Laktóz
Laktóz | |
IUPAC-név | β-d-galaktopiranozil-(1→4)-d-glükopiranóz 4-O-β-d-galaktopiranozil-d-glükopiranóz[1] |
Más nevek | β-D-Galp-(1→4)-D-Glcp |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 63-42-3 |
PubChem | 6134 |
ChemSpider | 5904 |
MeSH | Lactose |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C12H22O11 |
Moláris tömeg | 342,296 g/mol |
Megjelenés | színtelen, kristályos anyag[2] |
Sűrűség | 1,525 g/cm3[2] |
Olvadáspont | 223 °C[2] |
Oldhatóság (vízben) | Jól oldódik[2] |
Veszélyek | |
EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[2] |
R mondatok | (nincs)[2] |
S mondatok | (nincs)[2] |
LD50 | > 10000 mg/kg (patkány, szájon át)[2] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A laktóz vagy tejcukor egy diszacharid. A név a tej latin nevéből (lac, lactis) és az '-óz' cukor-végződésből tevődött össze. Az emlősök tejének cukorkomponense a tej szárazanyag-tartalmának kb. 2–8%-át[forrás?] teszi ki. A tejsavóból vonják ki.
Molekulaszerkezete[szerkesztés]
A molekulában egy β-D-galaktóz és egy β-D-glükóz molekula kapcsolódik egymáshoz 1'-4' glikozidos kötéssel. A molekula a cellobióztól csak a galaktóz 4-es szénatomjának konfigurációjában tér el. Mindkét monoszacharid piranózgyűrűs alakban található benne. A gyűrű felnyílása miatt redukáló diszacharid. A belekben található laktáz nevű enzim hidrolizálja, monoszacharidokra bontja. A tej megsavanyodását az okozza, hogy a benne található laktózt baktériumok tejsavvá alakítják. A tej alkoholosan is erjeszthető, ekkor kumisz keletkezik belőle.
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
|