Kutyatej
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Euphorbia cf. serrata
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||||||||||
| Euphorbia serrata L. | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Diverzitás | ||||||||||||||||||||||
| Kutyatejfajok listája kb. 2160 faj | ||||||||||||||||||||||
| Alnemzetségek | ||||||||||||||||||||||
|
lásd még a szövegben | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kutyatej témájú médiaállományokat és Kutyatej témájú kategóriát. |
A kutyatej (Euphorbia) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjának névadó nemzetsége közel 1700 fajjal. Nevét Numidia egykori királyának, II. Jubának görög udvari orvosáról kapta. A nemzetség további magyar megnevezései A Pallas nagy lexikona szerint: ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej.
Tartalomjegyzék
Elterjedése[szerkesztés]
A mérsékelt égövtől a trópusokig terjedt el az Ó- és az Újvilágban egyaránt; a legtöbb Afrikában és Dél-Amerikában. Több afrikai faj párhuzamos evolúcióval az amerikai kaktuszokhoz hasonló törzsszukkulens növénnyé alakult.
Európában mintegy száz fajuk honos; ezek közül Magyarországon 37 él vadon.
Megjelenése, felépítése, életmódja[szerkesztés]
Páratlanul változatos nemzetség: a fajok között apró egyéves növények (mint például a farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias L.) és fatermetű, CAM fotoszintézisű pozsgások egyaránt előfordulnak. Valamennyi faja fehér tejnedvet tartalmaz, a nemzetség erről kapta magyar nevét.
Levelei váltakozva vagy átellenesen, ritkán örvösen állnak.
Többnyire egyivarú virágainak nincsenek sziromlevelei, ezeket időnként a murvalevelekből átalakult ál-csészelevelek pótolják. A többnyire nem túl feltűnő virágok a beporzó rovarokat a bőséggel termelt nektárral csalogatják.
Valamennyi faja és a növény minden része mérgező; hatóanyagai a diterpének. Csípős ízű tejnedve hánytató, hashajtó hatású.
A pozsgás fajok a kaktuszokhoz hasonlóan tövises cserje, gömb- és oszlopos alakúak egyaránt lehetnek. A kaktuszokhoz hasonlóan bordásak, a bordák élein tövisekkel (ezek rendszerint párosával vagy hármasával nőnek).
Fajok[szerkesztés]
Felhasználása[szerkesztés]
A népi gyógyászatban több faját hashajtónak használták. Mivel tejnedve felmarja a bőrt, több faj nedvét hólyaghúzó szernek alkalmazták. Az Euphorbia heptagona nedvéből Afrikában nyílmérget főztek. Az Euphorbia picta nedvéből nyerskaucsukot állítottak elő.
A szőrös kutyatej (Euphorbia hirta) Afrikában és Ázsiában régóta ismert gyógynövény. Különlegessége, hogy nem tartalmazza a többi kutyatejben előforduló mérgező anyagokat.
Több pozsgás faját dísznövénynek ültetik.
Euphorbia splendens, egy pozsgás kutyatej faj virágzó hajtása
A kutyatejfélékre jellemző virágzat, a cyathium. Euphorbia millii ssp. tananarivae.
Euphorbia squarrosa (Madeira, Funchal, Botanikus Kert)
Források[szerkesztés]
- Szűcs Lajos: Kaktuszok, pozsgás növények. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. 146 p.
- Szűcs Lajos: A növényvilág csodái. Gondolat Kiadó, Budapest, 1967. 161 p.
- Szűcs Lajos: Kedvelt kaktuszok, pozsgások. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. p. 280–285. ISBN 963-281-264-6
- Bokor József (szerk.). Kutyatej, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26.
- Mongoroka
|
