Miskolc tömegközlekedése
Miskolc tömegközlekedése | |
![]() | |
Az MVK Zrt. 2006-ban bevezetett logója | |
Adatok | |
Ország | ![]() |
Város | Miskolc |
Működés kezdete | 1897 |
Járműfajta | autóbusz, villamos |
Járművek száma | 201 |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Üzemeltetés | |
Üzemeltető | Miskolc Városi Közlekedési Zrt. |
Dolgozók száma | 804 fő (2015-ös adat)[2] |
Napi forgalom | 380 000 fő[3] |
Éves forgalom | 84 680 000 fő[4] |
www.mvkzrt.hu | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc tömegközlekedése témájú médiaállományokat. |
Miskolc tömegközlekedéséről a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.; korábban MVK Rt., 1994 előtt Miskolci Közlekedési Vállalat, MKV) gondoskodik, amely – több más város közlekedési szolgáltatójával ellentétben – nem osztozik a helyi Volán-társasággal a város közlekedésében, hanem egymaga látja el Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését, míg az ÉMKK Zrt. kizárólag a helyközi közlekedésért felelős (leszámítva Felsőzsolca átmenő forgalmát). Miskolcon összesen két villamosjárat és 44 autóbuszjárat van, melyből három szerződéses járat a város szélein fekvő áruházakhoz. A város járműparkja buszokból és villamosokból áll. A közlekedési vállalat járműparkját az elmúlt években jelentősen korszerűsítették: 2013–14-ben 31 Škoda 26T villamos váltotta le a teljes korábbi állományt, valamint 2016-ban 40 szóló és 35 csuklós kivitelű CNG (földgáz meghajtású) autóbusz állt szolgálatba.
Miskolcon a tömegközlekedés nagy múltra tekint vissza. A villamosközlekedés 1897-ben indult meg, a menetrend szerinti buszjáratok pedig először 1903-ban indultak (az országban elsőként). Ma Miskolc egyike annak a hat magyar városnak, amelyeknek saját közlekedési vállalata van. A városnak két pályaudvara (Tiszai, Gömöri) és egy kisebb repülőtere van (ez utóbbi a nyilvánosság számára jelenleg nem nyitott, tehát a közforgalmú közlekedésben nem játszik szerepet). Miskolc és Lillafüred között kisvasút közlekedik, és 2015-ben megnyílt a lillafüredi libegő, ezek elsősorban turisztikai szempontból jelentősek.
Tartalomjegyzék
Miskolc közösségi közlekedésének története[szerkesztés]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/25/MiskolcMainStreetOldPic3.jpg/250px-MiskolcMainStreetOldPic3.jpg)
A 19. században merült fel az igény arra, hogy Miskolc tömegközlekedési járművekkel rendelkezzen. Ehhez több tényező is hozzájárult: a város lakossága ekkor már harmincezer főnél is nagyobb volt; a vasút 1859-ben elérte Miskolcot, de a pályaudvar a várostól messze (2,2 km) épült fel, ezenkívül megépült a diósgyőri vasgyár (1868), és Tapolcát is egyre többen látogatták. Az 1860-as években felmerült, hogy a Vasgyár és a pályaudvar között kiépülő vasútvonalat a föld alá kellene megépíteni. Ezt anyagiak hiányában elvetették, de ha megvalósul, az ország első földalattija lehetett volna.[5]
1862-től omnibuszok közlekedtek a városban (a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr, majd a belváros és Tapolca között), a bérkocsisokkal osztozva a forgalmon. Egy 1871-ből fennmaradt rendelet, amely a bérkocsisokat kötelezi kocsijuk karbantartására, elárulja, hogy 36 bérkocsi járta a várost ebben az időben.[5]
A villamosközlekedés beindításával 1895-ben kezdtek foglalkozni, dr. Csáthy Szabó István vezetésével. Az első, nagyszabású tervek szerint a villamos Miskolc és Diósgyőr teljes hosszán végighaladt volna, egészen a Tiszai pályaudvartól, amely akkor még a város határain kívülre esett. Végül a tervezett 20 kilométer helyett a minisztérium csak egy 7 kilométeres szakaszra adta meg az engedélyt.[5]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/64/MVK%2C_Ikarus_31%2C_1959.jpg/250px-MVK%2C_Ikarus_31%2C_1959.jpg)
Az első villamos 1897. július 10-én indult el, amely a Tiszai pályaudvartól a Verestemplomig közlekedett, és a két végállomást is beleszámítva nyolc helyen állt meg. Az első napon 7615 ember vette igénybe a villamost, amivel megfelelt a várakozásnak. A vonalat a Miskolci Villamossági Rt. (MVV Rt.) üzemeltette. (Az áramátalakító állomás a jelenlegi Selyemréti strand mellett volt, a strand a trafók hűtésére felhasznált víz „hulladékhőjét” hasznosította. Innen ered a régi elnevezése: villanytelepi strand.) A sikeren felbuzdulva az első vonalra merőlegesen újabb villamosvonal is épült, ez a Búza tér és a Népkert között közlekedett, az alacsony utasszám miatt azonban az MVV Rt. már négy hónap múlva kérte a várostól a vonal megszüntetését. Ennek ellenére a vonalat 1910-ben egészen Hejőcsabáig meghosszabbították, és csak 1960-ban szüntették meg, miután a forgalmat egy vágányon kiszolgálni nem tudta.[5]
A villamosokhoz az elektromos energiát a Miskolci Villamossági Rt. szolgáltatta, ugyanaz a cég, amely a város közvilágításának is. Ez a két funkció egészen 1947-ig egybefonódott, ami nem járt mindig előnnyel. Az 1920-as években a társaság ugyanis kilátásba helyezte az áramdíj emelését, ezzel zsarolva a várost sikerült megakadályoznia, hogy beinduljon a számára konkurenciát jelentő autóbuszközlekedés.[5]
1903. június 8-án Bene Gyuláné menetrend szerinti buszjáratot indított a miskolci és a diósgyőri városháza között, a villamos népszerűségével azonban nem versenyezhetett, és a járat hamar meg is szűnt. Jelentősége csak annyiban volt, hogy ez volt az ország első menetrend szerinti autóbuszjárata.[5] A következő kísérlet Bán és társa nevéhez fűződik, akik a Városház térről Hámorba, illetve Tapolcára indítottak buszjáratot 1910-ben, de ez is rövid ideig működött. 1926–29 között az MVRT üzemeltetett buszjáratot a mindszenti templom és Tapolca, valamint a diósgyőri református templom és Lillafüred között, 1931-ben pedig a MAVART indított Tiszai pályaudvar–Lillafüred járatot,[6] de a buszközlekedés csak a II. világháború után terjedt el.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/31-es_busz%2C_Miskolc.jpg/250px-31-es_busz%2C_Miskolc.jpg)
Időközben a Vasgyár munkásai részéről egyre erősebben jelentkezett az igény, hogy a villamosvonalat hosszabbítsák meg a gyárig. Több éves huzavona után a Vasgyár és az állam támogatásával megépült a villamosvonal a Verestemplom és Diósgyőr között. Üzemeltetésére 1905. december 16-án megalakult a Miskolc-Diósgyőri Helyiérdekű Vasút Rt. (MDHV). Mivel Diósgyőr ebben az időben Miskolctól független település volt, a kormány csak helyiérdekű vasútként engedélyezte a társaság működését. Felmerült, hogy a két vonal egyesítésével meg lehetne oldani, hogy a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig átszállás nélkül el lehessen jutni. Ez az MVV Rt.-nek eleinte nem tetszett, mert konkurenciát látott az MDV Rt.-ben, az MDV Rt. azonban – szakmai tapasztalatok híján – lemondott a vonal üzemeltetéséről az MVV Rt. javára. 1906. január 22-étől közvetlen járat közlekedik a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. 1909-ben a közlekedés irányítását átvette a budapesti székhelyű Részvénytársaság Villamos és Közúti Vasutak Számára (RVKVSz). Ez a cég építette ki kétvágányúra a diósgyőri villamosvonalat, egyelőre csak a Tiszai pályaudvar és a Városház tér között.[5]
A megnövekedő forgalom miatt a járatok zsúfolttá váltak. Az MVV emiatt 1908-ban ideiglenesen megszüntette a forgalmat a népkerti vonalon, és a járatokat a fővonalra irányította át. 1910-ben a diósgyőri vonalon módosítottak, ugyanebben az évben a gőzmotoros villamosközlekedés megszűnt, és új, Ganz gyártmányú villamos kocsikat helyeztek forgalomba. 1910-ben a népkerti vonalat meghosszabbították az akkor még független, de Miskolccal szoros kapcsolatban álló községig, Hejőcsabáig. 1926-tól és 1928-tól autóbuszok jártak Miskolctapolcára és Lillafüredre.[5]
A háborúk hozta gazdasági fellendülés a forgalomra eleinte kedvezően hatott, a további terjeszkedésre azonban kedvezőtlenül. A második világháborúban ráadásul a villamosvonalak meg is rongálódtak. 1942-ben az alkatrészhiány miatt megszűnt az autóbuszközlekedés.[5]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/MVK_Neoplan_bus.jpg/280px-MVK_Neoplan_bus.jpg)
1945-ben Miskolcot, Diósgyőrt és Hejőcsabát egyesítették, létrejött Nagy-Miskolc. Ez nem utolsósorban a tömegközlekedésnek volt köszönhető, amely már a hivatalos egyesítés előtt évtizedekkel egybekapcsolta Miskolcot a környező településekkel. Figyelemre méltó, hogy elsőként a villamosvonalak által összekötött három település egyesült. Lillafüred és Tapolca, melyeket buszközlekedés fűzött a városhoz, öt évvel később váltak Miskolc részévé.[5]
A háború után 1948. november 17-én indult meg újra a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés a Martin-telep és a Ságvári-telep között. Az autóbusz-közlekedés további megszervezésére 1949 áprilisában megalakult a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat. 1951-ben már öt autóbuszjárat közlekedett. 1954-ben a Gépkocsiközlekedési Vállalatot összevonták a Miskolci Villamosvasút Közösségi Vállalattal, így megalakult az MKV, amely 1994-ig viselte ezt a nevet, amikor is átnevezték Miskolc Városi Közlekedési Rt.-re.[5] Egy 1956-ban kiadott útikönyv egy villamosvonalat és kilenc, 1-től 9-ig számozott autóbuszvonalat említ, közülük az első hétnek az útvonala igen hasonló volt a maihoz (a 8-as és 9-es busz a 7-eshez hasonlóan elhagyta a várost, és Szirmabesenyőre, illetve Kistokajra is kiment).[7]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e3/TramsInMiskolc2015_01.jpg/250px-TramsInMiskolc2015_01.jpg)
1951-ben történt az utolsó villamoshálózat-fejlesztés, ekkor épült egy egyvágányos szárnyvonal a diósgyőri stadion mellől a Nehézszerszámgépgyárig. A mindössze egy köztes megállót tartalmazó vonal 1974-ben szűnt meg.[5]
Miskolc lakosságszáma a nyolcvanas években tetőzött, az ország második legnagyobb városaként és legjelentősebb nehézipari területének központjaként több mint 200 000 lakosa volt. A közlekedési vállalat is ekkor érte el maximális teljesítményét: 1988-ban 274 busza és 44 villamosa 198,7 millió utast szállított.[5]
1971-ben bevezették a kalauz nélküli járatokat. A bliccelők természetesen nagy anyagi veszteséget okoztak a cégnek, ezért 1996-ban az MVK Rt. bevezette, hogy járataira a csúcsidőn kívül csak az első ajtónál lehet felszállni, és a jegyet vagy bérletet fel kell mutatni a sofőrnek. 1994-ben megjelentek a város utcáin az Ikarus gyár 400-as családjába tatozó járművek prototípusai, amit 1998–2001 között további buszok vásárlása követett, majd 2001-ben a Rába gyár Premier városi buszával újították a flottát. 2002 tavaszán a város addigi legnagyobb beszerzése gyanánt 68 MAN autóbusz érkezett a városba. 2006-ban jelentek meg az első alacsony padlós csuklós autóbuszok, a Neoplan Centroliner közel 19 méteres városi kivitelű buszai személyében, majd 2015-ben Európai Uniós forrásból sikeresen zárult a 75 földgáz meghajtású (CNG) buszra kiírt tender, amit a MAN nyert meg a Lion's City típussal.[8] A buszokból 40 szóló és 35 csuklós kivitelű, Euro 6-os motorral szerelve. A tender tartalmazta a gázkút kiépítését is az MVK telephelyén, ami a megyében az első ilyen jellegű üzemanyagtöltő állomás. A buszok 2016 márciusában állnak forgalomba.
A buszpark fejlesztésével egy időben, 1990-ben jelent meg az első ČKD Tatra típusú csuklós villamos, amit 17 másik követett, használtan vásárolva Kassa illetve Most városából. Az elöregedő FVV villamosok helyett 2003-ban használt bécsi SGP villamosokkal „modernizálták” a flottát, majd EU pályázati lehetőségek keretében a város a villamosvonal teljes felújítását, nyugat felé meghosszabbítását Felső-Majláthig (1,5 km) és a járműpark cseréjét érte el. A Zöld Nyíl névre keresztelt program keretén belül 31 új, alacsony padlós villamos is kerül a városba.[9] Szintén EU-s támogatásból kezdték tervezni az Avasi Sikló megépítését 2010-ben.[10][11]
2005-től a cég neve MVK Zrt., azaz Miskolc Városi Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság.
2011-ben a város 900 millió forint támogatást kapott az észak-déli villamosvonal tervezésére.[12]
Az MVK foglalkozik buszok és haszonjárművek bérbeadásával is,[13] többek között az Ikarus 31-es nosztalgiabusz is bérelhető.[14]
Zöld Nyíl (Miskolci Villamos Projekt 2008–2013)[szerkesztés]
A projekt átfogó célja Miskolc város kelet–nyugati közlekedési tengelyében hosszú távon fenntartható, versenyképes, környezetbarát, gyors és biztonságos közösségi közlekedés megteremtése és vonzóvá tétele, a modern városkép kialakítása a villamos közlekedés komplex fejlesztésének megvalósításával. A projekt közvetlen célja a szolgáltatás színvonalának növelése a meglévő villamospálya korszerűsítésével, hálózatfejlesztéssel a jelenlegi diósgyőri végállomástól Felső-Majláthig, továbbá a villamospark korszerűsítése új villamosok beszerzése révén. A projekt elemei:
- a meglévő pálya rekonstrukciója (9,6 km),
- a pálya meghosszabbítása: új villamospálya építése a diósgyőri végállomás és Felső-Majláth között (1,5 km),
- az esélyegyenlőségi előírásoknak megfelelően 2,5–3 méter széles peronok, fedett várók kialakítása,
- 31 db új jármű beszerzése,
- a járműtelep korszerűsítése,
- az 1-es és az 1A busz megszüntetése,
- fejlett utastájékoztató rendszerek telepítése.
A projekt eredményeként létrejövő modern villamosközlekedés több ezer ember számára tette lehetővé a környezetbarát közösségi közlekedésbe való bekapcsolódást. A villamosközlekedés fejlesztése elősegíti a városrészek fejlődését is, Miskolc kelet–nyugati tengelyén pedig egy új, modern közlekedés- és közbiztonsági rendszer alakult ki.
Járműállományi adatok[szerkesztés]
Az MVK Zrt. járműállománya[szerkesztés]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/MVK_line_43.jpg/220px-MVK_line_43.jpg)
Az MVK Zrt. járműállománya autóbuszokból és villamosokból áll. A járművek jellemzően flottaszínt kaptak: a buszoknál ennek fő színe a sötétkék, amit ezüst-szürke övvonal feletti színezés egészít ki. A 90-es években a kékes-lila színt egészítették ki citromsárga és zöld elemek; a villamosok fő színe citromsárga, de kiegészítő színként megjelenik a sötétkék és a zöld is. Ez alól kivétel két Tátra villamos (a 210-es és 211-es pályaszámú, melyek a sorozat prototípusai voltak és eredeti festésük maradt meg), valamint az egykori bécsi villamosok, amelyek a származási helyükre jellemzően megmaradtak a piros-fehér színezésben. Autóbuszoknál a még állományban lévő MAN SG/SL autóbuszok már teljesen kék színben érkeztek és kapták meg a citromsárga-zöld elemeket, míg az újabb Neoplan Centroliner autóbuszok oldalán pedig már nem köszön vissza a zöld csík. Az új beszerzésű midibuszok már nem kapták meg a jelképpé vált „flottaszínt”, hanem fehér színűek maradtak. A legújabb beszerzésű Škoda villamosok szintén fehér színt kaptak zöld virágmotívummal és csíkkal az oldalukon, amit Miskolc város lakossága szavazott meg hat színterv közül. Ez lépett elő az új flottaszínné, a 2016-ban beszerzett 75 MAN Lion's City autóbusz is ezt a színtervet kapta meg, így a még közlekedő kék-sárga buszok mellett nagyobb számban megjelennek a zöld-fehér színterv alapján készült járművek.
Autóbuszok száma: 156 db.
- Csuklós: 99 db, melyből 70 darab 100%-ban alacsony padlós
- Szóló: 55 db, melyből 46 darab 100%-ban alacsony padlós
- Midi: 2 db típusú autóbusz, alacsony padlós
- 4 darab nosztalgia- és 1 turistabusz, amelyek menetrend szerinti forgalomban nem közlekednek.
Csuklós buszok nem közlekednek a következő viszonylatokon: 3A, 5, 9, 11, 15, 19, 21, 21B, 24, 28 , 67, 68, 69.
A 38-as viszonylaton kizárólag midibusz közlekedik.
Villamosok
Kép | Típus | Eredeti darabszám | Jelenlegi darabszám | Pályaszámok | Gyártási év | Miskolcon közlekedik | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Forgalmi járművek | |||||||
Škoda 26T ![]() |
31 db | 600–630 | 2013–2014 (5 - 6 évesek) |
2014 óta | Az 1-es és a 2-es vonalon is közlekednek | ||
Nosztalgiajárművek | |||||||
ČKD Tatra KT8D5 | 18 db | 6 db | 200–217 (még állományban:201, 202, 203, 206, 208 és 209) |
1986–1991 (28 - 33 évesek) |
1991–2015 | Újonnan, vagy alig használtan vásárolva Kassáról és Most-Lítvinovból. A piros-fehér 210-es és 211-es kocsik kivételével mindegyik megkapta a flottaszínt | |
E1 | 18 db | 1 db (nosztalgia) |
180–199 (nosztalgia: 185) |
1966–1969 (50 - 53 évesek) |
2002–2015 | Bécsből használtan vásárolva a bengálik kiváltására. | |
c3 | 6 db | 1 db (nosztalgia) |
300–305 (nosztalgia: 300) |
1959–1960 (60 - 59 évesek) |
2003–2010 | Bécsből használtan vásárolva, az E1-es villamosok pótkocsijai voltak | |
FVV CSM (bengáli) |
56 db | 2 db | 100–110 130–139 140–174 (nosztalgia: 100, 151) |
1962–2004 | A típus háromajtós, ötajtós, és tízajtós altípusai is közlekedtek. A 151-esen kívül a 147-es is megvan, igaz Szentendrén. 1982-től folyamatosan selejtezték őket, az utolsó 2004-ben került ki a forgalomból. A 100-as pályaszámú kocsi is 1989-ig szolgált, majd eredeti állapotát 1997-ben visszaállították. Azóta nosztalgiaként szolgál. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/da/Wien-sl-38-e1-4714-550511.jpg/220px-Wien-sl-38-e1-4714-550511.jpg)
Egyéb villamos járművek
- 1 darab korszerűsített M5-ös hóseprő (gyártva 1910-ben)
- 1 darab 40-es szolgálati villamos
Autóbuszok
- 6 darab MAN NL 223-as szóló busz (2002) 29 ülő és 71 állóhellyel rendelkeznek, alacsony padlós kivitelűek kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
- 9 darab MAN SL 223-as szóló busz (2002) 27 ülő és 73 állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
- 19 darab MAN SG 263-as csuklós busz (2002) 39 ülő és 111 állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
- 34 darab Neoplan Centroliner N4522-es csuklós busz (2006) 41 ülő és 97 állóhellyel rendelkeznek, alacsony padlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro IV-es.
- 2 darab Enterprise Plasma midi busz (2008) 21 ülő és 22 állóhellyel rendelkeznek, alacsony padlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztatással felszereltek. Motor: Euro IV-es.
- ? darab Van Hool A308 midibusz. Jelenleg a Plasma buszokat helyettesíti. Motor: Euro 3, 18+3 ülőhely, 50 állóhely, utastere légkondicionált, az egész jármű alacsonypadlós.
- 40 darab MAN Lion’s City A21 CNG szóló busz (2016) alacsony padlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro VI-os.
- 35 darab MAN Lion’s City A40 CNG csuklós busz (2016) alacsony padlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro VI-os.[8]
Utóbbi évek és évtized eseményei:
- 2001. december 27-én a HEX-145-ös (145) Ikarus 435-ös teljesen kiégett a Majális parknál (1-es busz). Többet nem állt forgalomba.
- 2009. szeptember 3-án a JUV-096-os (042) Neoplan Centroliner motortere kigyulladt a vasúti felüljárón (3-as busz). A buszt felújították, ám 2014-ben újra kigyulladt.
- 2010. március 11-én a GTH-776-os (776) Ikarus 435-ös teljesen kiégett a Besenyői úton (8-as busz). Többet nem állt forgalomba.
- 2010. november 16-án a HFD-501-es (501) Ikarus 435-ös motortere kigyulladt az Avason (35-ös busz). Megjavítva, de már nem közlekedik.
- 2014. december 6-án a JUV-096-os (042) Neoplan Centroliner motortere kigyulladt a Hejőcsabai Gyógyszertár megálló előtti lámpánál várakozva (14H-s autóbusz).[15] 2015. szeptemberétől ismét közlekedik.
Nosztalgiabuszok
- 1 darab Ikarus 31-es nosztalgiabusz (OT 05-78) 1959-es gyártású (2005-ben felújítva), az ország egyetlen veteránvizsgás autóbusza. 25 ülő és 18 állóhellyel rendelkezik.
- 1 darab Ikarus 620-as nosztalgiabusz (LPY-045) 1969-es gyártású (2010-ben felújítva), 22 ülő és 38 állóhellyel rendelkezik.
- 1 darab Ikarus 260-as nosztalgiabusz (590).
- 1 darab Ikarus 280-as nosztalgiabusz (707).
Különjárati autóbuszok
- 1 darab MAN RH-413-as különjárati busz, melyet az MVK Zrt. ajándékba kapott a gyártótól a nagyszabású MAN buszbeszerzés következtében 2002-ben. (Eladásra meghirdetve.)
A LÁEV járműállománya[szerkesztés]
A Lillafüredi Állami Erdei Vasút járműállománya tíz mozdonyból, tizenkét nyitott és nyolc zárt kocsiból áll.
Fontosabb tömegközlekedési csomópontok[szerkesztés]
A város fontosabb állomásai[szerkesztés]
- Tiszai pályaudvar (Vasútállomás és helyi villamos- és autóbusz-állomás)
A Tiszai pályaudvarról az 1890-es évek végén indult meg a villamosközlekedés. Az autóbuszok közül indult már innen az 1-es, 1A-s, 1D-s, 1Gy-s, 101-es, 8-as, 10-es, 10A-s, 17-es, 18-as, 21-es, 21T-s, 23-as, 31-es és 31A-s járat. Az ötvenes években még az 5-ös autóbusz is innen indult. Először a 10A-s szűnt meg 1977-ben, másodszor 1D-s 1988-ban. 2007-ben a 101-es,17-es,23-as járatokat szüntették meg. A 8-ast két járatra bontva a Repülőtér–Tiszai között közlekedett. A Tiszai–Húskombinát szakaszon a 18-as járt, amit 2011. június 15-én megszüntettek, s a 2007 előtti állapotot visszaállítva újra a Repülőtér–Húskombinát (Hűtőház) között közlekedtetik a 8-as buszjárat.
Jelenleg az innen induló járatok: 1-es, 21-es, 30-as, 31-es, az ME gyorsjárat, valamint a 8-as buszjárat, ami csak érinti a pályaudvart.
- Búza tér (helyi és helyközi autóbusz-állomás)
A Búza tér 1965 óta üzemelő végállomás, melyet az MVK Zrt. és a Volán-társaságok járatai egyaránt használnak. A megszűnt járatok közül innen indult a 10-es (1965–1977) , a 23-as (1966–1978) , a ZS (2007-ig), a 24B (2002–2006), a 7A (1977–1985), a 102-es (1976–1989), a 101B (1975–1979), a 103-as (1977–1982), a 104-es (1976–1984). A most innen induló buszok a 2-es, 3-as, 3A-s, 4-es, 7-es, 11-es, 28-as, 43-as, 45-ös. A végállomást érinti az 1-es, a 24-es és a 32-es járat. Ezek a járatok nem térnek be a Búza térre, csak érintik. 2012. március 1-jével hétköznapokon kora reggel és késő este valamint hétvégenként a 2-es helyett a Repülőtérről érkező 20-as látja el a vonalat, oda-vissza irányban a Búza tér betérésével.
- Újgyőri főtér (helyi autóbusz-állomás)
Az innen induló járatok : 6-os, 9-es, 16-os, 19-es, 29-es, 67-es, 68-as autóbuszok. Áthaladó járatok : 1-es villamos, 2-es villamos, 1-es, 21-es autóbuszok.
- Repülőtér (helyi autóbusz-állomás)
A Repülőtér végállomás 1955-ben jött létre. Azok a járatok, melyek innen indultak: 8 (1978–), 108 (1979–1980), 10 (1975–1977, 1990–2000) 12 (1955–), 12Gy (1973-ig), 14 (1955–), 14Gy (1973-ig), 18 (1988–2007), 20 (2000–2007), 24 (1970–), 24A (2002–2007), 32 (1977–78), P (1989). 2007. január 1-jétől a 20-as és a 24-es viszonylatot megszüntették, a 24A-t átszámozták 24-esre és így a Búza térig közlekedett. A 24-es helyére a 14H járat került, amely ugyanúgy a Hejő-parkig közlekedett. A 8-as viszonylatot kettéosztották, így az a Tiszai pályaudvarig közlekedett. A Húskombinátot (most Hűtőház) a Tiszairól induló 18-as látta el. 2011. június 15-től a 18-ast megszüntették, a 8-as viszonylatot visszaállították eredeti útvonalára. A 12-es korábbi 2007-es állapotát 2012 márciusában visszaállították, így újra az Egyetemvárosig közlekedik. Hétköznap a kora reggeli és a késő esti órákban, illetve hétvégéken a 2-es és a 12-es járat helyett a 20-as jár. 2018-ban a neve Repülőtér/BOSCH - ra módosult.
A jelenleg innen induló járatok: 8-as, 12-es, 14-14Y-os, 20-as, 24-es, 54-es.
- Avas kilátó (helyi autóbusz-állomás)
A város legsűrűbben lakott városrészében, az Avason található. A végállomás 1980 óta üzemel. Az innen induló autóbuszok az Avas I., II., és III. ütemét látják el: 29-es, 30-as, 31-es, 32-es, 34-es, 35-ös, 35R-es, 38-as, Auchan 2. Az áruházi járatokon csak szóló járművek közlekednek. 2007-ig innen indult a 36-os és 39-es autóbusz is, melyeket a nagy átszervezéssel megszüntettek.
- Felső-Majláth (helyi villamos- és autóbusz-állomás)
Elődje, a diósgyőri állomás 1978-ban jött létre kis végállomás formájában, ahonnan az 5-ös, a 15-ös, és a 69-es buszok indultak. 2012-ben azonban ezek átkerültek az újonnan létesített felső-majláthi villamosvégállomás területére. A hely átszállási lehetőséget biztosít a kisvasútra is. Végállomási épületként a felújított „Bagolyvár” funkcionál.
A jelenleg innen induló járatok: 5-ös, 15-ös, 54-es, 69-es (bizonyos járatai), ZOO busz.
- Centrum (kiemelendő átszállópont és végállomás)
Korábbi állomások[szerkesztés]
- Gömöri pályaudvar (volt vasút- és autóbusz-állomás)
Innen indul a 32-es járat Avas kilátó felé, továbbá megáll itt a 8-as járat.
- Avas városközpont (volt helyi autóbusz-állomás)
2007-ig végállomás, ahonnan a 32-es, 33-as, 34-es, 36-os, 37-es járatok indultak. A 32-es 1977-től 1985-ig és 1997-től 1998-ig indult innen, 1985-től 1997-ig és 1998-tól az Avas kilátótól indul. A 36-os járatnak is ugyan ez lett a sorsa 1984-től. A 37-es 1997-ben megszűnt, a másik 2 viszonylat végállomását pedig áthelyezték. A 34-es 2011. június 15-től 38B jelzéssel üzemelt, majd 2012. március 1-től újra közlekedett hétköznapokon, csúcsidőben. Március 1-től a 31-esnek is ez volt az érkező végállomása. Mára e két járat menetrendje nagyban változott, és végállomásuk áthelyezésre került az Avas kilátóhoz.
- Diósgyőr városközpont (Volt helyi villamos- és autóbusz-állomás)
Miskolc tömegközlekedési vonalai és hálózata[szerkesztés]
Miskolci villamoshálózat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Itt a legutóbbi változtatás – 2018. szeptember 1. – utáni állapotok láthatók. A megszűnt autóbusz- és villamosjáratokat lásd a Miskolc megszűnt viszonylatai cikkben.
Helyiérdekű vonalak[szerkesztés]
Villamosvonalak
Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.)
- 1-es villamos: Tiszai pályaudvar – Felső-Majláth (éjjel is üzemel).
- 2-es villamos: Tiszai pályaudvar – Vasgyár (Hétvégénként óránként csak egy járat közlekedik. A Vasgyár elérése az Újgyőri főtérről induló buszjáratokkal lehetséges.)
Autóbuszvonalak
Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.)
- 1-es busz: Tiszai pályaudvar – Majális-park (Néhány járat a Szondi György u. érintésével közlekedik)
- 2-es busz: Búza tér – Tapolca (Csak munkanapokon közlekedik. Munkaszüneti nap, kora reggel és késő délután a 20-as busz látja el a vonalat.)
- 3-as busz: Búza tér – Szirma (Egyes járatok AUCHAN Pesti út végállomásig)
- 3A-s busz: Búza tér – Berzsenyi Dániel u. (Betétjárat)
- 4-es busz: Búza tér – Görömbölyi pincesor
- 5-ös busz: Felső-Majláth – Lillafüred (Utolsó járatban 15-ös busz közlekedik)
- 6-os busz: Újgyőri főtér – Pereces
- 7-es busz: Búza tér – Felsőzsolca (Egyes járatok érintik az Auchan Borsod áruházat)
- 8-as busz: Repülőtér/BOSCH – Hűtőház (Egyes járatoknak a Tiszai pályaudvar a végállomása)
- 9-es busz: Újgyőri főtér – Tokaji Ferenc utca
- 11-es busz: Búza tér – Bábonyi-bérc (Y útvonalú járat)
- 12-es busz: Repülőtér/BOSCH – Egyetemváros (Csak munkanapokon közlekedik)
- 14-es busz: Repülőtér/BOSCH – Farkas Antal utca – Hejő-park (Egyes járatok 14Y jelzéssel a Búza tér érintésével közlekednek)
- 15-ös busz: Felső-Majláth – Ómassa ( Az utolsó járat lillafüredi betéréssel közlekedik)
- 16-os busz: Újgyőri főtér – Bányaüzem (Lyukóbánya) (Néhány járat Lyukóbánya végállomásig közlekedik)
- 19-es busz: Újgyőri főtér – Komlóstető (Munkanapokon egy járat mindkét irányban az Olvasztár u. és Komlóstetői elágazás érintésével közlekedik)
- 20-as busz: Repülőtér/BOSCH – Tapolca (Az esti és hajnali órákban, valamint hétvégén közlekedik érintve a Búza teret és az Egyetemvárost)
- 21-es busz: Tiszai pályaudvar – Üveggyár – Kandó Kálmán utca (Egyes járatok érintik a LIDL megállóhelyet. Igény esetén pedig betér a Szondi György utcára is)
- 21B busz: Szondi György utca – Kandó Kálmán utca (Csak munkanapokon közlekedik)
- 22-es busz: Egyetemváros – Centrum (Csak tanulmányi időszakban és munkanapokon közlekedik)
- 24-es busz: Repülőtér/BOSCH – Szinvapark (Kizárólag alacsony padlós buszok közlekednek ezen a vonalon)
- 28-as busz: Búza tér – Tampere városrész
- 29-es busz: Újgyőri főtér – Avas kilátó (Egyes járatok az Egyetemváros érintésével közlekednek)
- 30-as busz: Tiszai pályaudvar – Szentgyörgy út – Avas kilátó
- 31-es busz: Tiszai pályaudvar – Avas városközpont – Avas kilátó
- 32-es busz: Avas kilátó – Gömöri pályaudvar
- 34-es busz: Avas kilátó – Bodótető
- 35-ös busz: Avas kilátó – Centrum
- 35R busz: Avas kilátó – Repülőtér (csak az éjszakai órákban, illetve hétköznap 3 indulás napközben)
- 38-as busz: Avas kilátó – Hidegsor – Malomszög utca
- 43-as busz: Búza tér – JOYSON (Déli Ipari Park) (útvonala a 44-es meghosszabbítása)
- 44-es busz: Centrum – AUCHAN Pesti út (Ünnepnap nem közlekedik, egyes járatai JOYSON (Déli Ipari Park) végállomásig
- 45-ös busz: Búza tér – AUCHAN Pesti út (csak munkanapokon közlekedik)
- 54-es busz: Repülőtér/BOSCH – Felső-Majláth (Csak munkanapokon közlekedik)
- 67-es busz: Újgyőri főtér – Lomb utca (Egyes járatok a Diósgyőri Kórház érintésével járnak. Vasárnap és ünnepnap nem közlekedik a 19-es busz látja el a vonalát)
- 68-as busz: Újgyőri főtér – Bükkszentlászló
- 69-es busz: Felső-Majláth/Diósgyőri vár – Berekalja
- 90-es busz: Újgyőri főtér – Diósgyőri kórház
- 240-es busz: Repülőtér /BOSCH– Mechatronikai Park
- 280-as busz: Búza tér – Tampere városrész – Középszer utca
- 290-es busz: Újgyőri főtér – Miskolctapolca Barlangfürdő – Avas kilátó (csak a nyári időszakban közlekedik)
Éjszakai autóbuszvonalak
- 1É-s busz: Újgyőri főtér - Szondi György u. (Vörösmarty városrész felé)
- 1YÉ-s busz: Szondi György u. – Újgyőri főtér (Búza téren keresztül)
- 20G-s busz: Szondi György u. – Egyetemi Koll. (Búza tér és a Villanyrendőr felé)
Ingyenes autóbuszvonalak
- Auchan I: Centrum – Auchan Borsod (Az áruház felé csak fel ill. visszafelé csak leszállni lehet)
- Auchan II: Avas kilátó – Auchan Pesti u. (Az áruház felé csak fel ill. visszafelé csal leszállni lehet)
Egyéb autóbuszvonalak
- ZOO busz: Felső-Majláth - Vadaspark (Igénybejelentés alapján közlekedő járat)
- ME-busz: Tiszai pályaudvar (Vasútállomás) – Egyetemváros (Gyorsjárat az érkező IC vonatok és az Egyetem között. Csak tanulmányi időszakban közlekedik.)
- SÍ: Diósgyőr városközpont– Bánkút (Csak a sífelvonók üzemelésekor közlekedik)
Keskeny nyomközű vasútvonalak
Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV)
- 330-as vonal: Miskolc (Dorottya u.) – Lillafüred – Garadna (keskeny nyomközű 14 km hosszú vasútvonal)
- 331-es vonal: Miskolc (Dorottya u.) – Papírgyár – Mahóca (keskeny nyomközű 16 km hosszú vasútvonal)
Helyközi vonalak[szerkesztés]
Autóbuszvonalak
Észak-magyarországi Közlekedési Központ
- 1369-es busz: Miskolc–Tiszaújváros–Hajdúnánás–Nyíregyháza
- 1370-es busz: Miskolc–Polgár–Nyíregyháza
- 1372-es busz: Miskolc–Polgár–Debrecen–Hajdúszoboszló
- 1373-as busz: Miskolc–Debrecen–Gyula
- 1375-ös busz: Miskolc–Tiszafüred–Szeged
- 1376-os busz: Miskolc–Mezőkövesd–Jászberény–Kecskemét
- 1377-es busz: Miskolc–Mezőkövesd–Tiszafüred–Szolnok
- 1379-es busz: Miskolc–Eger–Gyöngyös
- 1380-as busz: Miskolc–Mezőkövesd–Eger
- 1383-as busz: Miskolc–Bükkszentkereszt–Eger
- 1384-es busz: Miskolc–Ózd–Pétervására–Salgótarján
- 3700-as busz: Miskolc–Szirmabesenyő
- 3701-es busz: Miskolc–Szirmabesenyő
- 3702-es busz: Miskolc–Szirmabesenyő–Sajókeresztúr
- 3703-as busz: Miskolc–Sajóecseg–Edelény–Bódvaszilas
- 3704-es busz: Miskolc–Sajószentpéter–Edelény–Jósvafő
- 3705-ös busz: Miskolc–Szirmabesenyő–Sajóvámos–Sajósenye–Boldva
- 3706-os busz: Miskolc–Arnót–Sajópálfala–Sajóvámos
- 3707-es busz: Miskolc–Edelény–Bódvaszilas–Hidvégardó
- 3708-as busz: Miskolc–Sajószentpéter–Edelény–Szalonna–Debréte
- 3709-es busz: Miskolc–Edelény–Szalonna–Debréte
(A lista még nem teljes)
Vasútvonalak
- 80-as vonal: Budapest–Hatvan–Miskolc–Sátoraljaújhely
- 89-es vonal: Tiszapalkonya-Erőmű–Tiszaújváros–Miskolc
- 90-es vonal: Miskolc–Hidasnémeti–Kassa
- 92-es vonal: Miskolc–Bánréve–Ózd
- 94-es vonal: Miskolc–Tornanádaska
Utastájékoztatás[szerkesztés]
Mind a helyközi, mind a helyi közlekedés terén modernizálásra került az utastájékoztatás. A Búza téri helyközi autóbusz-pályaudvaron hangos és vizuális utastájékoztatást telepítettek 2012-ben, GPS-alapú rendszerrel. Az MVK Zrt. a helyi közlekedésben 2014–2015-ben építette ki az úgynevezett OkosPont-projektet, melynek főbb elemei a fontosabb buszmegállókban és majdnem az összes villamosmegállóban kihelyezett, GPS-alapú, valós idejű menetrendek, a minden járművön elérhetővé vált hangos utastájékoztatás (és az eddig is ezzel rendelkezőkön a szoftver frissítése egy újabb változatra), a villamosokon és az új CNG-autóbuszokon a Wi-Fi, valamint a TransIt fejlesztésében egy okostelefonokra készített menetrend-szoftver valós idejű adatokkal, kiegészülve az MVK Zrt. weboldaláról elérhető internetes felülettel, amely a Google Térképek szolgáltatással útvonaltervezésre is képes.
Néhány negatívum is kapcsolódott a fejlesztéshez: eltűntek az átszállási kapcsolatok megjelenítései és bemondásai a járművekről (noha próbálkoztak a hangos utastájékoztatással, ez nem volt túl sikeres az új szoftver miatt, ezért felhagytak vele), a használt betűtípusok nehezen olvashatóak, illetve a megállóhelyi utastájékoztató táblák egy része hónapokig üzemen kívül volt (igaz, ez az áramszolgáltató miatt volt így). Többféle ilyen tábla került kihelyezésre, a fontosabb állomások mind kaptak ilyet, a megállók pedig különböző méretekben, viszont több helyen került indokolatlanul kihelyezésre, illetve volt, ahol az indokoltság ellenére sem került ki ilyen tábla. Ezzel kapcsolatban hangzott el egy ígéret, hogy szükség szerint a jövőben kikerülhetnek még újabbak.
Statisztikai adatok[szerkesztés]
2009-ben a MVK Zrt. napi utasszáma 360 000 volt (buszon 80 465, villamoson 39 920), munkanapon 4385 járat indult. A menetrendben előírt fordulókat az autóbuszok 99,93%-ban, a villamosok 99,16%-ban tudták teljesíteni. Ebben az évben a városban 555 megálló volt.[16] 2002-es adat szerint a vonalhálózat hossza 156 km volt (ebből 144 km az autóbuszoké).[17] A megállók közötti átlagos távolság 1,025 km – az autóbusz-hálózaton 1,05 km, a villamoshálózaton 0,75 km.[18]
1,62 millió megtett kilométerre jutott egy saját hibás baleset 2009-ben.[16]
A város teljes közlekedésében 50,9%-os az MVK Zrt. szerepe (2009-es adat). A lakosság 33,3%-a a cég buszait, 17,6%-a a villamosait használta ebben az évben. Személygépkocsival az emberek 31,8%-a közlekedett (ebből 20% sofőrként, a többi utasként), gyalogosan 13,6% közlekedett, a maradék a kerékpárosok, a taxizók és a motorosok között oszlott meg.[16]
A cég működésének 54%-át fedezi bevétele, 26%-át a fogyasztói árkiegészítés, 20%-át az önkormányzati támogatás. Összes bevétele 2007-ben 6402,4 millió Ft volt.[16]
Érdekességek[szerkesztés]
- Az operafesztivál idején és különleges évfordulókkor lehet találkozni a 100-as pályaszámú nosztalgiavillamossal is (egyedi menetrend alapján közlekedik).
- Szintén különleges alkalmakkor (például május 11., a város napja) lehet utazni az Ikarus 31-es nosztalgiabuszon.
- Május elsején céljáratok közlekednek az Avasról (AM), a Búza térről (BM) és az Újgyőri főtértől (UM) a Majális park végállomáshoz.
- Az MVK Zrt. különjáratokkal és buszok karbantartásával is foglalkozik.
- A popkultúrában: a Styx együttes Miskolci villamoson című száma (1967), később többen mások is feldolgozták.
Tarifák[szerkesztés]
Az MVK Zrt. díjszabása[szerkesztés]
Az utazás 6 éves kor alatt és 65 év fölötti EU-állampolgároknak ingyenes; a fogyatékosoknak a városi járatokon ingyenes, a 7-es és 7/2-es járatokon 90% kedvezmény jár. Kutyát csak menetjegy érvényesítése mellett szabad utaztatni (szájkosárral), kivétel: rendőrkutya, vakvezető kutya (ingyenes).
Az MVK Zrt. nyolc bérletpénztárat üzemeltet: Tiszai pályaudvar, Búza tér, Újgyőri főtér, Diósgyőr villamos-végállomás (egész hónapban nyitva); Avas városközpont, Uitz Béla utca (egész hónapban nyitva, de bérletváltási időszakon – 27-étől következő hónap 10-éig – kívül csak hétköznap); Közönségszolgálati iroda, Egyetemváros (csak hétköznap), Repülőtér (minden hónap 1-jétől 6-áig, csak hétköznap).[19] Menetjegyeket lehet vásárolni újságosbódéknál és a járműveken is.
Miskolc kártyával 2011. december 31-ig a bérletekre 10% kedvezmény járt,[20] de a Miskolc Holding megszüntette a Miskolc Kártya nyújtotta ilyen kedvezményeket.[21]
Az egyes járatokkal kapcsolatos változásokról (pl. ideiglenes útvonalmódosítás) SMS-ben értesítő kérhető a cég weboldalán.
- Jegy- és bérlettípusok
(Csak városhatáron belülre)
|
|
- Helyközi árak a 7-es buszra
(Városhatáron kívülre)
Miskolc–Felsőzsolca vonalon; a buszok a városi buszjegyekkel is igénybe vehetőek. Minden bérlet alatt havi vagy 30 napos bérlet értendő. A 7/2-es vonalszakasz nem külön buszjárat, hanem a 7-es busz Miskolcon kívüli útvonala.
- 7-es vonal bérlete: 9500 Ft
- 7-es vonal nyugdíjasbérlete: 6800 Ft
- 7-es vonal 90%-os bérlete: 950 Ft
- 7/2-es vonalszakasz bérlete: 6700 Ft
- 7/2-es vonalszakasz nyugdíjasbérlete: 4800 Ft
- 7/2-es vonalszakasz 90%-os bérlete: 670 Ft
- 90%-os jegy: 30 Ft
A LÁEV díjszabása[szerkesztés]
A LÁEV vonalhálózatán bármely viszonylaton útmegszakítás nélkül érvényesek a díjak egyszeri utazásra. A menetdíjak a menetrend szerint közlekedő vonatokon érvényesek.[22]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c MVK Zrt. – Cégismertető. MVK Zrt.. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
- ↑ [1]
- ↑ [1]
- ↑ [1]
- ↑ a b c d e f g h i j k l m A bérkocsitól a csuklós buszig. (In: Fejezetek Miskolc történetéből, szerk. Bekes Dezső, Veres László. Miskolc, 1984. p. 94.) ISBN 963-03-1973-X
- ↑ Autóbuszközlekedési kísérletek
- ↑ Miskolci kalauz, 1956
- ↑ a b 75 CNG buses coming to Miskolc, Hungary, 2015. február 4. (Hozzáférés: 2015. február 25.)
- ↑ Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt: A Miskolci Villamos Projekt több, mint egy közlekedési beruházás
- ↑ Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése – Tájékoztató KÖZOP pályázati lehetőségről „Miskolc városközpont – Avastető között kötöttpályás közösségi közlekedés létesítése” tárgyában (.doc állomány)
- ↑ Borsod Online – Sikló megy majd az Avasra?[halott link]
- ↑ 900 millió az észak-déli villamosra – Borsod Online
- ↑ MVK Speciális Járműpark – Miskolc Városi Közlekedési Zrt.
- ↑ MVK Különjárat – Miskolc Városi Közlekedési Zrt.
- ↑ VEKE: Ismét fogynak a működőképes buszok Miskolcon. Kísért a múlt?
- ↑ a b c d Horváth Imre: Az MVK Zrt. működése, logisztikai fejlesztési elképzelései
- ↑ Lieszkovszky József: Miskolc tömegközlekedése
- ↑ Az MVK Zrt. szíves közlése alapján
- ↑ Bérletpénztárak
- ↑ Miskolc WEB
- ↑ Kedvezményrendszer: közösség kontra magánérdek. Borsod Online, 2011. június 20.
- ↑ Hivatalos oldal. [2015. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- MVK ZRt. hivatalos oldal
- BorsodVolán hivatalos oldal
- Tömegközlekedés.lap.hu
- Lillafüredi kisvasút
- Garázsmenet A miskolci tömegközlekedés és járműpark részletes ismertetése, képekkel
- Miskolci Tömegközlekedésrajongók Honlapja négy nagyvárossal foglalkozik, de Miskolccal a legrészletesebben
- A miskolci villamos honlapja
- Perlaki Attila volt forgalmista honlapja humoros történetekkel
- Megjegyzések a 2004-es miskolci fejlesztési koncepcióhoz
- SVRV Sajó-völgyi Regionális Vasút terve
- Miskolci vasútbarát oldala információkkal a helyi közlekedésről is
- Miskolc közösségi közlekedésének bemutatása[halott link]
- Miskolc közösségi közlekedésének változásai 1897–2004 (utolsó 30 év menetrend-archívummal)
- Muzeális értékű busz az MVK-nál régi képekkel
- Index fórum
- Hajtó Bálint miskolci oldala
- Százéves a diósgyőri villamosközlekedés (a MiskolciNapilap cikke)
- Budapest és más nagyvárosok kötöttpályás járművei
- miskolci villamos (angol, német)