Samuel Morse
| Samuel Morse | |
 | |
| Samuel F. B. Morse | |
| Született |
1791. április 27.[1][2][3][4][5][6][7][8] Charlestown |
| Elhunyt |
1872. április 2. (80 évesen)[1][2][3][4][5][6][7][8] New York[9] |
| Állampolgársága | amerikai |
| Gyermekei | Leila Morse |
| Szülei | Jedidiah Morse |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | tüdőgyulladás |
| Sírhely | Green-Wood temető |
 | |
| Samuel Morse aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Samuel Morse témájú médiaállományokat. | |
Samuel Morse (teljes nevén Samuel Finley Breese Morse, ejtsd: szemjuel finli bríz mórsz) (Charlestown, 1791. április 27. – New York, 1872. április 2.) amerikai feltaláló.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Morse Charlestownban, Boston közelében, Massachusetts államban, az Amerikai Egyesült Államokban született, Jedidiah Morse kongregacionalista lelkész, tudós, „az amerikai földrajztudomány atyja” és Elizabeth Ann Breese Morse első gyermekeként. Eredetileg nem tudós, hanem képzett (festő)művész volt. Andoverben a Phillips Akadémián tanult, majd 1810-ben diplomát szerzett a Yale Egyetemen. Mivel jómódú családból származott, lehetősége volt 1811–1815 között Angliában tanulmányozni az európai festészetet, majd 1829-től a párizsi Louvre múzeumban kiállított híres festők műveit másolta. A következő tíz évet vándorművészként töltötte; különösen a portréfestészetért lelkesedett. 1832-ben tért vissza Amerikába, ahol a New York-i Egyetemen (University of New York) mint a festés és rajzolás professzora dolgozott.
Hazafelé úton a Sully nevű vitorlás postahajón együtt utazott Charles Thomas Jackson professzorral, aki egy elektromágnessel szórakoztatta utastársait. Morse több kísérletét is végignézte az elektromágnesességgel foglalkozó tudósnak, és élmények hatására maga is elkezdett foglalkozni a művészettől merőben távol álló témával. Azonnal munkához látott és a Sully fedélzetén elkészítette távírójának vázlatos tervrajzát, valamint kialakította az első távközlő jelrendszerét, amely pontok és vonalak kombinációjából állt. Ez volt az első lépés az elektromos távíró felé. Hazatérése után egyre kevesebbet festett, ereje nagy részét inkább találmánya megvalósítására fordította. Készülékére és ábécéjére 1837-ben nyújtotta be első szabadalmát.
Morséra leginkább az általa kidolgozott kódrendszer (Morse-kód) miatt emlékeznek, és nem a műszere miatt, ami először lehetővé tette ennek használatát.
Morse távírója[szerkesztés]
"Telegráfjának lényege az volt, hogy az adó által történt a vevő elektromágnesének a vezérlése. Egyszerűbben: egy kis kar lenyomása zárta, elengedése pedig megszakította az áramkört. Zárt áramkör esetén egy elektromágnes a vevő oldalon magához vonzott egy írószerkezetet megszakításakor pedig egy rugó visszarántotta eredeti helyzetébe. Az írókészülék alatt egy óramű egyenletes sebességgel vitt odébb egy papírszalagot, amelyre a jelek regisztrálása történt. Mégpedig olyan formán, hogy ha nem folyt áram a vezetékben, akkor egyenes vonal, zárt áramkör esetén pedig cikcakkos rajzolódott a papírcsíkra."[10]
Szabadalmai[szerkesztés]
- US Patent 1,647, Improvement in the mode of communicating information by signals by the application of electro-magnetism, June 20, 1840
- US Patent 1,647 (Reissue #79), Improvement in the mode of communicating information by signals by the application of electro-magnetism, January 15, 1846
- US Patent 1,647 (Reissue #117), Improvement in electro-magnetic telegraphs, June 13, 1848
- US Patent 1,647 (Reissue #118), Improvement in electro-magnetic telegraphs, June 13, 1848
- US Patent 3,316, Method of introducing wire into metallic pipes, October 5, 1843
- US Patent 4,453, Improvement in Electro-magnetic telegraphs, April 11, 1846
- US Patent 6,420, Improvement in electric telegraphs, May 1, 1849
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF források. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Samuel Finley Breeze Morse
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find A Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Luminous-Lint. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a távközlés történetében
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
