Szóösszevonás
A szóösszevonás a szóalkotás, azon belül a mozaikszó-alkotás egyik fajtája, amelynek során két vagy több szó részleteiből jön létre új szó. A szóösszetételtől abban különbözik, hogy nem egész szavak kapcsolódnak egymáshoz, hanem csak egy-egy kiragadott részlet, a betűszótól pedig abban, hogy a szavak nagyobb elemei vesznek részt az új szó létrehozásában.
Szóösszevonás az eredeti szavak bármely része között történhet, legyen az önálló morféma vagy egy morféma részlete. A szóösszevonás gyakori szóalkotási mód, a neologizmus fontos eszköze. A Wikipédia elnevezés is szóösszevonással keletkezett, a wiki és az enciklopédia szavakból.
Tartalomjegyzék
Terminológia[szerkesztés]
A tipikus szóösszevonások a többszavas kapcsolatokból nagyobb egységeket őriznek meg. Gyakran tulajdonnevek (pl. Magyar Hajózási Részvénytársaság > Mahart), de akadnak köztük köznevek is (pl. maszek, matfiz, viszlát, számtech). Jelentésük megegyezik az összetevők együttesének jelentésével.[1]
A szóösszevonást megkülönböztetjük az alábbiaktól:
- Szóalakvegyülés esetén az egyik szó eleje a másik szó végével kapcsolódik össze, a kiindulási szavak rokon értelműek, és az eredmény is az, pl. ordít X kiabál > ordibál, csokor X bokréta > csokréta, zavar X kerget > zargat, rémít X ijeszt > rémiszt.[1] – Ennek a jelenségnek másik neve a kontamináció, de ez utóbbi bővebb jelentésben is használatos: egyrészt a szóösszerántással együttesen, másrészt mondások keveredésére.
- Szóösszerántás esetén szintén az egyik szó eleje kapcsolódik össze a másik végével, ugyanakkor eltérő jelentésű szavak olvadnak össze, új jelentésű szót alkotva, pl. cső X orr > csőr, levegő X ég > lég, citrom X narancs > citrancs, motor X hotel > motel, csatorna X alagút > csalagút.[1]
- A betűszó (vagy akronima, inicializmus) csak szókezdő betűkből, illetve hangokból áll. A szóösszevonás a betűszókkal és az egyéb mozaikszókkal együtt alkotja a mozaikszók tágabb csoportját. – Ezt a felosztást alkalmazza többek közt a Magyar grammatika,[1] valamint A magyar helyesírás szabályai.[2]
Létezik olyan felosztás is, amely a szóösszevonás elsődleges, tipikus jelentését nevezi mozaikszónak, a szóalakvegyülést pedig nem a fenti altípusaként, hanem önálló típusként tartja számon.[forrás?] Az Idegen szavak és kifejezések szótára[3] a mozaikszót az akronima kifejezéssel azonosítja.
Változatai[szerkesztés]
A szóösszevonásoknak számos változata létezik:
- A tipikus esetben a szavak eleje kapcsolódik egymáshoz: magán + szektor: maszek.[4]
- Az egyik szónak több részletét is tartalmazza: könnyű + elméjű: könnyelmű.
- Az egyik szót egészében tartalmazza: gyújtó + fa: gyufa.
- Az említett két speciális esetben az egyik szó eleje és a másik szó vége kapcsolódik egymáshoz: zengő + tambura: zongora (eredetileg zengura).
- A szavak egy közös részlet mentén is kapcsolódhatnak: motor + hotel – ez azonban az előzőhöz is sorolható, amikor az egyik szó elejéhez a másik vége kapcsolódik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Magyar grammatika (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, 346–349. o.)
- ↑ A magyar helyesírás szabályai. Impresszum Kiadó, 83. o.
- ↑ Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Akadémiai Kiadó, 37. o. (2002)
- ↑ A híg + anyag: higany esetén mondhatjuk, hogy a két szó eleje kapcsolódik egymáshoz, de a híg ugyanúgy tekinthető a szó végének is.
Források[szerkesztés]
- Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, 345–349. o.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Csináljunk új szavakat! (Nyest, 2012. október 14.)
