Bőségszaru
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| bőségszaru | |
 | |
| Névváltozatok | |
| Magyarul | bőség-szarv (Nagy Iván IV. 418.) |
| Más nyelveken | de: Füllhorn, la: cornu Copiae |
| Rövidítések jelentése | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz bőségszaru témájú médiaállományokat. | |
A bőségszaru a jólét, a termékenység és a szerencse jelképe, melyet a bika szarva szimbolizál. A görög mitológia szerint a Zeuszt szoptató Amaltheia kecske egyik szarvából vagy Akhelóosz folyamisten Héraklész által letört szarvából ered, melyet a néreiszek töltöttek meg mindenféle gyümölccsel.
Amaltheia a mitológiában hol nimfaként, hol kecskeként szerepel. Egyik szarvából nektár, a másikból ambrózia folyt. Ovidius szerint amikor letört a szarva, mert fához ütötte, egy nimfa friss zöld ággal tekerte körül és megtöltötte édes gyümölccsel, átadta Zeusznak, aki a szarvat és a kecskét a csillagok közé helyezte. Egy másik legenda szerint Zeusz maga törte le a kecske szarvát és Amaltheiának, valamint nővérének, egykori dajkáinak ajándékozta. Megígérte, hogy bármikor bármit kérnek, a szarvból az bőséggel elő fog bújni. A bőségszaru az Akhelóoszról szóló legendákban is felbukkan. A nimfa a szarvat állítólag Akhelóosz folyóistennek adta, aki a Héraklésszal való harc során elvesztette a saját szarvát és a győztes ellenfelének cserébe Amaltheia szarvát adta. Egy másik legenda szerint Héraklész Akhelóosz letört szarvát a nimfáknak ajándékozta, akik megtöltötték gyümölccsel és virágokkal, bőségszarunak nevezték el és (Ovidius szerint) a bőség istennőjének, Copiának ajándékozták.
Az ókori legendákban és művészetben a bőség és az áldás általános szimbóluma és ezáltal különféle isteni lények attribútuma, mint Tükhé istennőé (Fortuna, Szerencse). A kereszténységben a remény, a termékeny ősz és a föld attribútuma volt. A címertanban művészi módon meggörbült és spirálszerűen bordázott szarvként ábrázolják. A magyar heraldikán kívül főleg a latin-amerikai országok címereiben (Honduras, Kolumbia, Panama, Peru, Venezuela) fordul elő gyakran. Harkov címerében a prosperitást jelképezi. Bőségszaru van a Gomba család címerében. A magyar heraldikában gyümölcsök (Heinerle címer), drágakövek, zöld kígyók (Hidegkeőy címer), virágok és kalászok (Horváth 1792, Kornelli), pénzérmék (egyes bányavárosok) ömlenek ki belőle.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
.png)
