Homérosz
 |
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
| Homérosz | |
 | |
| Homérosz mellszobra a British Museumban (római másolat az i. e. 2. századi elveszett hellenisztikus eredetiről, Baiaeból) | |
| Élete | |
| Születési név | המארית |
| Született |
i. e. 8. század születési helye ismeretlen[1] |
| Elhunyt |
i. e. 8. század halálozási helye ismeretlen |
| Nemzetiség | görög |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | eposz |
| Fontosabb művei | Iliasz, Odüsszeia |
| Hatása | az egész európai irodalomra |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Homérosz témájú médiaállományokat. | |
Homérosz (görögül Ὅμηρος, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő. A Homérosznak tulajdonított két nevezetes költemény, az Iliasz és az Odüsszeia az i. e. 8. században keletkezhetett.
Az ókori görög közvélekedés szerint a görög mitológiát Homérosz és a nála két évtizeddel fiatalabb Hésziodosz teremtette meg a nép emlékezetében élő mondák alapján. A trójai mondakör Homéroszig például legalább négy-öt évszázadon át élt a népi hagyományokban. Homérosztól maradt fenn ezek első írásos változata.[2] A homéroszi eposzok az ógörög nyelv epikus dialektusának első képviselői.
Homérosz életéről nem maradtak fenn megbízható források, az sem bizonyos teljességgel, hogy való személyként létezett-e. Számos fennmaradt életrajza ellentmondásos, regényes.
Tartalomjegyzék
Eposzai[szerkesztés]
Iliasz[szerkesztés]
A mondakör hagyományos időrendjével szemben az eposz Homérosznak tulajdonított indítása meglehetősen eredeti. A háború utolsó évét és annak is csupán egyetlen eseményét – Akhilleusz haragját – énekli meg 24 fejezetre tagolódó 16 000 hexameterben, az előzményeket csak utalásokban érzékeltetve. A nyilvánvalóan egyéni koncepciót jelző in medias res (a dolgok közepébe vágva) technikát már Horatius is dicsérte az „Ars poetica” című művében.
Odüsszeia[szerkesztés]
Az Odüsszeia egy szintén 24 fejezetre tagolt, 12110 hexameterből álló eposz, az Iliasz folytatása. A műben a háború következményei és a pusztítás utóhatásai bontakoznak ki az Iliaszban még nem hangsúlyos szerepű Odüsszeusz személyes sorsában.
Az eposzok hagyományozása[szerkesztés]
Mindkét eposz eleinte szájhagyomány útján terjedt, Homérosznak általában csak azok első írásba foglalását tulajdonítják. A két eposz között jelentős filológiai különbségek vannak. A Homérosz-kutatás egyik legvitatottabb kérdése az, hogy létezett-e egyáltalán Homérosz mint egyetlen történelmi személy, vagy pedig csak legenda, valamint, hogy miképpen rögzítették írásba a két mondát, és mennyire hitelesek a szövegek.
Hatása a világirodalomra[szerkesztés]
Homérosz vagy a Homérosznak tulajdonított művek – hiszen az Odüsszeiát a mai irodalomtörténet egy Illiászt jól ismerő költő művének tartja – hatással voltak az egész görög kultúrára, illetve a latin nyelvű irodalmon keresztül a világirodalomra.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az ókori hagyomány szerint hét város versengett a költő szülővárosának címéért (Szmirna, Rodosz, Kolophón, Szalamisz, Khíosz, Argosz, Athén).
- ↑ Nem ismeretes más régebbi írott szöveg, kivéve az Arthur J. Evans, a krétai Knósszosz – „Minósz palotája” – feltárása során, majd 1939-ben Carl W. Blegen(wd) a nyugat-görögországi Püloszban való ásatások során előkerült agyagtáblákig, amelyek azonban nem tartalmaztak irodalmi jellegű szöveget.
Források[szerkesztés]
- Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 572–580. o.
Szakirodalom[szerkesztés]
- Castiglione László: Az ókor nagyjai. Budapest: Akadémiai. 1971. 94–95. o. ISBN 963-375-100-4
- Homérosz összes művei. Budapest: Gondolat. 1967.
- Devecseri Gábor: Kalauz Homéroszhoz. Budapest: Szépirodalmi. 1974.
- Karsai György: Homérosz – Odüsszeia. Budapest: Talentum. 2002.
- Émile Mireaux: Mindennapi élet Homérosz korában. Budapest: Gondolat. 1962.
- Moses I. Finley: The World of Odysseus. London: (kiadó nélkül). 1954; 1957
- Magyarul: Moses I. Finley: Odüsszeusz világa. Budapest: Európa. 1985.
- Karsai György: Homérosz: Iliász. Budapest: Akkord. 1998. = Talentum Műelemzések,
- Karsai György: Homérosz: Odüsszeia. Budapest: Akkord. 1998. = Talentum Műelemzések,
- Pierre Carlier: Homere. Paris: Fayard. 1991.
- Pierre Vidal-Naquet: Le monde d’Homere. Paris: Perrin. 2000.
- Thomas A. Szlezák: Homérosz: A nyugati irodalom születése. Budapest: Atlantisz. 2016. ISBN 978-963-9777-37-8
- Ritoók Zsigmond – Sarkady János – Szilágyi János György: A görög kultúra aranykora. Budapest: Gondolat. 1984.
További információk[szerkesztés]
- Iliasz (teljes szöveg)
- Iliasz (hangoskönyv)
- Odüsszeia (teljes szöveg)
- Odüsszeia (hangoskönyv)
- Fazekas. hu, Homérosz
- Literatura.hu, Homérosz
- Collection of Homer-related links
- Greek lessons based on Homer (angolul)
- Clyde Pharr, Homer and the study of Greek (angolul)
- A szerző adatlapja a Molyon
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
