Ebla
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Ebla | |
| Tell-Mardíh | |
 | |
| Alapítás | i. e. 4. évezred |
| Megszűnés | i. e. 18. század |
| Oka | kereskedelmi pozícióvesztés |
| Lakói | eblaiak |
| Beszélt nyelvek | eblai |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 0,055 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Ebla
Pozíció Szíria térképén
| |
| é. sz. 35° 47′ 53″, k. h. 36° 47′ 55″Koordináták: é. sz. 35° 47′ 53″, k. h. 36° 47′ 55″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ebla témájú médiaállományokat. | |
| Arab |
| عبيل، إيبلا |
| Tudományos átirat |
| ʿubīl, ʾiblā |
| Mezopotámia földrajza | ||||
|---|---|---|---|---|
| Sumer | ||||
| ||||
| Akkád | ||||
|
Babilóniai városok
Asszíriai városok
| ||||
| Egyéb városok | ||||
| ||||
Ebla (arabul: عبيل، إيبلا) ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja. Nyelve az akkádhoz közelálló sémi dialektus, az eblai nyelv volt.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Az i. e. 3. évezred közepén uralkodói a malikum címet viselték, akik alatt több lugal is szolgált. Például Irkab-Damu uralkodása alatt Enna-Dagan, a király hadvezére is felvette a lugal címet egy sikeres Mári elleni hadjárat után.
Az egyik legfontosabb kereskedelmi település Ebla városa volt a korai időkben. A IV. évezredben már széles körű kereskedelmi kapcsolatok bizonyíthatók, a III. évezred elejére pedig nagy kiterjedésű területeket vont közvetlen befolyása alá. 2500 körül Ibizku király irányításával Márit is elfoglalták, így közvetlen szomszédságba kerültek a Folyamközzel. Nem sokkal később azonban a messzi Lagas hódította el Márit, amivel Ebla végleg kiszorult a Középső Folyamközből. De még így is ellenőrzése alatt tartotta az Eufrátesz középső szakaszát legalább a Khábúr folyó (Ḫâbûr) torkolatáig. Ebla valamikor Sarrukín idején élte fénykorát, s az addig eltelt mintegy háromszáz esztendő alatt folyamatosan jelen volt a Khábúr vonaláig.
Ugyanakkor befolyási övezete északon messzire nyúlt – talán a Halysz folyó völgyéig, és Adana város környékéig, azaz Anatólia központi vidékeitől a mai Iskenderun-öbölig. A nagy múltú várost még Narám-Szín sem tudta igazán megrendíteni – északi területeinek nagy részét ugyan elvesztette, ám sokkal fontosabb területeken vetette meg a lábát: a Jordán völgyében egészen a Holt-tenger, és Jeruzsálem vonaláig.
A III. uri dinasztia bukása után a Márival kiújuló viszálykodás vezetett Ebla végleges hanyatlásához - Ebla korábbi területén új állam alakult, Jamhad, Kháleb (Aleppó) központtal. Jamhad Ebla hagyományait folytatta mind a Mári várossal szembeni politikájában, mind kultúrájában, de Ebla ezután még sokáig önálló maradt, mint eleven anakronizmus.
Vallási élet[szerkesztés]
A feltárt szövegekben előfordultak sumer-akkád istenek is, de olyanok is, mint Baál, Lim, Raszap és Él, akik később Eblától nyugatra is ismertek voltak.
Régészeti feltárás[szerkesztés]
A város feltárása 1963-ban olasz kezdeményezésre kezdődött. Paolo Matthiae ókorművészetre szakosodott régész választotta ki a következő ásatás helyszínéül Tell Mardíh dombját, ahol erre a nagyon fontos városra rábukkantak.
Királyi palotájában 1977-ig 14 500 ékírásos táblát találtak, amelyek eblai nyelven sumer ékírásos jelekkel írtak. A táblákat élére állítva a mai könyvtárakéhoz hasonló polcrendszeren tárolták. Háromnegyedük adminisztratív szövegeket tartalmazott, de voltak közöttük sumer és eblai nyelven írt irodalmi művek is. Az egyik irat szerint Ibbí-zikirnek 80 000 juha volt, és minden évben 5 kg aranyat, valamint 500 kg ezürtöt kapott. Egy alabástrom edényfedőn megtalálták I. Pepi egyiptomi fáraó kartusát, ami segít az eblai civilizáció datálásában.
A palotában egy a kisihez hasonló mészkőberakást találtak, amelyen emberfejű bikákkal és oroszlánfejű sasokkal váltakozó, fegyvereket vivő, foglyokat kísérő, kivégző és levágott fejüket vivő katonák láthatók. A palotában a távolsági kereskedelmi kapcsolatokra utaló 20 kg lazúrkövet is találtak. A citadella egy 55 hektárt meghaladó város közepén foglalt helyet, a külső városfal 15 méter magas.
Ismert uralkodóik[szerkesztés]
Ezek az uralkodók az i.e. III. évezred folyamán éltek, de a hiányos korrelálási lehetőség és a hézagos ismeretek miatt pontos időbeli elhelyezésük nem lehetséges.
| Név | Idő | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Ibizku | ||
| Ibbitlím | ||
| Igris-Halam | kb. i. e. 2300-2400 | |
| Irkab-Damu | egykorú Iblul-Il, Mári uralkodójával | |
| Ar-Ennum vagy Resi-Ennum | ||
| Ebrum vagy Ibrium | szerződés Asszíriával | |
| Ibbi-Szipis vagy Ibbi-Zikir | Ebrum fia | |
| Dubuhu-Ada | Narám-Szín vagy Sarrukín lerombolja Eblát |
Források[szerkesztés]
Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
- Bermant, Chaim – Weitzmann, Michael. Ebla – egy ismeretlen ókori civilizáció. Gondolat K (1986). ISBN 963-281-706-0
- Joan Oates - Babilon, General Press, ISBN 978-963-643-064-1
