Miskolc tömegközlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Miskolc tömegközlekedése
Az MVK Zrt. 2006-ban bevezetett logója
Az MVK Zrt. 2006-ban bevezetett logója
Adatok
Ország Magyarország
Város Miskolc
Működés kezdete 1897
Járműfajta autóbusz, villamos
Járművek száma 201
Nyomtávolság 1435 mm
Üzemeltetés
Üzemeltető Miskolc Városi Közlekedési Zrt.
Dolgozók száma804 fő
(2015-ös adat)[2]
Napi forgalom380 000 fő[3]
Éves forgalom84 680 000 fő[4]
www.mvkzrt.hu
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc tömegközlekedése témájú médiaállományokat.

Miskolc tömegközlekedéséről a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.; korábban MVK Rt., 1994 előtt Miskolci Közlekedési Vállalat, MKV) gondoskodik, amely – több más város közlekedési szolgáltatójával ellentétben – nem osztozik a helyi Volán-társasággal a város közlekedésében, hanem egymaga látja el Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését, míg az ÉMKK Zrt. kizárólag a helyközi közlekedésért felelős (leszámítva Felsőzsolca átmenő forgalmát). Miskolcon összesen két villamosjárat és 44 autóbuszjárat van, melyből három szerződéses járat a város szélein fekvő áruházakhoz. A város járműparkja buszokból és villamosokból áll. A közlekedési vállalat járműparkját az elmúlt években jelentősen korszerűsítették: 2013–14-ben 31 Škoda 26T villamos váltotta le a teljes korábbi állományt, valamint 2016-ban 40 szóló és 35 csuklós kivitelű CNG (földgáz meghajtású) autóbusz állt szolgálatba.

Miskolcon a tömegközlekedés nagy múltra tekint vissza. A villamosközlekedés 1897-ben indult meg, a menetrend szerinti buszjáratok pedig először 1903-ban indultak (az országban elsőként). Ma Miskolc egyike annak a hat magyar városnak, amelyeknek saját közlekedési vállalata van. A városnak két pályaudvara (Tiszai, Gömöri) és egy kisebb repülőtere van (ez utóbbi a nyilvánosság számára jelenleg nem nyitott, tehát a közforgalmú közlekedésben nem játszik szerepet). Miskolc és Lillafüred között kisvasút közlekedik, és 2015-ben megnyílt a lillafüredi libegő, ezek elsősorban turisztikai szempontból jelentősek.

Miskolc közösségi közlekedésének története[szerkesztés]

A Széchenyi utca régi képeslapon – villamos a színház előtt

A 19. században merült fel az igény arra, hogy Miskolc tömegközlekedési járművekkel rendelkezzen. Ehhez több tényező is hozzájárult: a város lakossága ekkor már harmincezer főnél is nagyobb volt; a vasút 1859-ben elérte Miskolcot, de a pályaudvar a várostól messze (2,2 km) épült fel, ezenkívül megépült a diósgyőri vasgyár (1868), és Tapolcát is egyre többen látogatták. Az 1860-as években felmerült, hogy a Vasgyár és a pályaudvar között kiépülő vasútvonalat a föld alá kellene megépíteni. Ezt anyagiak hiányában elvetették, de ha megvalósul, az ország első földalattija lehetett volna.[5]

1862-től omnibuszok közlekedtek a városban (a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr, majd a belváros és Tapolca között), a bérkocsisokkal osztozva a forgalmon. Egy 1871-ből fennmaradt rendelet, amely a bérkocsisokat kötelezi kocsijuk karbantartására, elárulja, hogy 36 bérkocsi járta a várost ebben az időben.[5]

A villamosközlekedés beindításával 1895-ben kezdtek foglalkozni, dr. Csáthy Szabó István vezetésével. Az első, nagyszabású tervek szerint a villamos Miskolc és Diósgyőr teljes hosszán végighaladt volna, egészen a Tiszai pályaudvartól, amely akkor még a város határain kívülre esett. Végül a tervezett 20 kilométer helyett a minisztérium csak egy 7 kilométeres szakaszra adta meg az engedélyt.[5]

1959-es Ikarus 31 típusú busz

Az első villamos 1897. július 10-én indult el, amely a Tiszai pályaudvartól a Verestemplomig közlekedett, és a két végállomást is beleszámítva nyolc helyen állt meg. Az első napon 7615 ember vette igénybe a villamost, amivel megfelelt a várakozásnak. A vonalat a Miskolci Villamossági Rt. (MVV Rt.) üzemeltette. (Az áramátalakító állomás a jelenlegi Selyemréti strand mellett volt, a strand a trafók hűtésére felhasznált víz „hulladékhőjét” hasznosította. Innen ered a régi elnevezése: villanytelepi strand.) A sikeren felbuzdulva az első vonalra merőlegesen újabb villamosvonal is épült, ez a Búza tér és a Népkert között közlekedett, az alacsony utasszám miatt azonban az MVV Rt. már négy hónap múlva kérte a várostól a vonal megszüntetését. Ennek ellenére a vonalat 1910-ben egészen Hejőcsabáig meghosszabbították, és csak 1960-ban szüntették meg, miután a forgalmat egy vágányon kiszolgálni nem tudta.[5]

A villamosokhoz az elektromos energiát a Miskolci Villamossági Rt. szolgáltatta, ugyanaz a cég, amely a város közvilágításának is. Ez a két funkció egészen 1947-ig egybefonódott, ami nem járt mindig előnnyel. Az 1920-as években a társaság ugyanis kilátásba helyezte az áramdíj emelését, ezzel zsarolva a várost sikerült megakadályoznia, hogy beinduljon a számára konkurenciát jelentő autóbuszközlekedés.[5]

1903. június 8-án Bene Gyuláné menetrend szerinti buszjáratot indított a miskolci és a diósgyőri városháza között, a villamos népszerűségével azonban nem versenyezhetett, és a járat hamar meg is szűnt. Jelentősége csak annyiban volt, hogy ez volt az ország első menetrend szerinti autóbuszjárata.[5] A következő kísérlet Bán és társa nevéhez fűződik, akik a Városház térről Hámorba, illetve Tapolcára indítottak buszjáratot 1910-ben, de ez is rövid ideig működött. 1926–29 között az MVRT üzemeltetett buszjáratot a mindszenti templom és Tapolca, valamint a diósgyőri református templom és Lillafüred között, 1931-ben pedig a MAVART indított Tiszai pályaudvar–Lillafüred járatot,[6] de a buszközlekedés csak a II. világháború után terjedt el.

Rába Premier 291 típusú busz

Időközben a Vasgyár munkásai részéről egyre erősebben jelentkezett az igény, hogy a villamosvonalat hosszabbítsák meg a gyárig. Több éves huzavona után a Vasgyár és az állam támogatásával megépült a villamosvonal a Verestemplom és Diósgyőr között. Üzemeltetésére 1905. december 16-án megalakult a Miskolc-Diósgyőri Helyiérdekű Vasút Rt. (MDHV). Mivel Diósgyőr ebben az időben Miskolctól független település volt, a kormány csak helyiérdekű vasútként engedélyezte a társaság működését. Felmerült, hogy a két vonal egyesítésével meg lehetne oldani, hogy a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig átszállás nélkül el lehessen jutni. Ez az MVV Rt.-nek eleinte nem tetszett, mert konkurenciát látott az MDV Rt.-ben, az MDV Rt. azonban – szakmai tapasztalatok híján – lemondott a vonal üzemeltetéséről az MVV Rt. javára. 1906. január 22-étől közvetlen járat közlekedik a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. 1909-ben a közlekedés irányítását átvette a budapesti székhelyű Részvénytársaság Villamos és Közúti Vasutak Számára (RVKVSz). Ez a cég építette ki kétvágányúra a diósgyőri villamosvonalat, egyelőre csak a Tiszai pályaudvar és a Városház tér között.[5]

A megnövekedő forgalom miatt a járatok zsúfolttá váltak. Az MVV emiatt 1908-ban ideiglenesen megszüntette a forgalmat a népkerti vonalon, és a járatokat a fővonalra irányította át. 1910-ben a diósgyőri vonalon módosítottak, ugyanebben az évben a gőzmotoros villamosközlekedés megszűnt, és új, Ganz gyártmányú villamos kocsikat helyeztek forgalomba. 1910-ben a népkerti vonalat meghosszabbították az akkor még független, de Miskolccal szoros kapcsolatban álló községig, Hejőcsabáig. 1926-tól és 1928-tól autóbuszok jártak Miskolctapolcára és Lillafüredre.[5]

A háborúk hozta gazdasági fellendülés a forgalomra eleinte kedvezően hatott, a további terjeszkedésre azonban kedvezőtlenül. A második világháborúban ráadásul a villamosvonalak meg is rongálódtak. 1942-ben az alkatrészhiány miatt megszűnt az autóbuszközlekedés.[5]

1945-ben Miskolcot, Diósgyőrt és Hejőcsabát egyesítették, létrejött Nagy-Miskolc. Ez nem utolsósorban a tömegközlekedésnek volt köszönhető, amely már a hivatalos egyesítés előtt évtizedekkel egybekapcsolta Miskolcot a környező településekkel. Figyelemre méltó, hogy elsőként a villamosvonalak által összekötött három település egyesült. Lillafüred és Tapolca, melyeket buszközlekedés fűzött a városhoz, öt évvel később váltak Miskolc részévé.[5]

A háború után 1948. november 17-én indult meg újra a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés a Martin-telep és a Ságvári-telep között. Az autóbusz-közlekedés további megszervezésére 1949 áprilisában megalakult a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat. 1951-ben már öt autóbuszjárat közlekedett. 1954-ben a Gépkocsiközlekedési Vállalatot összevonták a Miskolci Villamosvasút Közösségi Vállalattal, így megalakult az MKV, amely 1994-ig viselte ezt a nevet, amikor is átnevezték Miskolc Városi Közlekedési Rt.-re.[5] Egy 1956-ban kiadott útikönyv egy villamosvonalat és kilenc, 1-től 9-ig számozott autóbuszvonalat említ, közülük az első hétnek az útvonala igen hasonló volt a maihoz (a 8-as és 9-es busz a 7-eshez hasonlóan elhagyta a várost, és Szirmabesenyőre, illetve Kistokajra is kiment).[7]

Škoda villamosok a belvárosi Széchenyi utcán

1951-ben történt az utolsó villamoshálózat-fejlesztés, ekkor épült egy egyvágányos szárnyvonal a diósgyőri stadion mellől a Nehézszerszámgépgyárig. A mindössze egy köztes megállót tartalmazó vonal 1974-ben szűnt meg.[5]

Miskolc lakosságszáma a nyolcvanas években tetőzött, az ország második legnagyobb városaként és legjelentősebb nehézipari területének központjaként több mint 200 000 lakosa volt. A közlekedési vállalat is ekkor érte el maximális teljesítményét: 1988-ban 274 busza és 44 villamosa 198,7 millió utast szállított.[5]

1971-ben bevezették a kalauz nélküli járatokat. A bliccelők természetesen nagy anyagi veszteséget okoztak a cégnek, ezért 1996-ban az MVK Rt. bevezette, hogy járataira a csúcsidőn kívül csak az első ajtónál lehet felszállni, és a jegyet vagy bérletet fel kell mutatni a sofőrnek. 1994-ben megjelentek a város utcáin az Ikarus gyár 400-as családjába tatozó járművek prototípusai, amit 1998–2001 között további buszok vásárlása követett, majd 2001-ben a Rába gyár Premier városi buszával újították a flottát. 2002 tavaszán a város addigi legnagyobb beszerzése gyanánt 68 MAN autóbusz érkezett a városba. 2006-ban jelentek meg az első alacsony padlós csuklós autóbuszok, a Neoplan Centroliner közel 19 méteres városi kivitelű buszai személyében, majd 2015-ben Európai Uniós forrásból sikeresen zárult a 75 földgáz meghajtású (CNG) buszra kiírt tender, amit a MAN nyert meg a Lion's City típussal.[8] A buszokból 40 szóló és 35 csuklós kivitelű, Euro 6-os motorral szerelve. A tender tartalmazta a gázkút kiépítését is az MVK telephelyén, ami a megyében az első ilyen jellegű üzemanyagtöltő állomás. A buszok 2016 márciusában állnak forgalomba.

A buszpark fejlesztésével egy időben, 1990-ben jelent meg az első ČKD Tatra típusú csuklós villamos, amit 17 másik követett, használtan vásárolva Kassa illetve Most városából. Az elöregedő FVV villamosok helyett 2003-ban használt bécsi SGP villamosokkal „modernizálták” a flottát, majd EU pályázati lehetőségek keretében a város a villamosvonal teljes felújítását, nyugat felé meghosszabbítását Felső-Majláthig (1,5 km) és a járműpark cseréjét érte el. A Zöld Nyíl névre keresztelt program keretén belül 31 új, alacsony padlós villamos is kerül a városba.[9] Szintén EU-s támogatásból kezdték tervezni az Avasi Sikló megépítését 2010-ben.[10][11]

2005-től a cég neve MVK Zrt., azaz Miskolc Városi Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság.

2011-ben a város 900 millió forint támogatást kapott az észak-déli villamosvonal tervezésére.[12]

Az MVK foglalkozik buszok és haszonjárművek bérbeadásával is,[13] többek között az Ikarus 31-es nosztalgiabusz is bérelhető.[14]

Zöld Nyíl (Miskolci Villamos Projekt 2008–2013)[szerkesztés]

Felső-Majláthig hosszabbított villamos megállóhelye

A projekt átfogó célja Miskolc város kelet–nyugati közlekedési tengelyében hosszú távon fenntartható, versenyképes, környezetbarát, gyors és biztonságos közösségi közlekedés megteremtése és vonzóvá tétele, a modern városkép kialakítása a villamos közlekedés komplex fejlesztésének megvalósításával. A projekt közvetlen célja a szolgáltatás színvonalának növelése a meglévő villamospálya korszerűsítésével, hálózatfejlesztéssel a jelenlegi diósgyőri végállomástól Felső-Majláthig, továbbá a villamospark korszerűsítése új villamosok beszerzése révén. A projekt elemei:

  • a meglévő pálya rekonstrukciója (9,6 km),
  • a pálya meghosszabbítása: új villamospálya építése a diósgyőri végállomás és Felső-Majláth között (1,5 km),
  • az esélyegyenlőségi előírásoknak megfelelően 2,5–3 méter széles peronok, fedett várók kialakítása,
  • 31 db új jármű beszerzése,
  • a járműtelep korszerűsítése,
  • az 1-es és az 1A busz megszüntetése,
  • fejlett utastájékoztató rendszerek telepítése.

A projekt eredményeként létrejövő modern villamosközlekedés több ezer ember számára tette lehetővé a környezetbarát közösségi közlekedésbe való bekapcsolódást. A villamosközlekedés fejlesztése elősegíti a városrészek fejlődését is, Miskolc kelet–nyugati tengelyén pedig egy új, modern közlekedés- és közbiztonsági rendszer alakult ki.

Járműállományi adatok[szerkesztés]

Az MVK Zrt. járműállománya[szerkesztés]

CNG szóló busz a Corvin és a Vörösmarty utca kereszteződésben
CNG csuklós busz a Búza téren

Az MVK Zrt. járműállománya autóbuszokból és villamosokból áll. A járművek jellemzően flottaszínt kaptak: a buszoknál ennek fő színe a sötétkék, amit ezüst-szürke övvonal feletti színezés egészít ki. A 90-es években a kékes-lila színt egészítették ki citromsárga és zöld elemek; a villamosok fő színe citromsárga, de kiegészítő színként megjelenik a sötétkék és a zöld is. Ez alól kivétel két Tátra villamos (a 210-es és 211-es pályaszámú, melyek a sorozat prototípusai voltak és eredeti festésük maradt meg), valamint az egykori bécsi villamosok, amelyek a származási helyükre jellemzően megmaradtak a piros-fehér színezésben. Autóbuszoknál a még állományban lévő MAN SG/SL autóbuszok már teljesen kék színben érkeztek és kapták meg a citromsárga-zöld elemeket, míg az újabb Neoplan Centroliner autóbuszok oldalán pedig már nem köszön vissza a zöld csík. Az új beszerzésű midibuszok már nem kapták meg a jelképpé vált „flottaszínt”, hanem fehér színűek maradtak. A legújabb beszerzésű Škoda villamosok szintén fehér színt kaptak zöld virágmotívummal és csíkkal az oldalukon, amit Miskolc város lakossága szavazott meg hat színterv közül. Ez lépett elő az új flottaszínné, a 2016-ban beszerzett 75 MAN Lion's City autóbusz is ezt a színtervet kapta meg, így a még közlekedő kék-sárga buszok mellett nagyobb számban megjelennek a zöld-fehér színterv alapján készült járművek.

Autóbuszok száma: 156 db.

  • Csuklós: 99 db, melyből 70 darab 100%-ban alacsony padlós
  • Szóló: 55 db, melyből 46 darab 100%-ban alacsony padlós
  • Midi: 2 db típusú autóbusz, alacsony padlós
  • 4 darab nosztalgia- és 1 turistabusz, amelyek menetrend szerinti forgalomban nem közlekednek.

Csuklós buszok nem közlekednek a következő viszonylatokon: 3A, 5, 9, 11, 15, 19, 21, 21B, 24, 28 , 67, 68, 69.

A 38-as viszonylaton kizárólag midibusz közlekedik.

Villamosok

Kép Típus Eredeti darabszám Jelenlegi darabszám Pályaszámok Gyártási év Miskolcon közlekedik Megjegyzés
Forgalmi járművek
A Városház téren
Škoda 26T Emoji u267f.svg 31 db 600–630 2013–2014
(5 - 6 évesek)
2014 óta Az 1-es és a 2-es vonalon is közlekednek
Nosztalgiajárművek
Felső-Majláthon, amikor még az 1-es vonalon is közlekedtek (2014)
ČKD Tatra KT8D5 18 db 6 db 200–217
(még állományban:201, 202, 203, 206, 208 és 209)
1986–1991
(28 - 33 évesek)
1991–2015 Újonnan, vagy alig használtan vásárolva Kassáról és Most-Lítvinovból. A piros-fehér 210-es és 211-es kocsik kivételével mindegyik megkapta a flottaszínt
Még forgalomban a 0-s villamosvonaton kicsivel az Újgyőri Piac előtt
E1 18 db 1 db
(nosztalgia)
180–199
(nosztalgia: 185)
1966–1969
(50 - 53 évesek)
2002–2015 Bécsből használtan vásárolva a bengálik kiváltására.
Egy ugyanilyen típus Bécsben
c3 6 db 1 db
(nosztalgia)
300–305
(nosztalgia: 300)
1959–1960
(60 - 59 évesek)
2003–2010 Bécsből használtan vásárolva, az E1-es villamosok pótkocsijai voltak
A Tiszai pályaudvaron nosztalgiaként
FVV CSM
(bengáli)
56 db 2 db 100–110
130–139
140–174
(nosztalgia: 100, 151)
1962–2004 A típus háromajtós, ötajtós, és tízajtós altípusai is közlekedtek. A 151-esen kívül a 147-es is megvan, igaz Szentendrén. 1982-től folyamatosan selejtezték őket, az utolsó 2004-ben került ki a forgalomból. A 100-as pályaszámú kocsi is 1989-ig szolgált, majd eredeti állapotát 1997-ben visszaállították. Azóta nosztalgiaként szolgál.
Tanuló E1-es villamos
Egy igazi „fapados” jármű, a C3-as villamos-pótkocsi (A kép ugyan Bécsben készült, de Miskolcon is ilyen állapotban közlekedtek 2010-ig)
A 4714 pályaszámú SGP E1-es villamos még Bécsben, 1969-ben, a 38-as viszonylaton. Ezt a járművet az MVK Zrt. 2003-ban vette állományba 180-as pályaszámon
A javítócsarnokban
A telephelyen a két "bengáli"
Autóbusz-járműpark

Egyéb villamos járművek

  • 1 darab korszerűsített M5-ös hóseprő (gyártva 1910-ben)
  • 1 darab 40-es szolgálati villamos

Autóbuszok

  • 6 darab MAN NL 223-as szóló busz (2002) 29 ülő és 71 állóhellyel rendelkeznek, alacsony padlós kivitelűek kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
  • 9 darab MAN SL 223-as szóló busz (2002) 27 ülő és 73 állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
  • 19 darab MAN SG 263-as csuklós busz (2002) 39 ülő és 111 állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
  • 34 darab Neoplan Centroliner N4522-es csuklós busz (2006) 41 ülő és 97 állóhellyel rendelkeznek, alacsony padlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro IV-es.
  • 2 darab Enterprise Plasma midi busz (2008) 21 ülő és 22 állóhellyel rendelkeznek, alacsony padlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztatással felszereltek. Motor: Euro IV-es.
  • ? darab Van Hool A308 midibusz. Jelenleg a Plasma buszokat helyettesíti. Motor: Euro 3, 18+3 ülőhely, 50 állóhely, utastere légkondicionált, az egész jármű alacsonypadlós.
  • 40 darab MAN Lion’s City A21 CNG szóló busz (2016) alacsony padlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro VI-os.
  • 35 darab MAN Lion’s City A40 CNG csuklós busz (2016) alacsony padlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro VI-os.[8]

Utóbbi évek és évtized eseményei:

  • 2001. december 27-én a HEX-145-ös (145) Ikarus 435-ös teljesen kiégett a Majális parknál (1-es busz). Többet nem állt forgalomba.
  • 2009. szeptember 3-án a JUV-096-os (042) Neoplan Centroliner motortere kigyulladt a vasúti felüljárón (3-as busz). A buszt felújították, ám 2014-ben újra kigyulladt.
  • 2010. március 11-én a GTH-776-os (776) Ikarus 435-ös teljesen kiégett a Besenyői úton (8-as busz). Többet nem állt forgalomba.
  • 2010. november 16-án a HFD-501-es (501) Ikarus 435-ös motortere kigyulladt az Avason (35-ös busz). Megjavítva, de már nem közlekedik.
  • 2014. december 6-án a JUV-096-os (042) Neoplan Centroliner motortere kigyulladt a Hejőcsabai Gyógyszertár megálló előtti lámpánál várakozva (14H-s autóbusz).[15] 2015. szeptemberétől ismét közlekedik.

Nosztalgiabuszok

  • 1 darab Ikarus 31-es nosztalgiabusz (OT 05-78) 1959-es gyártású (2005-ben felújítva), az ország egyetlen veteránvizsgás autóbusza. 25 ülő és 18 állóhellyel rendelkezik.
  • 1 darab Ikarus 620-as nosztalgiabusz (LPY-045) 1969-es gyártású (2010-ben felújítva), 22 ülő és 38 állóhellyel rendelkezik.
  • 1 darab Ikarus 260-as nosztalgiabusz (590).
  • 1 darab Ikarus 280-as nosztalgiabusz (707).

Különjárati autóbuszok

  • 1 darab MAN RH-413-as különjárati busz, melyet az MVK Zrt. ajándékba kapott a gyártótól a nagyszabású MAN buszbeszerzés következtében 2002-ben. (Eladásra meghirdetve.)

A LÁEV járműállománya[szerkesztés]

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút járműállománya tíz mozdonyból, tizenkét nyitott és nyolc zárt kocsiból áll.

Fontosabb tömegközlekedési csomópontok[szerkesztés]

A város fontosabb állomásai[szerkesztés]

Tiszai pályaudvar (Vasútállomás és helyi villamos- és autóbusz-állomás)

A Tiszai pályaudvarról az 1890-es évek végén indult meg a villamosközlekedés. Az autóbuszok közül indult már innen az 1-es, 1A-s, 1D-s, 1Gy-s, 101-es, 8-as, 10-es, 10A-s, 17-es, 18-as, 21-es, 21T-s, 23-as, 31-es és 31A-s járat. Az ötvenes években még az 5-ös autóbusz is innen indult. Először a 10A-s szűnt meg 1977-ben, másodszor 1D-s 1988-ban. 2007-ben a 101-es,17-es,23-as járatokat szüntették meg. A 8-ast két járatra bontva a Repülőtér–Tiszai között közlekedett. A Tiszai–Húskombinát szakaszon a 18-as járt, amit 2011. június 15-én megszüntettek, s a 2007 előtti állapotot visszaállítva újra a Repülőtér–Húskombinát (Hűtőház) között közlekedtetik a 8-as buszjárat.

Jelenleg az innen induló járatok: 1-es, 21-es, 30-as, 31-es, az ME gyorsjárat, valamint a 8-as buszjárat, ami csak érinti a pályaudvart.

Búza tér (helyi és helyközi autóbusz-állomás)

A Búza tér 1965 óta üzemelő végállomás, melyet az MVK Zrt. és a Volán-társaságok járatai egyaránt használnak. A megszűnt járatok közül innen indult a 10-es (1965–1977) , a 23-as (1966–1978) , a ZS (2007-ig), a 24B (2002–2006), a 7A (1977–1985), a 102-es (1976–1989), a 101B (1975–1979), a 103-as (1977–1982), a 104-es (1976–1984). A most innen induló buszok a 2-es, 3-as, 3A-s, 4-es, 7-es, 11-es, 28-as, 43-as, 45-ös. A végállomást érinti az 1-es, a 24-es és a 32-es járat. Ezek a járatok nem térnek be a Búza térre, csak érintik. 2012. március 1-jével hétköznapokon kora reggel és késő este valamint hétvégenként a 2-es helyett a Repülőtérről érkező 20-as látja el a vonalat, oda-vissza irányban a Búza tér betérésével.

Újgyőri főtér (helyi autóbusz-állomás)

Az innen induló járatok : 6-os, 9-es, 16-os, 19-es, 29-es, 67-es, 68-as autóbuszok. Áthaladó járatok : 1-es villamos, 2-es villamos, 1-es, 21-es autóbuszok.

Repülőtér (helyi autóbusz-állomás)

A Repülőtér végállomás 1955-ben jött létre. Azok a járatok, melyek innen indultak: 8 (1978–), 108 (1979–1980), 10 (1975–1977, 1990–2000) 12 (1955–), 12Gy (1973-ig), 14 (1955–), 14Gy (1973-ig), 18 (1988–2007), 20 (2000–2007), 24 (1970–), 24A (2002–2007), 32 (1977–78), P (1989). 2007. január 1-jétől a 20-as és a 24-es viszonylatot megszüntették, a 24A-t átszámozták 24-esre és így a Búza térig közlekedett. A 24-es helyére a 14H járat került, amely ugyanúgy a Hejő-parkig közlekedett. A 8-as viszonylatot kettéosztották, így az a Tiszai pályaudvarig közlekedett. A Húskombinátot (most Hűtőház) a Tiszairól induló 18-as látta el. 2011. június 15-től a 18-ast megszüntették, a 8-as viszonylatot visszaállították eredeti útvonalára. A 12-es korábbi 2007-es állapotát 2012 márciusában visszaállították, így újra az Egyetemvárosig közlekedik. Hétköznap a kora reggeli és a késő esti órákban, illetve hétvégéken a 2-es és a 12-es járat helyett a 20-as jár. 2018-ban a neve Repülőtér/BOSCH - ra módosult.


A jelenleg innen induló járatok: 8-as, 12-es, 14-14Y-os, 20-as, 24-es, 54-es.

Avas kilátó (helyi autóbusz-állomás)

A város legsűrűbben lakott városrészében, az Avason található. A végállomás 1980 óta üzemel. Az innen induló autóbuszok az Avas I., II., és III. ütemét látják el: 29-es, 30-as, 31-es, 32-es, 34-es, 35-ös, 35R-es, 38-as, Auchan 2. Az áruházi járatokon csak szóló járművek közlekednek. 2007-ig innen indult a 36-os és 39-es autóbusz is, melyeket a nagy átszervezéssel megszüntettek.

Felső-Majláth (helyi villamos- és autóbusz-állomás)

Elődje, a diósgyőri állomás 1978-ban jött létre kis végállomás formájában, ahonnan az 5-ös, a 15-ös, és a 69-es buszok indultak. 2012-ben azonban ezek átkerültek az újonnan létesített felső-majláthi villamosvégállomás területére. A hely átszállási lehetőséget biztosít a kisvasútra is. Végállomási épületként a felújított „Bagolyvár” funkcionál.

A jelenleg innen induló járatok: 5-ös, 15-ös, 54-es, 69-es (bizonyos járatai), ZOO busz.

Centrum (kiemelendő átszállópont és végállomás)

Korábbi állomások[szerkesztés]

Gömöri pályaudvar (volt vasút- és autóbusz-állomás)

Innen indul a 32-es járat Avas kilátó felé, továbbá megáll itt a 8-as járat.

Avas városközpont (volt helyi autóbusz-állomás)

2007-ig végállomás, ahonnan a 32-es, 33-as, 34-es, 36-os, 37-es járatok indultak. A 32-es 1977-től 1985-ig és 1997-től 1998-ig indult innen, 1985-től 1997-ig és 1998-tól az Avas kilátótól indul. A 36-os járatnak is ugyan ez lett a sorsa 1984-től. A 37-es 1997-ben megszűnt, a másik 2 viszonylat végállomását pedig áthelyezték. A 34-es 2011. június 15-től 38B jelzéssel üzemelt, majd 2012. március 1-től újra közlekedett hétköznapokon, csúcsidőben. Március 1-től a 31-esnek is ez volt az érkező végállomása. Mára e két járat menetrendje nagyban változott, és végállomásuk áthelyezésre került az Avas kilátóhoz.

Diósgyőr városközpont (Volt helyi villamos- és autóbusz-állomás)

Miskolc tömegközlekedési vonalai és hálózata[szerkesztés]

Miskolci villamoshálózat
Felső-Majláth (Az 1-es villamos végállomása)
Alsó-Majláth /Köln utca/
Bölcs utca
Diósgyőr városközpont (A korábbi végállomás)
Vince utca
Zenta utca
LÁEV (Kisvasút állomása)
Diósgyőri Gimnázium (A leendő 1A-s villamos végállomása)
Bulgárföld
(a megszűnt 4-es villamos elágazása Tatárdomb felé)
DVTK Stadion
Újgyőri piac
MVK Zrt „kis telephely”
Vasgyári Evangélikus templom
Vasgyár (A 2-es, 0-s és megszűnt 3-as villamos végállomása)
Újgyőri főtér
Károly utca
Gyula utca
Balázs Győző tér
Thököly utca
Szent Anna tér
Malomszög utca
Városház tér
Villanyrendőr
Szinvapark
Soltész Nagy Kálmán utca
Selyemrét
Tiszai pályaudvar (1-es és 2-es villamos állomása)
BSicon STR.svg
BSicon KDSTe.svg Szondi György út (Az MVK Zrt. telephelye)

Itt a legutóbbi változtatás – 2018. szeptember 1. – utáni állapotok láthatók. A megszűnt autóbusz- és villamosjáratokat lásd a Miskolc megszűnt viszonylatai cikkben.

Helyiérdekű vonalak[szerkesztés]

Villamosvonalak

Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.)

  • 1-es villamos: Tiszai pályaudvar – Felső-Majláth (éjjel is üzemel).
  • 2-es villamos: Tiszai pályaudvar – Vasgyár (Hétvégénként óránként csak egy járat közlekedik. A Vasgyár elérése az Újgyőri főtérről induló buszjáratokkal lehetséges.)

Autóbuszvonalak

31Y-os jelzésű járaton egy Neoplan busz
34-es jelzésű járaton egy FOK-GYEM kijelző nélküli Ikarus 415-ös
29-es járaton egy normál padlós MAN busz
32-es járat Avas Kilátó végállomáson
Egy Tátra villamos a remízben
Az új Škoda villamos
Egy szóló MAN busz motorja
Egy Ikarus 260-as busz

Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.)

  • 1-es busz: Tiszai pályaudvar – Majális-park (Néhány járat a Szondi György u. érintésével közlekedik)
  • 2-es busz: Búza tér – Tapolca (Csak munkanapokon közlekedik. Munkaszüneti nap, kora reggel és késő délután a 20-as busz látja el a vonalat.)
  • 3-as busz: Búza tér – Szirma (Egyes járatok AUCHAN Pesti út végállomásig)
  • 3A-s busz: Búza tér – Berzsenyi Dániel u. (Betétjárat)
  • 4-es busz: Búza tér – Görömbölyi pincesor
  • 5-ös busz: Felső-Majláth – Lillafüred (Utolsó járatban 15-ös busz közlekedik)
  • 6-os busz: Újgyőri főtér – Pereces
  • 7-es busz: Búza tér – Felsőzsolca (Egyes járatok érintik az Auchan Borsod áruházat)
  • 8-as busz: Repülőtér/BOSCH – Hűtőház (Egyes járatoknak a Tiszai pályaudvar a végállomása)
  • 9-es busz: Újgyőri főtér – Tokaji Ferenc utca
  • 11-es busz: Búza tér – Bábonyi-bérc (Y útvonalú járat)
  • 12-es busz: Repülőtér/BOSCH – Egyetemváros (Csak munkanapokon közlekedik)
  • 14-es busz: Repülőtér/BOSCH – Farkas Antal utca – Hejő-park (Egyes járatok 14Y jelzéssel a Búza tér érintésével közlekednek)
  • 15-ös busz: Felső-Majláth – Ómassa ( Az utolsó járat lillafüredi betéréssel közlekedik)
  • 16-os busz: Újgyőri főtér – Bányaüzem (Lyukóbánya) (Néhány járat Lyukóbánya végállomásig közlekedik)
  • 19-es busz: Újgyőri főtér – Komlóstető (Munkanapokon egy járat mindkét irányban az Olvasztár u. és Komlóstetői elágazás érintésével közlekedik)
  • 20-as busz: Repülőtér/BOSCH – Tapolca (Az esti és hajnali órákban, valamint hétvégén közlekedik érintve a Búza teret és az Egyetemvárost)
  • 21-es busz: Tiszai pályaudvar – Üveggyár – Kandó Kálmán utca (Egyes járatok érintik a LIDL megállóhelyet. Igény esetén pedig betér a Szondi György utcára is)
  • 21B busz: Szondi György utca – Kandó Kálmán utca (Csak munkanapokon közlekedik)
  • 22-es busz: Egyetemváros – Centrum (Csak tanulmányi időszakban és munkanapokon közlekedik)
  • 24-es busz: Repülőtér/BOSCH – Szinvapark (Kizárólag alacsony padlós buszok közlekednek ezen a vonalon)
  • 28-as busz: Búza tér – Tampere városrész
  • 29-es busz: Újgyőri főtér – Avas kilátó (Egyes járatok az Egyetemváros érintésével közlekednek)
  • 30-as busz: Tiszai pályaudvar – Szentgyörgy út – Avas kilátó
  • 31-es busz: Tiszai pályaudvar – Avas városközpont – Avas kilátó
  • 32-es busz: Avas kilátó – Gömöri pályaudvar
  • 34-es busz: Avas kilátó – Bodótető
  • 35-ös busz: Avas kilátó – Centrum
  • 35R busz: Avas kilátó – Repülőtér (csak az éjszakai órákban, illetve hétköznap 3 indulás napközben)
  • 38-as busz: Avas kilátó – Hidegsor – Malomszög utca
  • 43-as busz: Búza tér – JOYSON (Déli Ipari Park) (útvonala a 44-es meghosszabbítása)
  • 44-es busz: Centrum – AUCHAN Pesti út (Ünnepnap nem közlekedik, egyes járatai JOYSON (Déli Ipari Park) végállomásig
  • 45-ös busz: Búza tér – AUCHAN Pesti út (csak munkanapokon közlekedik)
  • 54-es busz: Repülőtér/BOSCH – Felső-Majláth (Csak munkanapokon közlekedik)
  • 67-es busz: Újgyőri főtér – Lomb utca (Egyes járatok a Diósgyőri Kórház érintésével járnak. Vasárnap és ünnepnap nem közlekedik a 19-es busz látja el a vonalát)
  • 68-as busz: Újgyőri főtér – Bükkszentlászló
  • 69-es busz: Felső-Majláth/Diósgyőri vár –  Berekalja
  • 90-es busz: Újgyőri főtér –  Diósgyőri kórház
  • 240-es busz: Repülőtér /BOSCH– Mechatronikai Park
  • 280-as busz: Búza tér – Tampere városrész – Középszer utca
  • 290-es busz: Újgyőri főtér – Miskolctapolca Barlangfürdő – Avas kilátó (csak a nyári időszakban közlekedik)

Éjszakai autóbuszvonalak

  • 1É-s busz: Újgyőri főtér - Szondi György u. (Vörösmarty városrész felé)
  • 1YÉ-s busz: Szondi György u. – Újgyőri főtér (Búza téren keresztül)
  • 20G-s busz: Szondi György u. – Egyetemi Koll. (Búza tér és a Villanyrendőr felé)

Ingyenes autóbuszvonalak

  • Auchan I: Centrum – Auchan Borsod (Az áruház felé csak fel ill. visszafelé csak leszállni lehet)
  • Auchan II: Avas kilátó – Auchan Pesti u. (Az áruház felé csak fel ill. visszafelé csal leszállni lehet)

Egyéb autóbuszvonalak

  • ZOO busz: Felső-Majláth - Vadaspark (Igénybejelentés alapján közlekedő járat)
  • ME-busz: Tiszai pályaudvar (Vasútállomás) – Egyetemváros (Gyorsjárat az érkező IC vonatok és az Egyetem között. Csak tanulmányi időszakban közlekedik.)
  • SÍ: Diósgyőr városközpont– Bánkút (Csak a sífelvonók üzemelésekor közlekedik)

Keskeny nyomközű vasútvonalak

Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV)

  • 330-as vonal: Miskolc (Dorottya u.) – Lillafüred – Garadna (keskeny nyomközű 14 km hosszú vasútvonal)
  • 331-es vonal: Miskolc (Dorottya u.) – Papírgyár – Mahóca (keskeny nyomközű 16 km hosszú vasútvonal)

Helyközi vonalak[szerkesztés]

Autóbuszvonalak

Észak-magyarországi Közlekedési Központ

  • 1369-es busz: Miskolc–Tiszaújváros–Hajdúnánás–Nyíregyháza
  • 1370-es busz: Miskolc–Polgár–Nyíregyháza
  • 1372-es busz: Miskolc–Polgár–Debrecen–Hajdúszoboszló
  • 1373-as busz: Miskolc–Debrecen–Gyula
  • 1375-ös busz: Miskolc–Tiszafüred–Szeged
  • 1376-os busz: Miskolc–Mezőkövesd–Jászberény–Kecskemét
  • 1377-es busz: Miskolc–Mezőkövesd–Tiszafüred–Szolnok
  • 1379-es busz: Miskolc–Eger–Gyöngyös
  • 1380-as busz: Miskolc–Mezőkövesd–Eger
  • 1383-as busz: Miskolc–Bükkszentkereszt–Eger
  • 1384-es busz: Miskolc–Ózd–Pétervására–Salgótarján
  • 3700-as busz: Miskolc–Szirmabesenyő
  • 3701-es busz: Miskolc–Szirmabesenyő
  • 3702-es busz: Miskolc–Szirmabesenyő–Sajókeresztúr
  • 3703-as busz: Miskolc–Sajóecseg–Edelény–Bódvaszilas
  • 3704-es busz: Miskolc–Sajószentpéter–Edelény–Jósvafő
  • 3705-ös busz: Miskolc–Szirmabesenyő–Sajóvámos–Sajósenye–Boldva
  • 3706-os busz: Miskolc–Arnót–Sajópálfala–Sajóvámos
  • 3707-es busz: Miskolc–Edelény–Bódvaszilas–Hidvégardó
  • 3708-as busz: Miskolc–Sajószentpéter–Edelény–Szalonna–Debréte
  • 3709-es busz: Miskolc–Edelény–Szalonna–Debréte

(A lista még nem teljes)

Vasútvonalak

MÁV Zrt. és MÁV-START Zrt.

Utastájékoztatás[szerkesztés]

Mind a helyközi, mind a helyi közlekedés terén modernizálásra került az utastájékoztatás. A Búza téri helyközi autóbusz-pályaudvaron hangos és vizuális utastájékoztatást telepítettek 2012-ben, GPS-alapú rendszerrel. Az MVK Zrt. a helyi közlekedésben 2014–2015-ben építette ki az úgynevezett OkosPont-projektet, melynek főbb elemei a fontosabb buszmegállókban és majdnem az összes villamosmegállóban kihelyezett, GPS-alapú, valós idejű menetrendek, a minden járművön elérhetővé vált hangos utastájékoztatás (és az eddig is ezzel rendelkezőkön a szoftver frissítése egy újabb változatra), a villamosokon és az új CNG-autóbuszokon a Wi-Fi, valamint a TransIt fejlesztésében egy okostelefonokra készített menetrend-szoftver valós idejű adatokkal, kiegészülve az MVK Zrt. weboldaláról elérhető internetes felülettel, amely a Google Térképek szolgáltatással útvonaltervezésre is képes.

Néhány negatívum is kapcsolódott a fejlesztéshez: eltűntek az átszállási kapcsolatok megjelenítései és bemondásai a járművekről (noha próbálkoztak a hangos utastájékoztatással, ez nem volt túl sikeres az új szoftver miatt, ezért felhagytak vele), a használt betűtípusok nehezen olvashatóak, illetve a megállóhelyi utastájékoztató táblák egy része hónapokig üzemen kívül volt (igaz, ez az áramszolgáltató miatt volt így). Többféle ilyen tábla került kihelyezésre, a fontosabb állomások mind kaptak ilyet, a megállók pedig különböző méretekben, viszont több helyen került indokolatlanul kihelyezésre, illetve volt, ahol az indokoltság ellenére sem került ki ilyen tábla. Ezzel kapcsolatban hangzott el egy ígéret, hogy szükség szerint a jövőben kikerülhetnek még újabbak.

Statisztikai adatok[szerkesztés]

2009-ben a MVK Zrt. napi utasszáma 360 000 volt (buszon 80 465, villamoson 39 920), munkanapon 4385 járat indult. A menetrendben előírt fordulókat az autóbuszok 99,93%-ban, a villamosok 99,16%-ban tudták teljesíteni. Ebben az évben a városban 555 megálló volt.[16] 2002-es adat szerint a vonalhálózat hossza 156 km volt (ebből 144 km az autóbuszoké).[17] A megállók közötti átlagos távolság 1,025 km – az autóbusz-hálózaton 1,05 km, a villamoshálózaton 0,75 km.[18]

1,62 millió megtett kilométerre jutott egy saját hibás baleset 2009-ben.[16]

A város teljes közlekedésében 50,9%-os az MVK Zrt. szerepe (2009-es adat). A lakosság 33,3%-a a cég buszait, 17,6%-a a villamosait használta ebben az évben. Személygépkocsival az emberek 31,8%-a közlekedett (ebből 20% sofőrként, a többi utasként), gyalogosan 13,6% közlekedett, a maradék a kerékpárosok, a taxizók és a motorosok között oszlott meg.[16]

A cég működésének 54%-át fedezi bevétele, 26%-át a fogyasztói árkiegészítés, 20%-át az önkormányzati támogatás. Összes bevétele 2007-ben 6402,4 millió Ft volt.[16]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Az operafesztivál idején és különleges évfordulókkor lehet találkozni a 100-as pályaszámú nosztalgiavillamossal is (egyedi menetrend alapján közlekedik).
  • Szintén különleges alkalmakkor (például május 11., a város napja) lehet utazni az Ikarus 31-es nosztalgiabuszon.
  • Május elsején céljáratok közlekednek az Avasról (AM), a Búza térről (BM) és az Újgyőri főtértől (UM) a Majális park végállomáshoz.
  • Az MVK Zrt. különjáratokkal és buszok karbantartásával is foglalkozik.
  • A popkultúrában: a Styx együttes Miskolci villamoson című száma (1967), később többen mások is feldolgozták.

Tarifák[szerkesztés]

Az MVK Zrt. díjszabása[szerkesztés]

Az utazás 6 éves kor alatt és 65 év fölötti EU-állampolgároknak ingyenes; a fogyatékosoknak a városi járatokon ingyenes, a 7-es és 7/2-es járatokon 90% kedvezmény jár. Kutyát csak menetjegy érvényesítése mellett szabad utaztatni (szájkosárral), kivétel: rendőrkutya, vakvezető kutya (ingyenes).

Az MVK Zrt. nyolc bérletpénztárat üzemeltet: Tiszai pályaudvar, Búza tér, Újgyőri főtér, Diósgyőr villamos-végállomás (egész hónapban nyitva); Avas városközpont, Uitz Béla utca (egész hónapban nyitva, de bérletváltási időszakon – 27-étől következő hónap 10-éig – kívül csak hétköznap); Közönségszolgálati iroda, Egyetemváros (csak hétköznap), Repülőtér (minden hónap 1-jétől 6-áig, csak hétköznap).[19] Menetjegyeket lehet vásárolni újságosbódéknál és a járműveken is.

Miskolc kártyával 2011. december 31-ig a bérletekre 10% kedvezmény járt,[20] de a Miskolc Holding megszüntette a Miskolc Kártya nyújtotta ilyen kedvezményeket.[21]

Az egyes járatokkal kapcsolatos változásokról (pl. ideiglenes útvonalmódosítás) SMS-ben értesítő kérhető a cég weboldalán.

Jegy- és bérlettípusok

(Csak városhatáron belülre)

  • Menetjegy (elővételben): 300 Ft
  • Menetjegy járművezetőnél váltott:400 Ft
  • Menetjegy (járművön váltva): 400 Ft
  • Napijegy: 1600 Ft
  • 10 db-os gyüjtőjegy: 2800 Ft
  • Családi jegy (hétvégére): 2900 Ft
  • Turistajegy (3 napra): 3000 Ft
  • Turistajegy (7 napra): 3900 Ft
  • Kerékpáros napijegy : 300 Ft (Csak villamoson)
  • Villamosbérlet: 4700 Ft
  • Egyvonalas autóbuszbérlet: 4700 Ft
  • Kombinált autóbusz- és villamosbérlet: 7000 Ft
  • Diák/nyugdíjas villamosbérlet: 2900 Ft
  • Diák/nyugdíjas kombinált bérlet: 3900 Ft
  • Arckép nélküli havibérlet: 27 000 Ft
  • Arcképes éves kombinált bérlet: 77 000 Ft
Helyközi árak a 7-es buszra

(Városhatáron kívülre)

Miskolc–Felsőzsolca vonalon; a buszok a városi buszjegyekkel is igénybe vehetőek. Minden bérlet alatt havi vagy 30 napos bérlet értendő. A 7/2-es vonalszakasz nem külön buszjárat, hanem a 7-es busz Miskolcon kívüli útvonala.

  • 7-es vonal bérlete: 9500 Ft
  • 7-es vonal nyugdíjasbérlete: 6800 Ft
  • 7-es vonal 90%-os bérlete: 950 Ft
  • 7/2-es vonalszakasz bérlete: 6700 Ft
  • 7/2-es vonalszakasz nyugdíjasbérlete: 4800 Ft
  • 7/2-es vonalszakasz 90%-os bérlete: 670 Ft
  • 90%-os jegy: 30 Ft

A LÁEV díjszabása[szerkesztés]

A LÁEV vonalhálózatán bármely viszonylaton útmegszakítás nélkül érvényesek a díjak egyszeri utazásra. A menetdíjak a menetrend szerint közlekedő vonatokon érvényesek.[22]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c MVK Zrt. – Cégismertető. MVK Zrt.. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  2. [1]
  3. [1]
  4. [1]
  5. a b c d e f g h i j k l m A bérkocsitól a csuklós buszig. (In: Fejezetek Miskolc történetéből, szerk. Bekes Dezső, Veres László. Miskolc, 1984. p. 94.) ISBN 963-03-1973-X
  6. Autóbuszközlekedési kísérletek
  7. Miskolci kalauz, 1956
  8. a b 75 CNG buses coming to Miskolc, Hungary, 2015. február 4. (Hozzáférés: 2015. február 25.)
  9. Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt: A Miskolci Villamos Projekt több, mint egy közlekedési beruházás
  10. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése – Tájékoztató KÖZOP pályázati lehetőségről „Miskolc városközpont – Avastető között kötöttpályás közösségi közlekedés létesítése” tárgyában (.doc állomány)
  11. Borsod Online – Sikló megy majd az Avasra?[halott link]
  12. 900 millió az észak-déli villamosra – Borsod Online
  13. MVK Speciális Járműpark – Miskolc Városi Közlekedési Zrt.
  14. MVK Különjárat – Miskolc Városi Közlekedési Zrt.
  15. VEKE: Ismét fogynak a működőképes buszok Miskolcon. Kísért a múlt?
  16. a b c d Horváth Imre: Az MVK Zrt. működése, logisztikai fejlesztési elképzelései
  17. Lieszkovszky József: Miskolc tömegközlekedése
  18. Az MVK Zrt. szíves közlése alapján
  19. Bérletpénztárak
  20. Miskolc WEB
  21. Kedvezményrendszer: közösség kontra magánérdek. Borsod Online, 2011. június 20.
  22. Hivatalos oldal. [2015. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc tömegközlekedése témájú médiaállományokat.