Fogarasi János (nyelvész)

Fogarasi János
Fogarasi János Rusz Károly metszetén
Életrajzi adatok
Született	1801. április 17. Habsburg Birodalom, Kázsmárk
Elhunyt	1878. június 10. (77 évesen) Osztrák–Magyar Monarchia Budapest,
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint	nyelvész
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Szakterület	nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató
Jelentős munkái	A Magyar Nyelv Szótára
Akadémiai tagság	Magyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Fogarasi János témájú médiaállományokat.

Alsóviszti Fogarasi János (Felsőkázsmárk, 1801. április 17. – Budapest, 1878. június 10.) magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Fő műve az első magyar értelmező szótár, A Magyar Nyelv Szótára, amelyet 1845-től Czuczor Gergellyel közösen szerkesztett, 1866-tól (Czuczor halála után) pedig egyedül.

Élete

Családja

Régi erdélyi eredetű családból származott. (A nemességet és a fogarasföldi birtok utáni adómentességet I. Rákóczi György fejedelem erősítette meg 1638. július 20-án a család ősének, Alsóvisti, vagy Dridiffi Mátyásnak. A család Abaújba elszármazott ága később vette fel a Fogarasi nevet.) Apja Fogarasi János kisnemes, anyja Gászner Zsuzsanna.

Iskolái

1807-től 1811-ig a felsőkázsmárki, latint is tanító népiskolába járt, aztán 1814-ig a szikszói gimnáziumba. Ezután Sárospatakon folytatta tanulmányait 1814 és 1823 között. Abaújszántón Jászay Pálnak, Jánosdon (1906-tól Alsóvadász része) Fáy Ábrahámnak volt nevelője. Alsóbb osztályú tanulókat rendszeresen tanított, mert szülei csekély vagyonnal bírtak és így tudott a terheken könnyíteni.

Pályája

1827-ben került a királyi táblai jegyzők listájára és Szirmay Ádám mellett dolgozott, mint az ügyvédi iroda levéltárosa. Ügyvédi oklevelet 1829-ben szerzett. Ekkor még nem akart a tanítással felhagyni és a félárva Komáromy György földbirtokos tanítója lett – az ő házukban ismerkedett meg Tretter Erzsébet társalkodónővel, akit 1834-ben feleségül vett.

A Magyar Tudományos Akadémia 1838. szeptember 7-én választotta levelező, 1841. szeptember 3-án rendes tagjává.

1841. március 1-jén váltóügyvédi vizsgát tett és az új váltótörvényszéknél kezdett el dolgozni tanácsjegyzőként (1848. február végéig dolgozott itt). Ekkor István főherceg nádor titkára lett és előadó a nádori törvényszéknél.

Az 1848-as forradalom idején tanácsos volt a Kossuth Lajos vezette pénzügyminisztériumban, de amikor a következő év elején az osztrák seregek elfoglalták Pest-Budát, nem követte a szabadságharcot vívó kormányt Debrecenbe.

A szabadságharc leverését követően sógora, Járy (Tretter) György unszolására 1850 februárjában bírói hivatalt vállalt az ideiglenes pesti törvényszéknél, hogy Pesten maradhasson és folytathassa a szótár szerkesztését. 1854 augusztusában főtörvényszéki tanácsossá nevezték ki. 1856-tól 1861-ig a pesti kereskedelmi törvényszék elnöke és a pesti országos törvényszék alelnöke volt, ezután két évig a visszaállított magyar váltótörvényszék elnöke. Ez utóbbi helyen elérte, hogy német nyelv helyett magyar nyelvű beadványokat is elfogadjanak. 1863-ban a hétszemélyes tábla bírája lett, 1869-ben a Kúria legfőbb ítélőszékének bírája.

Tekintélyes vagyonát az MTA-ra kívánta hagyni, azonban az egy rosszul sikerült építkezésen elúszott, így végül Fogarasit az Akadémia temettette el.

Művei

Fogarasi igazi polihisztor volt, olyan mértékben, ami korában már ritka volt. Jogi értekezéseket, költeményeket és elbeszéléseket is közölt, dalokat és kórusműveket is szerzett, hegedült, de nyelvészeti munkája a legjelentősebb. Igaz főként a szótár révén: a mongol nyelvrokonság híve volt, nyelvfilozófiai, nyelv- és szótörténeti ideái máig megosztják a nyelvésztársadalmat. De ő fogalmazta meg a Fogarasi-törvény néven ismert magyar nyelvtani szabályt (1838-ban, az Athenaeumban), amely szerint a kiemelt mondatrész mindig az igei állítmány elé kerül.

Úttörő jelentőségű folklorisztikai tevékenysége is: Tranyik Jánossal együtt 1847-ben két füzetnyi népdalgyűjtést adtak ki. Maradandó értékű verstani munkája a choriambusnak a magyar verselésben játszott szerepének kutatása.

Fontosabb művei

• Diákmagyar müszókönyv a magyarhoni törvény- és országtudománybul (Pest, 1833) Online
• Egyetlen mód a magyar játékszín célirányos megalapítására (Pest, 1834)
• A magyar nyelv metaphysicája (Pest, 1834)
• Magyarhoni magános törvénytudomány elemei (Pest, 1839) Online
• Magyar bank, (Pest, 1841)
• A magyar nyelv szelleme (Pest, 1843)
• Müvelt magyar nyelvtan elemi része (Pest, 1843)
• Magyar váltó- és kereskedési jogtan (Pest, 1846)
• Legújabb és legteljesebb német és magyar szótár (1852)
• A magyar igeidőkről (Pest, 1858)
• Hangsúly a magyar nyelvben (Pest, 1860-1861)
• A magyarhoni országos alkotmány fő ágazatai, régibb és ujabb időben (Pest, 1861)
• A magyar nyelv szótára (Pest, 1862-1874)
• Az új szókról (Budapest, 1875)
• A magyar nyelv szótára (CD-ROM), Arcanum Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 9639374768

További információk

• A magyar nyelv szótára - internetes változat
• Alsóviszti Fogarasi János (magyar nyelven). akademikusok.tudomanytortenet.hu. (Hozzáférés: 2011. április 17.)
• Czuczor Gergely, Fogarasi János: Etimológiák, szóelemzések a Czuczor-Fogarasi szótárból, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010.
• Kiss Gábor, Kiss Bernadett (szerkesztő): Bölcs tanácsok - 4000 közmondás, szólás a Czuczor–Fogarasi-szótárból, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2014.