Mezőgazdaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Indonéz földműves
Édesburgonya
Paradicsom

A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést. A mezőgazdasági termelés folyhat önellátó, tőkés illetve kollektív keretek között. A mezőgazdasági termékeket önellátásra és eladásra lehet termelni. Elméleti részével a mezőgazdaság-tudomány foglalkozik.

A Föld mezőgazdasága[szerkesztés]

Befolyásoló tényezők[szerkesztés]

Az utóbbi évtizedekben a Föld lakossága, és ezzel egyidejűleg az igényeik is robbanásszerű növekedésnek indultak. A mezőgazdaságnak lépést kell tartania ezzel a növekedéssel, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer- és nyersanyag-előállítást. A termelékenységet a természeti adottságok és a társadalmi berendezkedés egyaránt befolyásolja.

A búza a legnagyobb területen termesztett növény, mérsékelt éghajlatot igényel

Természeti feltételek:

  • az éghajlat
  • a domborzat
  • a talajviszonyok
  • a vízrajzi viszonyok: a mezőgazdaság valamennyi ágazata sok szállal kapcsolódik a vízhez. A víz jelenléte, illetve hiánya alapvetően meghatározza az adott térség hasznosítási lehetőségeit. Tartós vízhiány esetén az állatok fejlődése lelassul, súlygyarapodásuk csökken, illetve az aszály a növények teljes pusztulásához is vezethet. Ezért ezekben az esetekben szükség van a mesterséges úton történő vízpótlásra. A víz túlzott bősége is kedvezőtlen lehet a mezőgazdaság számára, pl. talajerózió, árvizek.
  • természetes növényzet

Társadalmi tényezők:

  • termelőerők fejlettségi szintje
  • munkaerő szakképzettsége
  • beruházási lehetőségek
  • a termelési térség és a fogyasztópiac egymáshoz viszonyított helyzete
  • táplálkozási szokások
  • gépesítés

Termelési típusok, ágazatok[szerkesztés]

Tulajdonviszony szerint a földterületek lehetnek:

  • magántulajdonban
    • A magántulajdonban lévő föld művelése
      • családi
      • feudális
      • tőkés termelés keretein belül folyhat.
  • közös tulajdonban
    • A közös föld lehet
      • ősi földközösségi
      • szövetkezeti
      • állami tulajdonban

A termelés módja és a tulajdonviszony alapján átmeneti típusú gazdálkodás is kialakul, melyben a bérleti rendszer a jellemző.

A mezőgazdaság két alapvető ágazata a növénytermesztés és az állattenyésztés.

Növénytermesztés[szerkesztés]

Bangladesi rizsmunkás

Lásd még: Haszonnövények listája

Ipari növények

Olajtartalmú növények - olajbogyó, diófélék, ricinus, repce, napraforgó[szerkesztés]

Textilipari növények - gyapot, kókusz, juta, len, manila- kender, ramié[szerkesztés]

Élvezeti növények - kakaó, kávé, dohány, tea, kokacserje, kender, mák[szerkesztés]

Takarmánynövények - búza, kukorica, árpa, zab[szerkesztés]

Gyepgazdálkodás[szerkesztés]

Egyéb területek (mezőgazdaság)[szerkesztés]

Érdekvédelem[szerkesztés]

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Állattenyésztés[szerkesztés]

Húsmerinó juhok

Minimum művelésű mezőgazdálkodás[szerkesztés]

Az úgynevezett minimum művelésű mezőgazdálkodás alapvetően abban különbözik a hagyományostól, hogy a mezőgazdasági munkálatok során a lehető legkevesebbet forgatják a talajt. Egy, az Európai Unió környezetvédelmi forrása (LIFE Environment) által támogatott program keretei között Szentgyörgyvár és Dióskál határában is működik egy talajvédő művelésű agrárgazdálkodás. A kíméletes módszerrel művelt területeken nincs jelentős terméskiesés, sokkal több madár figyelhető meg, mint a hagyományos művelésű parcellákon, és sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta.[1][2][3] A permakultúra is a talaj mind kevesebb bolygatását célozza.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőgazdaság témájú médiaállományokat.
Wikiszótár
Nézd meg a mezőgazdaság címszót a Wikiszótárban!

Agrárinformatika[szerkesztés]

Növénytermesztés[szerkesztés]

növénytermesztés cikkek

Oktatás[szerkesztés]

Állattenyésztés[szerkesztés]

Állatvédelem[szerkesztés]