Svédek
| Svédek Svenskar | |||||||||||||||||||||||||||||
.jpg) | |||||||||||||||||||||||||||||
| Gustav Vasa • Carl Linnaeus • J. J. Berzelius • Alfred Nobel Selma Lagerlöf • Ann-Margret • Björn Ulvaeus • Markus Näslund | |||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||||||||
| kb. 16 millió | |||||||||||||||||||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||
| Svéd | |||||||||||||||||||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||||||||||||||||||
| Történelmileg pogány természetimádók, majd az érett középkortól egyre inkább elterjedt a kereszténység. A reformáció után az evangélikus kereszténység terjedt el, ma is ehhez az egyházhoz tartozik a svédek többsége, de emellett erős a szekularizáció és muzulmán bevándorlás. | |||||||||||||||||||||||||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||||||||||||||||||||||||
| dánok, norvégok, izlandiak, tágabb értelemben germánok | |||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Svédek Svenskar témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||
A svédek (svédül: svenskar) a skandináv népek csoportjába tartozó észak-európai germán nép, mely a mai Svédország területének déli és középső részén alakult ki. A mai svédek azok, akik különböző – etnikai, szociális, kulturális, jogi, földrajzi vagy nyelvi – szempontok szerint Svédországhoz kötődnek.
Tartalomjegyzék
Nevük etimológiája[szerkesztés]
A legtöbb nyelvész egyetért abban, hogy a svédek önelnevezése, ami a legkorábbi forrásokban Suiones és hasonló germán formákban maradt fenn, az indoeurópai alapnyelv „magunk”, „mieink” jelentésű visszaható névmásából származik, és a latin suus szó rokona. A modern skandináv nyelvekben ugyanebből származik a svåger (sógor) és svägerska (sógornő) szó is. Népnévként hasonló utat járt be a svábok neve, akik neve az ókorból suebi formában maradt fenn.[7][8][9]
Eredetük[szerkesztés]
Skandinávia első lakói azok a nomád vadászok voltak, akik a jégkorszak vége felé, i. e. 11 000 körül, az eljegesedés északra húzódásával a mai Németország területén lévő tundrákról a rénszarvasokat követve behatoltak a mai dán és dél-svéd vidékekre. Az első települések i. e. 6000 körül jöttek létre, de ezek inkább csak időleges táborhelyek voltak a vadászati és növénygyűjtögetési lehetőségek kihasználására. A régészeti kutatások nem mutatták a jelét semmiféle későbbi bevándorlásnak, más népcsoportok érkezésének, így a vikingek, illetve a mai skandináv népek minden bizonnyal ugyanennek a népességnek a leszármazottai.[10]
A mai Svédország középső területein két népcsoport alakult ki, a svea (svear) népcsoport Uppsala központtal, valamint délebbre a gautok (götar) népcsoportja. Egészen délen, a mai Skåne tartományban dán törzsek voltak őshonosak.
Genetikai kutatások jelentős hasonlóságokat mutattak ki a svédek és számos közép-európai népcsoport, főleg a németek között.[11]
Földrajzi elhelyezkedésük[szerkesztés]
A svédek által lakott terület nagyrészt megegyezik azzal a területtel, ami a svédek korai őseinek lakhelye volt. A terület Svédország területe, mely a Skandináv-félsziget keleti felén található, valamint a kapcsolódó szigetek. A svédek itteni települései kb. ezer évnyi történelemre nyúlnak vissza. Hozzájuk tartoznak még a Finnország területén lakó svéd anyanyelvűek, valamint Åland szigetének majdnem kizárólagosan svéd lakossága, mely terület ma Finnországhoz tartozik. Észtországban is jelentős svéd kisebbséget találunk, akik jelenléte szintén a történelmi időkre vezethető vissza.
1809 előtt a mai Finnország területének nagy része Svédországhoz tartozott. Az ezt az évet megelőző időszakból származó forrásokban ezért időnként a finneket is svédekként említik.
Svéd kisebbségek[szerkesztés]
Számos területen élnek olyan svéd kisebbségek, akik jelenléte nem modern kori emigrációra, hanem Svédország történelmi nagyhatalmi pozíciójára, vagy a viking kalandozásokra vezethetők vissza.
Finnországi svédek[szerkesztés]
Finnország svéd nemzetiségű lakosai saját megnevezésük szerint „finnországi svédek” (finlandsvenska) és számuk kb. 265 000 főre tehető, mely Finnország népességének 5,1%-át teszi ki. Åland svéd lakosságát hozzászámítva ez az érték 5,5%-ra nő. Finnországban ezen kívül kb. 9000 svéd állampolgár él.
Észtországi és ukrajnai svédek[szerkesztés]
A svédek észtországi jelenlétének dokumentálása a 14. századig nyúlik vissza, és feltehetőleg még a viking korból eredeztethető. 1563-ban az észtországi svédek becsült száma 12 000 volt. Észtország 1558 és 1710 között svéd fennhatóság alá tartozott, majd az 1721-es nystadi békében Oroszországra szállt a terület. 1781-ben mintegy 1300 észtországi svédet kényszerített II. Katalin cárnő arra, hogy Új-Oroszországba, a mai Ukrajna területére költözzenek. Itt alapították meg a Gammalsvenskby nevű községet. Az 1934-es népszámlálási adatok szerint Észtországban 7641 svéd élt még, mellyel ezek Észtország harmadik legnagyobb kisebbségi csoportját alkották a maguk 0,7%-ával. (Az oroszok és németek megelőzik őket). A második világháború ideje alatt a teljes észtországi svéd lakosság Svédországba menekült. Mára a területen pár száz svéd él, számuk Ukrajnában sem haladja meg ezt a szintet. Az adatokat persze befolyásolja, hogy kik azok, akik svédnek vallják magukat a népszámlálásokkor.
Az észtországi és ukrajnai svédek többsége mára már nem beszéli ősei nyelvét, de etnikailag mégis sokan svédeknek vallják magukat. Az ezeken a területeken élő svédeket „keleti svédeknek”, azaz östsvenskar-nak nevezik, szemben a svédországi svédeket leíró riksvenskar (birodalmi svéd), vagy västsvenskar (nyugati svédek) csoportjaival.
További csoportok[szerkesztés]
A 19. századi európai kivándorlási hullámok eredményeként jelentős svéd kisebbségek találhatók az USA-ban és Kanadában is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Befolkningsstatistik - Statistik från SCB
- ↑ Azon 16,7%-os, vagy 1,53 milliós népesség számából becsülve, akik nem tartoznak abba a csoportba, akik legalább egyik szülője, vagy ők maguk külföldön születtek. A külföldön születettek között lehetnek finnországi svédek, vagy egyéb kisebbségi svédek, akik magukat svédnek tartják. SCB - Sveriges befolkning, kommunala jämförelsetal, 31/12/2006 2006 december 31. (Svédül). Lehívás: 2008. március 6.
- ↑ A 2004-es népességadatok alapján 1,1 millió, vagy 12% külföldi születésű. The Swedish Integration Board (2006). Pocket Facts: Statistics on Integration. Integrationsverket, 2006. ISBN 91-89609-30-1. Online (PDF). Lehívás: 2008. március 10.
- ↑ US Census Bureau
- ↑ Az ABS 2001-es becslése szerint Ausztráliában 50 000 és 150 000 van azok száma, akik magukat, vagy őseiket svédnek tartják. Az itt megadott adat a középérték, feltételezve, hogy 2001 óta nem történt jelentős változás. [1]
- ↑ CSO Ireland - 2006-os népszámlálás
- ↑ Noreen, A. Nordens äldsta folk- och ortnamn (i Fornvännen 1920 sid 32).
- ↑ Hellquist, Elof. 1922. Svensk etymologisk ordbok. Svear
- ↑ Bandle, Oskar. 2002.
- ↑ Haywood 18. o.
- ↑ Archivált másolat. [2004. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 28.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Swedish people című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Svenskar című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források[szerkesztés]
- ↑ Haywood: John Haywood: The Penguin Historical Atlas of the Vikings. London: Penguin Books. 1995. ISBN 978-0-140-51328-8
