Szóösszetétel

A szóösszetétel a szóalkotás egy gyakori módja, amikor önállóan is használható szavakból egy új szó jön létre. Eredményét összetett szónak is nevezik. Rendszerint a szókapcsolatokkal szokás szembeállítani, amikor az elemek között nem jön létre szorosabb, állandósult, a tagjaikon túlmutató viszony.

Szóösszetételek minden nyelvben léteznek, mivel a szavak egyes kapcsolatai idővel szükségképp eltávolodnak az alkalomszerű, eseti használattól, és az összetevőiken túlmutató, általánosabb vagy konkrétabb értelemben kezdik el használni őket, és ilyen formában szilárdulnak meg. Az természetesen nyelvenként eltérő, hogy ez hogyan nyilvánul meg szóban, illetve (ha létezik írása a nyelvnek) írásban.

Meghatározása

Jelentéstanilag nézve a szóösszetétel tagjai közt intézményesült kapcsolat jön létre, így a jelentése gyakran eltér a két elem jelentésének „összegétől” (a gyorsvonat például nem bármely olyan vonat, amelyik nagy sebességgel halad, hanem egy bizonyos vonatfajta).

Mondattanilag az jellemzi, hogy a tagjait nem lehet szabadon variálni, például a jelzőt állítmánnyá kiemelni vagy egyéb szót ékelni be közéjük. (A magas ház kapcsolatba be lehet szúrni, hogy magas, gyönyörű ház, és lehet mondani, hogy ez a ház magas, de a sárgaház kapcsolattal ugyanezt már nem lehet megtenni a jelentés módosulása nélkül – ez az ún. beékelődési teszt.)

Hangtanilag jellemző rá, hogy az elsőt követő elemei elveszítik önálló hangsúlyukat (például szövegszerkesztő: a második tag hangsúlytalan).

A magyar helyesírás az összetételeket sokszor – de távolról sem mindig – egybeírással jelöli. Meghatározásához szintén a fenti beékelődési teszt alkalmazható: például a tűzről pattant szavak közé ha beilleszthető, hogy messzire [pattant], akkor szókapcsolatról van szó, ha nem, akkor viszont összetételről, s ilyenkor egybeírjuk.

Elhatárolásuk nem mindig egyértelmű, mivel még a mondattani és a hangtani szempontok sem vágnak mindig egybe. (A Nemzeti Bank szavak közé például nem illeszthető be újabb elem, mivel ilyen formában vált tulajdonnévvé, viszont az utótag, a Bank szó megőrizte önálló hangsúlyát.)

Fajtái

Az összetételek két fajtája a szerves, valamint a hagyományosan szervetlennek nevezett összetételek. A szerves összetételek közé tartoznak a morfológiai típusú, illetve a szintaktikai típusú összetételek, az utóbbiakat pedig alárendelő és mellérendelő összetételekre szokás bontani.

Így lehet ábrázolni őket:

                            összetett szavak
                          /                  \
                         /                    \
        szerves összetételek                  hagyományosan szervetlennek
            /           \                       nevezett összetételek
           /             \
morfológiai típusú    szintaktikai típusú
   összetételek          összetételek
                         /         \
                        /           \
                  alárendelők    mellérendelők
                      /                 \
                     /                   \
               – alanyos          – valódi mellérendelő
               – tárgyas          – szóismétlés
               – határozós        – ikerszó
               – jelzős           - tőismétlés
               – jelentéssűrítő

(OH. 91. o. alapján)

Szóösszetételek egybeírási tesztje

Gyakori kérdés, hogy az egymást követő főnevek egybeírandók, vagy sem. Akkor írandók egybe (bizonyos esetekben kötőjellel tagolva), ha szóösszetételt alkotnak. Az összetételeket az alábbi gyakorlati tesztek bármelyikével el lehet különíteni. (Példaként a Word + szövegszerkesztő és a Word + dokumentum szavak együtteseit vizsgáljuk.)

1. Állítható-e a második tag az elsőről? Ha igen (és ez megfelel-e a közlő céljának), különírjuk őket.
   • A Word egy szövegszerkesztő, tehát a „Word szövegszerkesztő” kifejezés nem összetétel, így különíródik.
   • A Word nem dokumentum, hanem a Word dokumentumáról, Word-beli dokumentumról lehet beszélni, tehát a „Word-dokumentum” összetétel, kötőjellel íródik.
2. Elhagyható-e a második tag (a jelentés megváltozása nélkül)? Ha igen, különírjuk őket.
   • A „Word szövegszerkesztő” kifejezésből minden további nélkül elhagyható a szövegszerkesztő szó (ugyanazt jelenti, mint maga a „Word”), ez tehát nem összetétel, és különíródik.
   • A „Word-dokumentum” kifejezésből nem hagyható el a „dokumentum” szó a jelentés megváltozása nélkül, tehát összetétel, kötőjellel kell írni.
3. Beilleszthető-e a két tag közé a „nevű” szó (a jelentés megváltozása nélkül)? Ha igen, különírjuk őket.
   • A „Word szövegszerkesztő” kifejezést úgy is mondhatjuk: „a Word nevű szövegszerkesztő”, tehát beilleszthető, úgyhogy ez nem összetétel, különíródik.
   • A „Word-dokumentum” kifejezés helyett nem mondhatjuk, hogy „a Word nevű dokumentum”, mert az utóbbi egészen mást jelent, tehát e két szó összetételt alkot, és kötőjellel íródik.

További információk

• Foto és fotó (Nádasdy Ádám cikke az összetételekről, 2006. november 16.)
• Kötelező-e a gépjárműbiztosítás-váltás? – Összetett szavak helyesírása (Nyest.hu, 2010. november 18., Kálmán László cikke)