Görög nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Görög
Ελληνικά Elliniká
BeszélikGörögország, Ciprus
Terület Délkelet-Európa
Beszélők számakb. 20 millió fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Hellenisztikus nyelvek
    görög nyelv
Írásrendszer Görög írás
Hivatalos állapot
Hivatalos  Görögország
 Ciprus
 Európai Unió
 ALB[1]
 ARM[2][3]
 ITA[1]
 ROM[2]
 TUR
 UKR[2]
Gondozza nincs hivatalosan szabályozva
Nyelvkódok
ISO 639-1el
ISO 639-2ell (T)gre (B)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ελληνικά Elliniká témájú médiaállományokat.

A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozik, közvetlen rokona nincsen. Görögországban 10 millióan beszélnek görögül, amely a világ görögségének fele. A világon 20 millióan beszélik a görögöt.

Története[szerkesztés]

Európa egyik legrégebbi írásos emlékekkel rendelkező nyelve, 3000 év távlatában lehet nyomon követni fejlődését. Rokona volt a makedón nyelv, amely tulajdonképpen az ógöröggel áll közvetlen rokonságban.

Az újgörög két változatban létezett, egyrészről a népi görög (δημοτική dimotikí), másrészről a mesterségesen létrehozott (καθαρέυουσα katharévusza, azaz tisztított) hivatalos nyelv, amely a klasszikus görög felújításaként a hivatalos nyelv volt a 19. századtól. A katharévusza folyamatosan vesztett a jelentőségéből, és végül 1976-ban a dimothikí változatot tették meg az ország hivatalos nyelvének. A katharevusza öröksége azonban még ma is jelen van.

A görögnek van néhány változata, így a Krétán, Rodoszon és Cipruson beszélt változatok. Ezen kívül Görögország területén kívül beszélt dialektusok az olaszországi griko, pontoszi görög nyelv. A ciprusi görög (Kypriaka) az ami jobban különbözik a görögországi nyelvtől, ez sok elemet kölcsönzött a törökből és a szintén Cipruson beszélt másik nyelvváltozattól a ciprusi törökből.

A jelenlegi újgörög nyelv, és az előbb felsorolt dialektusok az ógörög nyelv attikai nyelvjárásából fejlődött ki. Kivételt képez a cakóni nyelv, ami a dór dialektusból alakult ki.

Betűk[szerkesztés]

Újgörög nyelvtani jelenségek[szerkesztés]

Főnevek[szerkesztés]

Hím-, nő- és semlegesnemű főnevek vannak, melyek ragozása különböző. Ismeri az alany-, tárgy-, birtokos és megszólító (vokatívusz) esetet. A többes szám jele nemenként változik. A hangsúly változhat a különböző esetekben.

Példa néhány főnév ragozására (ο άνθρωπως – o ánthroposz, a férfi; η γυναίκα – i jinéka, a nő; το νερό – to neró, a víz):

hímnem nőnem semlegesnem
egyes többes egyes többes egyes többes
alany ο άνθρωπος
o ánthroposz[4]
οι άνθρωποι
i ánthropi
η γυναίκα
i jinéka
οι γυναίκες
i jinékesz
το νερό
to neró
τα νερά
ta nerá
birtokos του ανθρώπου
tu anthrópu
των ανθρώπων
ton anthrópon
της γυναίκας
tisz jinékasz
των γυναικών
ton jinekón
του νερού
tu nerú
των νερών
ton nerón
tárgy τον άνθρωπο
ton ánthropo
τους ανθρώπους
tusz anthrópusz
την γυναίκα
tin jinéka
τις γυναίκες
tisz jinékesz
το νερό
to neró
τά νερά
ta nerá
megszólító άνθρωπε
ánthrope
άνθρωποι
ánthropi
γυναίκα
jinéka
γυναίκες
jinékesz
νερό
neró
νερά
nerá

Igék[szerkesztés]

Minden szám és személy különböző, ezért általában nem teszi ki a névmást (írok, nem pedig én írok). Van múlt, jelen, jövő ideje, elbeszélő formája (azt mondta, hogy ír), aktív (beírtam) és passzív (engem beírtak) alakja. Nem ismeri (elvesztette) a főnévi igenév formát. A hangsúly a ragozáskor változik.

Példa igeragozásra (μένω – lakom, élek). Érdekessége, hogy múlt időben a hangsúly mindig hátulról a harmadik szótagra kerül: ha nincs, a szótő kiegészül egy plusz szótaggal.

szám/személy jelen múlt
egyes szám többes szám egyes szám többes szám
első (εγώ) μένω
(egó) méno[4]
(εμείς) μένουμε
(emísz) ménume
(εγώ) έμενα
(egó) émena
(εμείς) μέναμε
(emísz) méname
második (εσύ) μένεις
(eszí) ménisz
(εσείς) μένετε
(eszísz) ménete
(εσύ) έμενες
(eszí) émenesz
(εσείς) μένατε
(eszísz) ménate
harmadik (αυτό/αυτή) μένει
(aftó/aftí) méni
(αυτά/αυτές) μένουν
(aftá/aftész) ménun
(αυτό/αυτή) έμενε
(aftó/aftí) émene
(αυτά/αυτές) έμεναν
(aftá/aftész) émenan

Melléknevek[szerkesztés]

Fölveszik a főnév ragozását, tehát például „szépek virágok”.

Példaszöveg[szerkesztés]

  • Όλοι οι άνθρωποι γεννιούνται ελεύθεροι και ίσοι στην αξιοπρέπεια και τα δικαιώματα. Είναι προικισμένοι με λογική και συνείδηση, και οφείλουν να συμπεριφέρονται μεταξύ τους με πνεύμα αδελφοσύνης.
  • Betűkövető latin betűs átírásban: Óloi oi ánthrōpoi gennioúntai eleútheroi kai ísoi stēn axioprépeia kai ta dikaiṓmata. Eínai proikisménoi me logikḗ kai syneídēsē, kai ofeíloun na symperiférontai metaxý tous me pneúma adelfosýnēs.
  • Hivatalos, az újgörög kiejtést követő átírásban: Óli i ánthropi jeniúnte eléftheri ke íszi sztin axioprépia ke ta dikeómata. Íne prikizméni me lojikí ke szinídiszi, ke ofílun na szimberiféronte metaxí tusz me pnévma adelfoszínisz.
  • Magyar fordításban: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Greek. Office of the High Commissioner for Human Rights. [2008. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 8.)
  2. a b c List of declarations made with respect to treaty No. 148. Council of Europe. (Hozzáférés: 2008. december 8.)
  3. An interview with Aziz Tamoyan, National Union of Yezidi. groong.usc.edu. (Hozzáférés: 2008. december 8.)
  4. a b A magyar nyelvű átírás a Wikipédia átírási irányelvei szerint van megadva. Ez nagyjából a kiejtést követi: az ékezetek azonban hangsúlyt jelölnek.

További információk[szerkesztés]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
görög nyelvű változatát!
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Görög nyelv témájú médiaállományokat.