Laktóz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Laktóz
Beta-D-Lactose.svg
Alpha-lactose-from-xtal-3D-balls.png
IUPAC-név β-d-galaktopiranozil-(1→4)-d-glükopiranóz
4-O-β-d-galaktopiranozil-d-glükopiranóz[1]
Más nevek β-D-Galp-(1→4)-D-Glcp
Kémiai azonosítók
CAS-szám 63-42-3
PubChem 6134
ChemSpider 5904
MeSH Lactose
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C12H22O11
Moláris tömeg 342,296 g/mol
Megjelenés színtelen, kristályos anyag[2]
Sűrűség 1,525 g/cm3[2]
Olvadáspont 223 °C[2]
Oldhatóság (vízben) Jól oldódik[2]
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[2]
R mondatok (nincs)[2]
S mondatok (nincs)[2]
LD50 > 10000 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A laktóz vagy tejcukor egy diszacharid. A név a tej latin nevéből (lac, lactis) és az '-óz' cukor-végződésből tevődött össze. Az emlősök tejének cukorkomponense a tej szárazanyag-tartalmának kb. 2–8%-át[forrás?] teszi ki. A tejsavóból vonják ki.

Molekulaszerkezete[szerkesztés]

A molekulában egy β-D-galaktóz és egy β-D-glükóz molekula kapcsolódik egymáshoz 1'-4' glikozidos kötéssel. A molekula a cellobióztól csak a galaktóz 4-es szénatomjának konfigurációjában tér el. Mindkét monoszacharid piranózgyűrűs alakban található benne. A gyűrű felnyílása miatt redukáló diszacharid. A belekben található laktáz nevű enzim hidrolizálja, monoszacharidokra bontja. A tej megsavanyodását az okozza, hogy a benne található laktózt baktériumok tejsavvá alakítják. A tej alkoholosan is erjeszthető, ekkor kumisz keletkezik belőle.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szénhidrátok nevezéktana http://www.mdche.u-szeged.hu/~kovacs/szhnev/36_k.htm
  2. a b c d e f g h A laktóz vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 12. (JavaScript szükséges) (németül)