Oxitocin

Az oxitocin 9 aminosavból álló peptid

Az oxitocin (INN: oxytocin) (görög eredetű szó, jelentése gyors szülés) az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében tárolódó, a hipotalamuszból érkező hormon. Szabályozza a simaizmok működését, fontos szerepe van a szülés megindításában.

Az oxitocin méhösszehúzó hatását egy brit gyógyszerész, Sir Henry Hallett Dale fedezte fel 1906-ban. A hormon tejelválasztási szerepét először Isaac Ott és John C. Scott írta le 1910-ben, majd később Schafer és Mackenzie 1911-ben.

Az oxitocin volt az első polipeptid hormon, amelyen szekvenálást, illetve fehérjeszintézist hajtottak végre. Az eljárás Du Vigneaud nevéhez köthető, aki munkájáért Nobel-díjat kapott 1955-ben.

Az oxitocin fehérjetermészetű anyag (peptid), amely sok gerinces élőlény agyalapi mirigyének a hátsó lebenyében található. Emberben ez a hormon a köztiagybeli hipotalamusz révén kerül a vérbe. Szoptató nőknél a szopás hatására szabadul fel így elősegítve a tej kiürülését az emlőből. Szülés alatti felszabadulása méhösszehúzódásokat okoz.

Az oxitocin perifériás hatásai

• A vazopresszin hatásához hasonlóan csökkenti a vizeletkiválasztást. Embereknél nagy mennyiségű oxitocin adása ödémát okoz.
• Oxitocin szabadul fel orgazmuskor mind a férfiban, mind a nőben. Férfinál az ejakulációt segíti, nőnél méhösszehúzódást okoz.
• A várandósság végére a magzati ACTH-leadás stimulálja a magzati kortizolszekréciót, ami gátolja a progeszteron termelődését a placentában. Ennek következtében megszaporodnak a réskapcsolatok, és megnő az oxtocinreceptorok száma az endometriumban és myometriumban. A méh nyúlását érzékelő receptorok idegi úton a hypothalamusba jutva serkentik az oxitocin-leadást, amely a méh simaizmának összehúzódását okozza. Az oxitocin az endometriumban prosztaglandinok termelését serkenti, ami aktiválja a myometriumot. Az összehúzódások hatására kinyílik a méhszáj, és a kitolási szakban megszületik a kisbaba.
• Szoptatásnál az oxitocin a tejutak kiürülését segíti a simaizom-összehúzó hatásával (és utófájásokat okoz a gyermekágyas időszakban)

Ismerősök között 25 és 50 százalék közt változik az oxitocin termelésének mértéke, amely idegen emberek közt 15-20 százalék, szerelmeseknél pedig meghaladhatja az 50 százalékot is.

Az oxitocin hatása az agyra

A véráramba került oxitocin nem jut vissza az agyba a vér-agy gát miatt, azonban úgy sejthető, hogy az oxitocin okozta viselkedésváltozás izgalmi állapotba hozza az oxitocint felszabadító neuronokat.

• Az agyban termelődő oxitocin csökkenti a fájdalomérzetet, elsősorban az agyban hatva. (Szüléskor ezért problémás a külső oxitocin bejuttatása az anyai szervezetbe, hiszen az nem fejti ki a fájdalomcsillapító hatást az agyban az agy-vér gát miatt, azonban a szervezet oxitocinszintjét megemelve gátolja a további oxitocintermelést az agyban.)
• Az anyai oxitocin felkészíti a magzati agyat a szülésre: a GABA neurotranszmitter megváltoztatja a magzati kortex sejtjeinek működését, és csökkenti a hypoxiás sérülés lehetőségét.
• Kötődés: az anyai kötődést segíti.
• A közösüléskor felszabaduló oxitocin lehet felelős a monogám kapcsolatokért (férfiakban az oxitocin hatását valamelyest ellensúlyozza a tesztoszteron). Szerelmes embereknek magasabb az oxitocinszintje.
• Az agyvízbe fecskendezett oxitocin spontán erekciót okoz
• Autista emberekben alacsonyabb oxitocin-szintet mértek az átlagosnál.
• Fokozza a bizalmat és csökkenti a félelemérzetet.

Az oxitocin mint gyógyszer

Oxitocint intravénásan vagy a nyálkahártyán keresztül lehet beadni, mivel a bélrendszerben megemésztődik. Általában szülésindításra használják, vagy „jó” fájások keltésére. Általában az oxitocin kiváltotta más ergometrinek használatát posztpartum vérzéseknél. Az oxitocin antagonistái: tractocyle (hatóanyag: atosiban) fenyegető vetélésnél használatos. Esetleges mellékhatások: agykérgi vérzés, roham, növeli a pulzusszámot, vérnyomást, és arythmiát okoz. Rontja a méh vérellátását, medencefenék haematoma, uterus ruptura, tetániás görcs, postpartum vérzés.

Az oxitocinnak stresszoldó hatása is van.

Forrás

• Lampé L.: Szülészet nőgyógyászat, Medicina, Bp. (1983).
• Papp Z. (Szerk.): A szülészet-nőgyógyászat tankönyve, Semmelweis, Bp. (2007).
• Norman, A. W., Litwack, G.: Hormones, Academic Press, San Diego (1997).
• Knoll J.: Gyógyszertan, Medicina, Bp. (1987).
• Roth I., Rezaie, P.: Researching the Autism Spectrum: Contemporary Perspectives, Cambridge University Press (2011).

Külső hivatkozás

• Az oxitocin sötét oldala