16. század
| Évszázadok | 11. | 12. | 13. | 14. | 15. | 16. | 17. | 18. | 19. | 20. | 21. |
A 16. század az 1501–1600 közötti éveket foglalja magába. Ez az európai reneszánsz és humanizmus, a tudomány és művészetek támogatásának kora, a földrajzi felfedezéseknek, valamint a reformáció megindulásának kora, ugyanakkor a pusztító vallásháborúk és az amerikai népirtás időszaka is. Ebben az időszakban éri el a hódító Oszmán Birodalom a legnagyobb kiterjedését.
.png)
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Európa[szerkesztés]
|
Reformáció, vallásháborúk[szerkesztés]
 A domináló európai hatalmak az 1519 utáni években Spanyol (Kasztíliai) Kir. (lila) Aragóniai Kir. (vöröses piros) Burgundi-Valois-ház (narancs) Osztrák Habsburgok (sötétsárga) Német-római Birodalom (halványsárga) |
Magyarság[szerkesztés]
- 1505: A Rákosi végzés, a szabad királyválasztás érdekében megfogalmazott okirat a rákosi országgyűlésen kimondta: ha II. Ulászló fiú utód nélkül halna meg, akkor a magyarok idegen királyt nem választhatnak.
- 1506: Habsburg-Jagelló szerződés - a rákosi végzés hatálytalanítására kötött örökösödési szerződés
- 1514: Dózsa György-féle parasztfelkelés
- 1521: Nándorfehérvár török bevétele
- 1521–1526: Magyar–török háborúk
- 1526. augusztus 29.: A mohácsi vész. A törökök előtt megnyílik az út a Magyar Királyság szívébe.
- Októberben I. Szulejmán kivonul Magyarországról, befejeződik az 1521-26-os török-magyar háború
- Novemberben a pozsonyi országgyűlés magyar királlyá Habsburg Ferdinándot választja.
- Novemberben a székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János erdélyi vajdát választja királlyá.
- Decemberben az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai János ellenében.
- 1527: A délvidéki Cserni Jován-felkelés
- 1526–38: Magyar belháború
- 1529: A törökök Bécset ostromolják - sikertelenül.
- 1532: Kőszeg ostroma. Jurisics kapitány színleg meghódol Szulejmánnak, de a várat megtartja.
- 1538: Váradi béke - I. János király Habsburg Ferdinánddal békét köt
- 1541: A törökök elfoglalják Budát. (lásd Buda elfoglalása)
- 1543: Török hadjárat (Vác, Fehérvár, Csákvár, Esztergom, Tata, Siklós)
- Kaposi csata: a szekszárdi törökök a Kapos mellett szétverik a végvári katonák egy csapatát.
- 1552: Török hadjáratok (Drégely, Veszprém, Temesvár, Arad, Lippa, Lugos, Karánsebes, Szolnok, Eger)
- 1552: A törökök legyőzik a birodalmi és magyar sereget a palásti mezőn.
- 1566: Szigetvár ostroma
- 1567: A debreceni zsinat elfogadja a második helvét hitvallást, megindul a reformátusok önálló egyházzá szerveződése
- 1568: Drinápolyi béke - I. Miksa magyar király (német-római császárként II. Miksa) és II. Szelim oszmán szultán között létrejött egyezmény Drinápolyban, amely átmeneti fegyvenyugvást hoz a török elleni háborúban
- 1568: Erdélyben a tordai országgyűlés a világon elsőként törvényben rögzíti a lelkiismereti és vallásszabadságot
- 1570: Speyeri szerződés - II. János magyar király és Miksa magyar király közötti egyezmény
- 1571: Az erdélyi országgyűlés kimondja a négy bevett felekezet szabad vallásgyakorlását
- 1593: Megkezdődik a Tizenöt éves háború a török kiűzésére. A háborúhoz több európai állam és török uralom alatt élő nép, így a szerbek és bolgárok is csatlakoznak
- 1595: Báthory Zsigmond vezetésével Erdély csatlakozik a törökellenes szövetséghez.
- 1595: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem és II. Mihály havasalföldi fejedelem győzelmet aratnak Gyurgyevónál a törökök felett
- 1596: III. Mehmed szultán a mezőkeresztesi csatában győzelmet arat Báthory Zsigmond felett.
- Eger vára elesik a törökök előtt
- 1596: "Véres farsang": székely felkelés
- 1598: Pálffy Miklós csellel visszafoglalja Győrt a törököktől.
- 1599: Erdély II. Mihály (Vitéz Mihály) havasalföldi fejedelem ellenőrzése alá kerül
- 1600: A habsburg-erdélyi sereg a miriszlói csatában szétveri Vitéz Mihály seregét.
Kultúra, vallás[szerkesztés]
- 1504 - 1514: Werbőczy István: Hármaskönyv (Tripartitum) - a korabeli Magyarország jogi szabályainak és szokásjogainak összegyűjtése, rendszerezése és írásba foglalása
- 1507 körül: Az esztergomi Bakócz-kápolna építése
- A reformáció Magyarországon
- 1532: Krakkóban megjelenik az első magyar nyelvű nyomtatott könyv, egy részleges bibliafordítás
- 1581: Báthory István jezsuita tanárokkal egyetemet alapít Kolozsvárott
- 1587: Magyarország áttér a Gergely-naptárra
- 1590: Vizsolyban megjelenik a Károlyi Gáspár bibliafordítása
Amerika[szerkesztés]
- Amerika felfedezését követően a spanyol hódítók leigázzák az Azték Birodalmat Közép-Amerikában (1519) és az Inka Birodalmat Dél-Amerikában (1533).
- A hódítók lerombolják Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációit és kiirtják az őslakosság jelentős részét.
- Hatalmas mennyiségű arany jut el Európába.
- Megkezdődik az újkori rabszolgakereskedelem és rengeteg fekete-afrikai rabszolga érkezik Amerikába.
- 1513: Vasco Núñez de Balboa megkezdi Közép-Amerika gyarmatosítását
- 1519: Hernando Cortez legyőzi az aztékokat és meghódítja Mexikót
- 1530: a portugálok megkezdik Brazília gyarmatosítását
- 1531 - 1533:: Francisco Pizarro meghódítja az Inka Birodalmat
- 1533: Pizarro konkvisztádor megöleti az utolsó inka uralkodót, Atahualpát és elfoglalja a Birodalom fővárosát, Cuzcót
- 1535: Pizzaro megalapítja Limát, amely halála (1541) után a spanyol alkirály székhelye, és a dél-amerikai spanyol gyarmatbirodalom központja lesz
- 1535: a spanyolok megkezdik a mai Argentína, Uruguay és Paraguay gyarmatosítását, Mexikóban létrehozzák Új-Spanyolország Alkirályságot
- 1562 körül: megkezdődik a néger rabszolgák rendszeres szállítása Amerikába
- 1580 körül: a karibi kalózvilág kezdete[1]
- 1580-as évek: Humphrey Gilbert, majd Walter Raleigh megalapítják az első angol gyarmatot Észak-Amerikában
Ázsia[szerkesztés]
- 1503: Vasco da Gama megalapítja Indiában az első portugál erődöt Kochinál
- 1510: A portugálok elfoglalják Goát (India)
- 1520-as évektől: Az Oszmán Birodalom fénykora.
- 1526: Bábur (Timur leszármazottja) a panipati csatában legyőzi Delhi szultánját és India északi részén létrehozza a mogul birodalmat
- 1540-es évek: portugál kereskedők érkeznek Japánba; nyomukban megkezdődik a keresztény hittérítés (→ Kereszténység Japánban)
- 1556: Saanhszi földrengés - a történelem egyik legpusztítóbb földrengése több mint 800 ezer áldozatot követel a kínai Sanhszi tartományban.
- 1556: Indiában Akbar mogul sah uralkodásának kezdete, a Mogul Birodalom virágzása
- 1557: Kínában a portugálok engedélyt kapnak kereskedelmi telep létesítésére Aomenben (Makaó)
- Japánban a Szengoku-kor hosszú polgárháborúit az Azucsi-Momojama-kor országegyesítő kísérlete követi (1568–1600)
- 1571: A spanyolok megalapítják Manilát
- 1581: Az oroszok megkezdik Szibéria meghódítását
- 1588: Trónra lép Nagy Abbász perzsa sah, a Szafavida-dinasztia legnagyobb uralkodója
- 1592: Az első angol kereskedelmi vállalkozás Indiában
- 1600: A Brit Kelet-indiai Társaság megalapítása
Világ[szerkesztés]
A portugál (kék) és spanyol (fehér) kereskedelmi utak a tengereken a 16. században, a földrajzi felfedezések hajnalán
- 1519 - 1522: Magellán expedíciójának Föld körüli útja
- 1522: A Föld első ismert körülhajózása
- 1577 - 1580: Francis Drake körülhajózza a Földet és nagy zsákmányt szerez
Fejlődés, társadalom[szerkesztés]
- A majorsági gazdálkodás kialakulása Kelet-Európában. Míg a nyugat-európai parasztság a 16. sz.-ra függő helyzetű jobbágyból általában szabad bérlővé vált, az Elbától keletre ez a folyamat nem következik be, sőt 1500 után az addig szabadon költöző jobbágyokat röghöz kötik és terheiket növelik (második jobbágyság).
- A polgári fejlődés kibontakozása Angliában. Fellendül Anglia vezető iparága, a hazai gyapjút feldolgozó posztóipar.
- felfedezések és az árforradalom Európa-szerte konjunktúrát teremtenek a kereskedelem és a kézműipar számára. Kereskedőtársaságok létesülnek a kibővült piaci lehetőségek kiaknázására, illetve új piacok felkutatására.
- A század vége felé a lőfegyverek dominálnak a hadviselésben
- A rokka bevezetése forradalmasítja a textilgyártást.
- A négyzetgyök modern jelének első használata.
- Németalföldön megszerkesztik az első mikroszkópot (1590 k.) és az első távcsövet
- A tudományos forradalom kezdete
- 1543: Nikolausz Kopernikusz publikálja művét, melyben matematikailag leírja a heliocentrikus világképet
- Az Újvilágból új mezőgazdasági termékeket hoznak be Európába (kukorica, burgonya, paprika, paradicsom stb.), amelyek a következő században széles körben elterjednek az Óvilágban.
Kultúra[szerkesztés]
Művészet[szerkesztés]
- A század a reneszánsz késői szakasza, Itáliában kibontakozik a barokk, az ellenreformáció korstílusa.
- A két korstílus között a manierizmus művészi irányzata Itáliában.
- Festőművészet: Velencei iskola
Irodalom[szerkesztés]
- 1508: Az Amadis de Gaula első ismert kiadása
- 1509: Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete
- 1516: Morus Tamás: Utópia
- 1528: Baldassare Castiglione: Az udvari ember
- 1554: Lazarillo de Tormes élete
- 1581: Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem
- Ludovico Ariosto: „Orlando furioso” (Őrjöngő Lóránd)
- Niccolò Machiavelli: A fejedelem (politikai tanulmány, a reneszánsz uralkodó eszménye)
Zene[szerkesztés]
- Adrian Willaert (wd) németalföldi zeneszerző a velencei Szt. Márk-templom karnagyaként megalapítja az ún. velencei iskolát
- A hegedű felbukkanása Észak-Itáliában
- Az első opera bemutatója Firenzében: Jacopo Peri: Dafné (1597 k.)
Egyéb[szerkesztés]
- Az angol királynő richmondi palotájában felállítják Sir John Harington (wd) találmányát, az első angolvécét. (1596)
- A francia udvarnál megjelenik az asztalon a villa. Ezt követően egy új szokás is kialakul: az étkezési illem. (1598)
Vallás[szerkesztés]
- reformáció
- anabaptista mozgalom
- unitarianizmus
- ellenreformáció
- francia vallásháborúk
- a pápaság a 16. században
Híres személyek[szerkesztés]
Magyarok[szerkesztés]
- Dózsa György, az 1514-es magyarországi parasztfelkelés vezetője (1470–1514)
- I. János magyar király (Szapolyai János; erdélyi vajda, 1526 és 1540 között Magyarország királya)
- János Zsigmond (II. János) erdélyi fejedelem (1540–1571)
- Fráter György, az ország kormányzója, erdélyi politikus, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros (1482 – 1551)
- Török Bálint, magyar főnemes, hadvezér (1502 – 1550)
- Zrínyi Miklós (hadvezér) horvát származású szigetvári hős, költő és hadvezér (1508 körül – 1566)
- Báthory István, lengyel király és erdélyi fejedelem (1533–1586)
- Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem (1572 – 1613)
- Tinódi Lantos Sebestyén énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jeles képviselője (1510 körül – 1556)
- Balassi Bálint, magyar költő (1554–1594)
- Bornemisza Péter, magyar költő (1535–1584)
- Dávid Ferenc, az erdélyi unitárius vallás alapítója (1510–1579)
- Károlyi Gáspár, református lelkész, a Biblia első teljes magyar fordításának elkészítője (1529 körül – 1591)
- Szenczi Molnár Albert, református lelkész, nyelvtudós, filozófus (1574 – 1634)
Külföldiek[szerkesztés]
Uralkodó, hadvezér[szerkesztés]
- VIII. Henrik, angol király, az anglikán egyház alapítója (1491–1547)
- V. Károly, német-római császár, spanyol király (1500–1558)
- I. Szulejmán, török szultán (1494–1566)
- Rettegett Iván, orosz cár (1530–1584)
- I. Erzsébet angol királynő (1533–1603)
Konkvisztádor, felfedező[szerkesztés]
- Ferdinand Magellan, portugál tengerész (1480–1521)
- Hernán Cortés, spanyol konkvisztádor (1485–1547)
- Francis Drake, angol kalózkapitány és felfedező (1540–1596)
- Kolumbusz Kristóf (1451 – 1506)
- Vasco Núñez de Balboa (Közép-amerikai hódítássorozat)
- Francisco Pizarro (Chile és Peru meghódítása, 1532–1535)
- Alonso de Ojeda
- Francisco de Orellana
- Hernando de Soto
- Philipp von Hutten
- Pedro de Alvarado
- Diego de Almagro
- Juan Ponce de León
- Sebastián de Belalcázar
- Diego Velázquez de Cuéllar
- Juan de Grijalva
- Francisco de Montejo
- Pánfilo de Narváez
- Pedro Menéndez de Avilés
Művész, tudós, filozófus[szerkesztés]
- Albrecht Dürer, német festő (1471–1528)
- Leonardo da Vinci, olasz művész és tudós (1452–1519)
- Kopernikusz, lengyel csillagász (1473–1543)
- Michelangelo, olasz polihisztor (1475–1564)
- Morus Tamás (Thomas More), angol humanista, politikus és író (1478–1535)
- Szervét Mihály, spanyol polihisztor, orvos, teológus (1511–1553)
- Raffaello Sanzio, olasz festő (1483–1520)
- Rotterdami Erasmus, humanista filozófus és teológus (1466–1536)
- Tiziano, olasz festő (1490–1576)
- Paracelsus, német orvos és asztrológus (1493–1541)
- Niccolò Machiavelli, olasz író és filozófus (1497–1527)
- Hans Sachs, nürnbergi mesterdalnok (1494–1576)
- Luís de Camoes, portugál költő (1524–1580)
- Bakfark Bálint, erdélyi szász lantművész és zeneszerző (1507? – 1572?)
- Pieter Brueghel, flamand festő (1525–1569)
- El Greco, görög festő (1541–1614)
- Torquato Tasso, olasz költő (1544–1595)
- Giordano Bruno, olasz filozófus (1548–1600)
- Tycho Brahe, dán csillagász (1546–1601)
- William Shakespeare, angol drámaíró, költő (1564–1616)
Vallási személy[szerkesztés]
- Luther Márton, német vallási reformer (1483–1546)
- Ulrich Zwingli, svájci reformátor, a református egyház egyik alapítója (1484 – 1531)
- Philipp Melanchthon, német teológus, Luther munkatársa (1497–1560)
- Kálvin János, francia vallási reformer, a kálvinizmus névadója (1509–1564)
- Heinrich Bullinger, svájci reformátor (1504–1575)
- Martin Bucer, német reformátor (1491–1551)
- John Knox, skót reformátor (1510 k. –1572)
- Mikael Agricola, finn reformátor, a finn irodalmi nyelv megteremtője (1510–1557)
- Loyolai Szt. Ignác, a jezsuita szerzetesrend alapítója (1491 – 1556),
Évek és évtizedek[szerkesztés]
Megjegyzés: A 16. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Erdődy János: Küzdelem a tengerekért, 1970
