Ladakh
| Ladakh | |
 | |
| Elhelyezkedés |
 India |
| Népesség | |
| Népesség | ≈ 300.000 |
| Népsűrűség | 3–4 fő/km² |
| Terület | 59 196 km² |
 | |
| Elhelyezkedése | |
 Ladakh
Pozíció India térképén
| |
| é. sz. 34° 08′ 36″, k. h. 77° 31′ 06″Koordináták: é. sz. 34° 08′ 36″, k. h. 77° 31′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ladakh témájú médiaállományokat. | |
Ladakh történelmi, kulturális és földrajzi régió Dél-Ázsiában, a Himalája nyugati részén, India északi csúcsán. Dzsammu és Kasmír indiai államban található, melynek közel 40%-át foglalja el. Közigazgatása Kargil és Leh körzeteiből áll. A terület nagyrészt magashegyvidéki és ritkán lakott. Ladakh a távoli hegyek és a tibeti buddhista kultúra szépségéről ismert, ezért Kis Tibetnek is hívják.
Tibeti nevének (La-dvags ལ་དྭགས་) jelentése: a „magas hágók földje”. Legkorábbi említése már Hérodotosz művében feltűnik.[1]
A történelmi Ladakh[szerkesztés]
A történelmi Ladakh több különálló régiót tartalmazott:
- a felső Indus-völgy , többnyire lakott terület,
- a Zanszkár távoli völgyei és az észak felé eső Nubra-völgy, melyet a világ egyik legmagasabban fekvő közútja ér el
- Akszájcsin (kínai: Ākèsàiqīn 阿克赛钦), ma kínai adminisztráció alatt; lakatlan,
- a Purig, a Kargil és a Szuru völgye nyugatra, túlnyomórészt síita népességgel. Itt található Kargil, az indiai Ladakh második legnagyobb települése.
- Szkardu körzete (urduː ضلع سکردو), ma pakisztáni közigazgatás alatt. Lakossága muszlim.
Földrajz[szerkesztés]
Ladakh területének nagy része meghaladja a 3000 méter átlagos tengerszint feletti magasságot. Észak felől a Karakoram-hegység uralja, délen a Himalája vonulatai, nyugat felé a Pir Pandzsal vonulatai.
Főbb folyóiː Indus, Sajok (Shyok), Nubra. Az Indus főbb mellékfolyóiː Szuru (Suru), Zanszkár.
Demográfia[szerkesztés]
Legnépesebb városa Leh (kb. 35 ezer fő), amelyet Kargil (kb. 20 ezer) követ.
A lakosság indoárja és tibeti eredetű. Fő nyelve a ladakhi; további hivatalos nyelvek a tibeti, hindi, ladakhi–balti, urdu.
Vallásilag kb. a fele síita muszlim (Kargil körzet), a maradék többnyire tibeti buddhista (Leh körzet, Zanszkár-völgy). A bevándorlók és leszármazottaik között vannak még hindu, szikh, bön vallású és keresztény csoportok.
Gazdaság[szerkesztés]
Korábban a mezőgazdasági önellátás dominált, ma a fő bevételi forrása már a turizmus, különösen azután, hogy a muszlim Kasmír létrejöttének köszönhetően a kasmíri konfliktus véget ért.
A 4000 méternél magasabban fekvő területeken a kasmírkecskéket tartják. Itt a fő árucikk a jó minőségű kasmírgyapjú. Az öszvérek, jakok vagy szamarak hátán a gyapjút a völgybe viszik.
A régió távoli és közlekedésileg kedvezőtlen helyzete miatt sem bányászati tevékenységek, sem ipar nem telepedett meg.
Galéria[szerkesztés]
Ladakhi tájkép
.jpg/120px-Grow_More_Food_(2560125708).jpg)
Nubra-völgy
A 3-as főút
Utcakép Lehben
Asszony hagyományos viseletben
Buddhista kolostor a hegytetőn
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hérodotosz kétszer is említ egy Dadikai nevű embert, először Gandarioi-val együtt, majd Xerxész király hadseregének Görögországot megtámadó hadseregének leltáránál. Hérodotosz említést tesz Közép-Ázsia aranyat ásó hangyáiról is.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ladakh című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ladakh című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
