Magyar nóta
A magyar nóta egyéni szerzőktől származó újkori lírai dal, énekes műzene. Egyéb megnevezései: népies dal, népies műdal. Keverednek benne a nép- és műzenei, valamint a szóbeli és irodalmi elemek. A magyar nóta egyaránt ismert városon és falun is a társadalom több osztálya körében.
Tartalomjegyzék
A műfaj eredete[szerkesztés]
Eredetileg a hangszeres verbunkos zenét nevezték így. Mai értelmezése szerint a magyar nóta a 19. század második felének magyar népdalt utánzó dalműfaja. A magyar nóta csaknem két százados pályafutása a 19. század elején kezdődött. Zenei ihletője elsősorban a verbunkos volt. Ezenkívül előzményeit a hangszeres verbunkos-zenében, a 18. századi diákmelódiáriumok dallamaiban és a magyar népdalban keressük. Az énekhangra írt szerzemények is őrzői a hangszeres fordulatoknak, például Cserebogár, sárga cserebogár; Ég a kunyhó, ropog a nád stb.
A reformkortól a századfordulóig egyik legfőbb terjesztője a népszínmű volt, amelyeket olyan neves előadóművészek népszerűsítettek, mint például Déryné Széppataki Róza, Blaha Lujza, Tamássy József és mások, továbbá a cigányzenészek. Időközben a magyar nóta tartalmilag és formailag is sokat változott. A 19. század elején leginkább a német befolyás ellensúlyozására törekedtek. Szolgálták vele a szabadságharcot és részben tiltakoztak vele a Bach-korszak elnyomása ellen. A kiegyezés után a hanyatló dzsentri „búsmagyar” szemlélet kerekedett felül.
Fő jellemzői[szerkesztés]
A magyar nótában igen gyakori a szekvencia, kivéve a kvinttel feljebb vagy lejjebb való ismétlést. A hangzatfelbontás, mint dallamalkotó eszköz kötelező.
Az a mondás járja, hogy a magyar nótának még inkább, mint a népdalnak, a kotta a halála. Igazán csak stílusa szerinti előadásban tud hatni és érvényesülni. Megőrzésében és terjesztésében a cigányzenészeknek van jelentős szerepük. Egy-egy sikerültebb magyar nótát már a kottában való megjelenésük előtt divatba hoztak a cigányzenekarok. A nóták kezdettől fogva főleg zongorakísérettel jelentek meg, amelyeket azután innen alkalmaztak cigányzenekari együttesekre. Egy időben a nótakiadványok címlapján a szerző neve és a mű címe mellett azt is feltüntették, hogy kik játsszák, például „játssza Sárközi”.
Fontos követelmény, hogy a magyar nóta dallamának könnyen harmonizálhatónak kellett lennie, sőt kívánnia kell a harmóniát. Ez a követelmény a nóta eredeti közönségének ízlésében keresendő. A könnyen harmonizálhatóság a magyar nóta máig egyik legfontosabb megkülönböztető jegye a hasonló sorszerkezetű magyar népdaloktól. A verbunkos zene nagyjából már meghonosította azokat a Nyugat-európai elemeket, amelyek megkülönböztetik a magyar nóta zenei anyagát a népdaltól. Az európai műzenéből átvett dallamfordulatokról elmondható, (mi-fa-so kezdet, la-so-ti-do vagy fa-mi-si-la záróformula stb.) hogy nehezen énekelhetőek, mert nem csupán dallami, hanem harmóniai gondolkodásban gyökereznek hangközei (kromatika, bővített kvart, szűkített kvint stb.).
Elterjedése[szerkesztés]
A magyar nóták közül elsősorban azok a nóták folklorizálódtak, amelyek a népdal közelségéből indultak ki. Ezeknek a szerzőjét ma már nem tudjuk megállapítani, ilyenek például: Szeretnék szántani; Kerek ez a zsemlye; Be van az én szűröm ujja kötve; Végigmentem az ormódi temetőn; Vörös bort ittam az este; Zsindelyezik a kaszárnya tetejét; Édesanyám, ha bejön Egerbe stb. Nagyon sok magyar nótának a dallamszerkezete, szövege nagyon hasonlít a népdalokéhoz, ilyen például a Zöldre van a rácsos kapu festve kezdetű is. A hasonlóság nem véletlen: a népszínművek számára írt népies dalokból alakult ki a magyar népdal új stílusa a XIX. század legvégén.
A magyar nóta műfaja a 20. század elején hanyatlásnak indult és sokan úgy tartották, hogy végleg kiöregedett. Voltak, akik a nóta rovására írták, hogy ártott a hagyományos népi zenei ízlésnek. Ugyanakkor serkentette az új stílusú magyar népdalok kibontakozását, ezeknek forrást biztosított. Az igazi probléma, ami a hanyatlását előidézte, valószínűleg a zeneileg magas színvonalú operettek és operák megjelenése volt a nép számára is elérhető formában. A magyar nótát sokan kritizálni kezdték egyszerűbb dallamvilága miatt, de arról megfeledkeztek, hogy míg az operettek és az operák hallgató füleknek íródtak, addig a magyar nótákat az emberek dalos ajkára szánták. A két világháború között közel húszezer nótát „szereztek” a társadalom minden rétegét képviselő nótacsinálók. Kodály Zoltán korabeli megállapítása szerint: „Hervadás, sőt rothadás szagú költészet, érthető összefüggésben a pusztuló dzsentrivel”.[1]
„ | Hegedűjén a magyarnak úgy zokog a magyar nóta, |
” |
– Wass Albert: Magyarok dalolnak |
A népdalon nevelkedett dalos ajkú közönségnek gyorsan a fülébe másztak az újabb stílusú harmóniák is és ezzel kibővítette harmóniaérzéküket és nagyban hozzájárult a dalolás, dalolni tudás örömének terjedéséhez. A magyar nótát dalolni kell, aki csak hallgatja, annak kisebb élményt nyújt, mint aki a hangjával is azonosulni tud e mai szemmel már archaikus népi kulturális hagyománynak számító magyar műfajjal.
A magyar nóta jelene[szerkesztés]
Magyar nótát sugárzó televízió- és rádiócsatornák:
Nóta TV
Muzsika TV
Dankó Rádió
Jegyzetek[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986 ISBN 9633305993
- Markó Miklós: Czigányzenészek albuma. Budapest, 2006. Fekete Sas Kiadó. ISBN 9639680036 [az 1896-ban megjelent könyv hasonmása]
- Szíjjártó Csaba: A cigány útra ment... Cigányzenekaraink, valamint népzenei és néptánctársaságok külföldjárása a kezdetektől a kiegyezésig. (Korabeli sajtódokumentumok alapján). Budapest, 2002. Masszi Kiadó. ISBN 9639454044
Források[szerkesztés]
- www.magyarnota.com
- www.cimbalom.nl
- http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1471.html
- https://web.archive.org/web/20080913085502/http://www.kinainfo.hu/downloads/c3hun_kozossegi_radiozas.pdf
- https://web.archive.org/web/20110824185511/http://www.mellekhatas.hu/index.php?p=news&act=show&cid=6352
- https://web.archive.org/web/20110904002444/http://mellekhatas.hu/index.php?p=news&act=show&cid=6397