Kék (település)
| Kék | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Kemecsei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Poór Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 4515 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1935 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 87,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kék
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 07′ 08″, k. h. 21° 52′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 08″, k. h. 21° 52′ 42″ | |||
Kék
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
| Kék weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kék témájú médiaállományokat. | |||
Kék község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, a Rétközben, a Lónyai csatorna mellett fekvő település.
Beszterec 7 km, Demecser 4 km, Nyírbogdány 7 km, Vasmegyer 12 km, Tiszarád 14,5 km, Tiszatelek 17 km, Nagyhalász 22 km távolságra található.
Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
Kék nevét 1268-ban említik először az oklevelek, mint várbirtokot. Ekkor V. István és IV. László királyok Karászi Sándor bánnak adják királyi adományként.
1333-ban Karászi Sándor bán unokája a települést Magyar Pál gimesi várnagynak adta el. Ekkor a Zichy család oklevéltárában, Poss. seu terra Keek néven van nevezve.
1554-ben Serédy István és Várdai Mihály megosztoznak rajta. 1630-ban, miután a Várday család kihalt, a birtok újból a kincstárra szállt vissza.
1739-től 1763-ig lakatlanul állt.
A 18. század második felétől a 19. század első feléig azonban már több birtokosa is ismert: a Tatár, Pap, Szalánczy, Szegedy, Rédey, Gönczy, Jármy, Irinyi, Verbay, Tahy, gróf Vay, Soós, Olasz, Nemes, Megyery, Laskay, Krucsay, és Kriston családok voltak birtokosai.
A 20. század elején nagyobb birtokosa volt a Tóth család, Tóth István.
A település érdekes elnevezésű dűlőnevei voltak: Kormoly, Gyalap tó, Gemes-sziget.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom - 1818-ban épült.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
