Takarmány
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Takarmány minden anyag, mely állati tápanyagokat tartalmaz, s emiatt etethető.
Tartalomjegyzék
A takarmányok fajtái[szerkesztés]
- Ilyenek a zöld takarmány, széna, szalma, törek, polyva, gyökök, gumók, gyümölcsök, szemes anyagok, gyári hulladékok és némely állati eredetű anyagok, mint pl. a tejhulladékok, hús- és vérliszt. A különböző takarmányok táphatása nagyon változik, és pedig tápanyagtartalmuk s vegyi összetételük szerint. Ugyanis minden takarmányban a vízen és emészthetetlen anyagokon kívül 4 féle tápanyag van,↑ Pallas Takarmány: úgy mint:
- fehérjék (főleg növényi fehérje, sikér és sajtanyag),
- zsírok,
- szénhidrátok (keményítő, cukor) és
- ásványi anyagok.
- Ezek közül a fehérjefélék, zsírok és ásványi anyagok az állati testet építik fel, a szénhidrátok pedig melegítőanyagul szolgálnak, mert a vérben elégvén, az állati meleget állítják elő, de ha az állat fölös mennyiségű szénhidrátot fogyaszt, akkor utóbbinak egy része zsírrá változik át s a szervezetbe lerakódik, valamint megfordítva elégtelen szénhidrát etetése alkalmával úgy a takarmányzsír, valamint a szervezetbe lerakott zsír is tüzelésre használható, sőt esetleg még a fehérjét is erre a célra fordíthatja az állat. A zsírok és szénhidrátok tehát helyettesíthetik egymást, vagy esetleg fehérjefélék által helyettesíthetők, ellenben a fehérjeféléket s ásványi anyagokat semmi sem pótolhatja s ezért utóbbiak a legfontosabb és legnélkülözhetetlenebb alkotórészei a takarmánynak. Azonban az ásványi tápanyagok csak kis mértékben befolyásolják a takarmány pénzértékét, mert rendszerint a konyhasó kivételével fölös mennyiségben fordulnak elő s azért elsősorban a fehérjetartalomtól, másodsorban a zsírtól és harmadsorban a szénhidráttartalomtól függ a takarmány táphatása s pénzértéke.[1]
A szálastakarmány és a tömegtakarmány[szerkesztés]
 |
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Szálas- és tömegtakarmánynövény azok a növények, amelyeket közvetlenül /zöldtakarmányozásra/, vagy közvetve /erjesztett és szárított takarmányként/ az állatok takarmányozása céljából termesztenek. A szántóföldön termesztett szálas- és tömegtakarmányok, valamint a gyepek fűtermése képezi a szálas és tömegtakarmányokat fogyasztó állatok takarmánybázisát.
A szálas takarmánynövények 3 fő csoportja[szerkesztés]
- Pillangós virágú szálas takarmányok /lucerna, vöröshere, szarvaskerep, baltacim, somkóró és bíborhere/.
- Keveréktakarmányok /őszi és tavaszi/.
- Egynyári, nem pillangós szálas- és tömegtakarmányok /kukoricacsalamádé, egyéb csalamádé és szilázs növények, valamint a takarmánycirkok/.
A szálas takarmánynövények közül a legjelentősebbek a pillangós virágú takarmányok, de jelentősek a keverék és az egynyári szálas- és tömegtakarmányok is. Kis vetésterületük miatt kevésbé jelentős szálas- és tömegtakarmány-növényeket, mint amilyen a nyúlszapuka, szeradella (Ornithopus sativus), takarmánykáposzta, mohar, tyfon stb.
Pillangós virágú szálas takarmányok[szerkesztés]
A szálas takarmányok közül a pillangósok a legértékesebb és legfontosabb takarmánynövények, ugyanis
- biológiailag értékes és jól emészthető fehérjét szolgáltatnak,
- a talaj N tartalmát növelik,
- a talaj szerkezetét javítják,
- a talaj nyers tápanyagkészletét feltárják,
- jól társíthatók,
- növényi sorrendbe jól beilleszthetők,
- termesztésük jól gépesíthető.[2]
Általában nagy ballasztanyag-tartalmú (terimés) takarmány, mely kis koncentrációban tartalmazza a táplálóanyagokat, ezért főleg kérődzőkkel etethető. Előnye a viszonylagos olcsóság, és általában a rostigény kielégítésére való alkalmasság, hátránya a nagy tárolási és a nagy munkaigényű kezelési igény, valamint a nagy teljesítményű állatok takarmányozásában zavaró töltőhatás és inkrusztáló-anyag tartalom.
Takarmányvédelem[szerkesztés]
A szálastakarmány védelme[szerkesztés]
Takarmány takaró[szerkesztés]
Az állatok takarmányozása és almozása szempontjából kiemelt fontosságú a szálastakarmány megfelelő védelme. Ehhez ma már korszerű, minőségi és időjárásálló kazaltakarók és bálatakarók (például Toptex takarmánytakarók) használhatók a takarandó felület mérete szerint.
Jogszabályok[szerkesztés]
- 2001. évi CXIX. törvény a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról
- 65/2012. VM rendelet a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról
Források, jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pallas 1911: A Pallas nagy lexikona
- Szálastakarmány fogalma
