is
ISO 639-2	isl (T)ice (B)
ISO 639-3	isl
A Wikimédia Commons tartalmaz íslenska témájú médiaállományokat.

Az izlandi nyelv ( íslenska) a germán nyelvek északi ágához tartozó nyugati skandináv nyelv.

Eredete

Egy lap a Landnámabókból

Izland első indoeurópai lakosai a 8–9. században a mai Norvégia területéről útnak indult kalandozó vikingek voltak. A viszonylag szélsőséges éghajlat, valamint a földrajzi távolság elszigetelte a nyelvet, melyet így nem ért külső hatás a 20. századig, és sajátos változáson ment át, azonban nagy mértékben megőrizte az óészaki nyelv egykori állapotát.

Rokonai a feröeri nyelv és a kihalt grönlandi norvég nyelv, valamint a Shetlandon és Orkneyen beszélt norn nyelv.

A legrégibb fennmaradt izlandi nyelvű szövegeket a 12. században írták. Legtöbbjük valamilyen törvényről szól, de vannak közöttük versek, sagák is, melyeket a régi szájhagyomány őrzött meg. A leghíresebbek ezek közül a 13. században íródott izlandi sagák, Snorri Sturluson és az edda-költészet.

A sagák nyelve az óizlandi, annak az óészaki nyelvnek az egyik nyugati nyelvjárása, ami a viking korban Skandinávia közös nyelve volt. Az óizlandi ezen felül kelta elemekkel is keveredett, amely a szigeten a vikingekkel párhuzamosan megtelepedett ír és skót telepesek révén jutott a nyelvbe. Az 1380-tól 1918-ig tartó dán uralom kevés befolyással volt az izlandi nyelv fejlődésére, mindennapi nyelv volt, a dánt nem is használták Izlandon, még a hivatalos ügyintézésben sem. Ugyanez volt a helyzet az angollal is az amerikai fennhatóság idején a második világháborúban.

A nyelv

Az izlandi nyelvet kb. háromszázezren beszélik, Izland hivatalos nyelve.

Legközelebbi rokonságban a feröeri nyelvvel áll, azonban közel áll a norvéghoz is, és elszigeteltsége miatt sokat megőrzött az ónorvégból, melyből kifejlődött. Ez a jelenség lehetőséget nyújt a skandináv nyelvek nyelvtörténetének tanulmányozásához.

Az izlandi nyelv írásmódja latinbetűs írás, azonban az angol írásmódokhoz szokott szemnek talán érdekesnek tűnhetnek az izlandi által használt sajátos karakterek, mint például:

þ, ð, ý, í, á, ó, é, ú, ö

az utóbbiak a magyartól eltérő hangértékkel.

Az izlandi nyelvnek nincsenek nyelvjárásai. November 16-a Jónas Hallgrímsson 19. századi költő születésnapja az 1995 óta minden évben megrendezett izlandi nyelv napja.

Nyelvi purizmus

A 18. század folyamán az izlandi hatóságok meghirdették a nyelvi purizmus politikáját. Ennek a politikának a következményeként számos író és terminologista egy új szókincset alkotott, hogy az izlandi nyelvet az élet minden területén alkalmazni lehessen, az új kihívásokkal szemben is. Nem engedtek az új szavak kölcsönzésének. Számos, régen elfeledett szót hoztak vissza a köztudatba, és az óészaki gyökerekből alkottak új szavakat. Például a rafmagn szó („elektromosság”) szó szerint azt jelenti, hogy borostyánkő erő (a görög elektron „borostyánkő” mintájára). Hasonlóan a sími („telefon”) szó is azt jelentette eredetileg, hogy „kötél”, és a tölva („számítógép”) is eredetileg a tala („adat, szám”) és a völva („látás”) kombinációjából származik.

A hagyományőrzés jegyében az izlandi nevek keresztnévből és apai – esetleg anyai – névből állnak, családi nevet általában nem használnak.

Névszóragozás

A névszók élő (hestur „ló”), élettelen (hús „ház”) és elvont (synd „bűn”) dolgokra utalnak. Az izlandi főneveket a határozott névelő végződése (-inn, -in, vagy -ið) szerint a legkönnyebb megkülönböztetni. Az izlandi nyelvben három nem van: hímnem, nőnem és semlegesnem, és négy eset: alanyeset (Nom.), tárgyeset (Akk.), részes eset (Dat.) és birtokos eset (Gen.), valamint két szám: egyes és többes szám. Ha az egyes számú ragozásban mind a négy esetnél mássalhangzóra végződik a ragozott alak, akkor gyenge ragozású főnevekről beszélünk, ha van benne magánhangzós végződés is, erős ragozású főnevekről.

Az első ragozási formába a következő főnevek tartoznak:

• az összes hímnemű (hesturinn, síminn)
• erős ragozású nőnemű (syndin)

szám	eset	hesturinn („a ló”)	síminn („a telefon”)	syndin („a bűn”)
egyes	Nom.	hesturinn	síminn	syndin
	Akk.	hestinn	símann	syndina
	Dat.	hestinum	símanum	syndinni
	Gen.	hestsins	símans	syndarinnar
többes	Nom.	hestarnir	símarnir	syndirnar
	Akk.	hestana	símana	syndirnar
	Dat.	hestunum	símunum	syndunum
	Gen.	hestanna	símanna	syndanna

A második ragozás formába a következő főnevek tartoznak:

• gyenge ragozású nőmemű (tungan);
• az összes semlegesnemű (húsið, auga).

szám	eset	tungan („a nyelv”)	húsið („a ház”)	auga („a szem”)
egyes	Nom.	tungan	húsið	auga
	Akk.	tunguna	húsið	auga
	Dat.	tungunni	húsinu	auganu
	Gen.	tungunnar	hússins	augans
többes	Nom.	tungurnar	húsin	augun
	Akk.	tungurnar	húsin	augun
	Dat.	tungunum	húsunum	augunum
	Gen.	tungnanna	húsanna	augnanna

Melléknévragozás

Melléknevek esetében is van erős és gyenge ragozás, mint a főneveknél. Mint más nyelveknél, az izlandiban is a jelző és a jelzett szó együtt ragozódik:

• Hann á ríka konu „Gazdag felesége van”
• Ég þekki ríku konuna „Ismerem a gazdag nőt”

Az alábbi táblázatban az első két oszlop a hímnemű (erős, valamint gyenge ragozású), a harmadik-negyedik a nőnemű (erős és gyenge), az utolsó kettő pedig a semlegesnemű (erős és gyenge ragozású) melléknevek ragozását mutatja be:

szám	eset	ríkur	ríki	rík	ríka	ríkt	ríka
egyes	Nom.	ríkur	ríki	rík	ríka	ríkt	ríka
	Akk.	ríkan	ríka	ríka	ríku	ríkt	ríka
	Dat.	ríkum	ríka	ríkri	ríku	ríku	ríka
	Gen.	ríks	ríka	ríkrar	ríku	ríks	ríka
többes	Nom.	ríkir	ríku	ríkar	ríku	rík	ríku
	Akk.	ríka	ríku	ríkar	ríku	rík	ríku
	Dat.	ríkum	ríku	ríkum	ríku	ríkum	ríku
	Gen.	ríkra	ríku	ríkra	ríku	ríkra	ríku

A melléknevek fokozása a következő:

nem	rag	alapfok	középfok	felsőfok
hím	-ari / -ast	ríkur	ríkari	ríkast
nő	-ari / -ust	rík	ríkari	ríkust
semleges	-ara / -ast	ríkt	ríkara	ríkast

Igeragozás

Az izlandiban három igeidő van: jelen, múlt és jövő. A múltidő esetében van régmúlt, folyamatos és befejezett múlt, amelyek a hafa birtoklást kifejező ige megfelelő alakjaival vannak képezve.

Egy ige, a bíta „harapni” ragozása:

		jelen idő	múlt idő
egyes szám	1.	bít	beit
	2.	bítur	beist
	3.	bítur	beit
többes szám	1.	bítum	bitum
	2.	bíti	bitu
	3.	bíta	bitu

A létige (vera) és a birtoklást kifejező ige (hafa) ragozása rendhagyó:

		jelen idő	múlt idő	jelen idő	múlt idő
		vera		hafa
egyes szám	1.	er	var	hef	hafði
	2.	est	varst	hefur	hafðir
	3.	er	var	hefur	hafði
többes szám	1.	erum	vorum	höfum	höfðum
	2.	eruð	voruð	hafið	höfðuð
	3.	eru	voru	hafa	höfðu

Külső hivatkozások

• Omniglot.com
• Izlandi mininyelvtan
• BRAGI
• www.izlandi.hu
• Papp Kornélia honlapja hasznos linkekkel
• Mímir
• Mentalconde
• Icelandic Online: Dictionary
• Izlandi-angol szótár
• Standard izlandi nyelv
• Néhány izlandi ige ragozása