Samuel Morse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Samuel Morse
Samuel F. B. Morse
Samuel F. B. Morse
Született 1791. április 27.[1][2][3][4][5][6][7][8]
Charlestown
Elhunyt 1872. április 2. (80 évesen)[1][2][3][4][5][6][7][8]
New York[9]
Állampolgársága amerikai
Gyermekei Leila Morse
SzüleiJedidiah Morse
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Katolikus Izabella-rend parancsnoka
  • Commander 1st Class of the Order of the Dannebrog
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja
  • National Inventor Hall of Fame
  • knight of the Order of Saints Maurice and Lazarus
  • Knight of the Order of the Tower and Sword
Halál okatüdőgyulladás
Sírhely Green-Wood temető

Samuel Morse aláírása
Samuel Morse aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Samuel Morse témájú médiaállományokat.

Samuel Morse (teljes nevén Samuel Finley Breese Morse, ejtsd: szemjuel finli bríz mórsz) (Charlestown, 1791. április 27.New York, 1872. április 2.) amerikai feltaláló.

Életpályája[szerkesztés]

Morse Charlestownban, Boston közelében, Massachusetts államban, az Amerikai Egyesült Államokban született, Jedidiah Morse kongregacionalista lelkész, tudós, „az amerikai földrajztudomány atyja” és Elizabeth Ann Breese Morse első gyermekeként. Eredetileg nem tudós, hanem képzett (festő)művész volt. Andoverben a Phillips Akadémián tanult, majd 1810-ben diplomát szerzett a Yale Egyetemen. Mivel jómódú családból származott, lehetősége volt 1811–1815 között Angliában tanulmányozni az európai festészetet, majd 1829-től a párizsi Louvre múzeumban kiállított híres festők műveit másolta. A következő tíz évet vándorművészként töltötte; különösen a portréfestészetért lelkesedett. 1832-ben tért vissza Amerikába, ahol a New York-i Egyetemen (University of New York) mint a festés és rajzolás professzora dolgozott.

Hazafelé úton a Sully nevű vitorlás postahajón együtt utazott Charles Thomas Jackson professzorral, aki egy elektromágnessel szórakoztatta utastársait. Morse több kísérletét is végignézte az elektromágnesességgel foglalkozó tudósnak, és élmények hatására maga is elkezdett foglalkozni a művészettől merőben távol álló témával. Azonnal munkához látott és a Sully fedélzetén elkészítette távírójának vázlatos tervrajzát, valamint kialakította az első távközlő jelrendszerét, amely pontok és vonalak kombinációjából állt. Ez volt az első lépés az elektromos távíró felé. Hazatérése után egyre kevesebbet festett, ereje nagy részét inkább találmánya megvalósítására fordította. Készülékére és ábécéjére 1837-ben nyújtotta be első szabadalmát.

Morséra leginkább az általa kidolgozott kódrendszer (Morse-kód) miatt emlékeznek, és nem a műszere miatt, ami először lehetővé tette ennek használatát.

Morse távírója[szerkesztés]

"Telegráfjának lényege az volt, hogy az adó által történt a vevő elektromágnesének a vezérlése. Egyszerűbben: egy kis kar lenyomása zárta, elengedése pedig megszakította az áramkört. Zárt áramkör esetén egy elektromágnes a vevő oldalon magához vonzott egy írószerkezetet megszakításakor pedig egy rugó visszarántotta eredeti helyzetébe. Az írókészülék alatt egy óramű egyenletes sebességgel vitt odébb egy papírszalagot, amelyre a jelek regisztrálása történt. Mégpedig olyan formán, hogy ha nem folyt áram a vezetékben, akkor egyenes vonal, zárt áramkör esetén pedig cikcakkos rajzolódott a papírcsíkra."[10]

Szabadalmai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF források. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Samuel Finley Breeze Morse
  4. a b Benezit Dictionary of Artists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Find A Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b Luminous-Lint. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  10. Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a távközlés történetében

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]