Csenkesz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Csenkesz
Réti csenkesz (Festuca pratensis)
Réti csenkesz (Festuca pratensis)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Perjeformák (Pooideae)
Nemzetség-
csoport
:
Poeae
Alnemzetség-
csoport
:
Loliinae
Nemzetség: Festuca
Tourn. ex L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csenkesz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csenkesz témájú médiaállományokat és Csenkesz témájú kategóriát.

Festuca lachenalii; az első példány
Festuca procumbens; a második példány
Festuca rigida; az első példány
Festuca sciuroides; az első példány

A csenkesz (Festuca) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó nemzetség.

Rendszertani besorolásuk[szerkesztés]

A nemzetség a perje (Lolium) nemzetség közeli rokona, és molekuláris genetikai vizsgálatok (a mitokondriális DNS elemzése) alapján megállapították, hogy ez a perjenemzetség nem monofiletikus. Ennek eredményeként számos, korábban a Festuca nemzetségbe tartozó fajt a Lolium nemzetségbe helyeztek át.[1]

Tudnivalók[szerkesztés]

A csenkes-fajok lehetnek örökzöld-, és lágy szárú évelő növények. Világszerte előfordulnak, azonban többségük a mérsékelt övben él.[2] Fajtól függően 10-200 centiméter magasak lehetnek. Virágporaik a szénanátha egyik fő okozói.

A háziállatok fő táplálékaként szolgál.[3]

Rendszerezés[szerkesztés]

A nemzetségbe az alábbi 656 faj és hibrid tartozik:

Magyarországi elterjedésük[szerkesztés]

Magyarország hegységeinek csenkeszfajai
Hegységek Bakony[4][5] Börzsöny[6] Bükk-vidék[7] Cserhát[8][9] Gerecse[10] Mátra[11] Mecsek[12][13] Pilis[14] Vértes[15] Zempléni-hegység[16]
csenkesz (Festuca)
erdei csenkesz (Festuca altissima) Van
lila csenkesz (Festuca amethystina) Van
(Festuca drymeia) Van
óriás csenkesz (Festuca gigantea) Van Van
kék csenkesz (Festuca glauca) Van
juhcsenkesz (Festuca ovina) Van Van
deres csenkesz (Festuca pallens) Van Van
réti csenkesz (Festuca pratensis) Van Van
sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica) Van Van Van
veres csenkesz (Festuca rubra) Van
pusztai csenkesz (Festuca rupicola) Van Van
magyar csenkesz (Festuca vaginata) Van
vékony csenkesz (Festuca valesiaca) Van Van

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Darbyshire, S J (1993). „Realignment of Festuca subgenus Schedonorus with the genus Lolium (Poaceae)”. Novon 3, 239–243. o. DOI:10.2307/3391460.  
  2. Tall Fescue Grasses & Fine Fescues
  3. Ianniello, Daniel: Information for Growing a Nice, Green Richmond Lawn. Information for Growing a Nice, Green Richmond Lawn. [2012. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 24.)
  4. A Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  5. A Déli-Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  6. Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  7. A DÉLKELETI-BÜKK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI. zoldakcio.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  8. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  9. Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  10. Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  11. Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  12. [http://ttk.pte.hu/biologia/phd/dolg/Batori_DI.pdf Flóra, vegetációszerkezet és ökológiai viszonyok a Mecsek hegység dolináiban]. ttk.pte.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)[halott link]
  13. A mecseki dolinák és a környező területek flórájának kapcsolata. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  14. A Pilis északi területének természeti értékei. termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  15. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol121_p30-40.pdf A Vértes és környéke florisztikai kutatásának eredményei I.]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  16. A Zempléni-hegység botanikai értékei. gyep.kti.szie.hu. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 15.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]