Gazdasági rendszer

A „Gazdasági rendszer” lehetséges további jelentéseiről lásd: Gazdaság (egyértelműsítő lap).

A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek azalapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését. A közgazdaság pedig tanulmányozza a különféle gazdasági mechanizmusokat, módszereket, melyeket a társadalmak a szűkös erőforrások elosztására használnak.

Az elméleti gazdaságtan alapvetően két eltérő gazdaságszervezési módszert különböztet meg egymástól: piacgazdaság, ahol az egyének és a vállalkozások hozzák meg a döntéseket; valamint az utasításos gazdaság, ahol a hierarchia csúcsán a kormányzat döntései állnak.^[1]

Tiszta piacgazdaság[szerkesztés]

A piacgazdaságban (market economy) az egyének és a magántulajdonban levő vállalatok hozzák meg a termelést és a fogyasztást érintő döntéseket. A leggyakoribb tulajdonforma a magántulajdon. A vállalatok a legnagyobb nyereséget, profitot hozó fogyasztási cikkeket részesítikelőnyben, ezen áruk előállításához költségminimalizáló stratégiát követnek. Az egyének a munkával megkersett munkabérüket, illetve a különböző tulajdonokból származő jövedelmeiket költhetik el, s ezzel döntenek a fogyasztásról. Végeredményben a vállalatok kínálatának és a háztartások keresletének kölcsönhatása határozza meg a piacon értékesített termékek árát és az eladott mennyiséget.

A piacgazdaság szélsőséges formáját laissez-faire gazdaságnak nevezik.

Utasításos gazdaság[szerkesztés]

Az utasításos gazdaságban (command economy) a kormányzat hozza meg az összes fontos döntést a termelésről, elosztásról (a mit, hogyan, és kinek kérdésekkel kapcsolatos döntések alapvetően állami előírások formáját öltik). A legfőbb termelési tényezők (föld, tőke) állami tulajdont képeznek.

A tiszta központi gazdaság a piacgazdasággal szemben nem képest nem ösztönöz hatékonyságra, ellenben képes kezelni a piac által figyelembe nem vett negatív jelenségeket (recessziók, válságok, munkanélküliség, externliák...).

Vegyes gazdaság[szerkesztés]

A mai modern gazdaságokat vegyes gazdaság (mixed economy) jellemzi. Ezek elsődleges szabályozó mechanizmusa a piaci árrendszer, azonban ezt kiegészítik az állami beavatkozások (adóztatás, transzferek, monetáris szabályozás) a piaci kudarcok korrigálása, elkerülése érdekében.