Alfred North Whitehead

Alfred North Whitehead
Nyugati Filozófia 20. század
Élete
Született	1861. február 15. Ramsgate
Elhunyt	1947. december 30. (86 évesen) Cambridge
Pályafutása
Érdeklődés	Metafizika, Matematika
Rájuk hatott	Charles Hartshorne, Analitikus filozófia, Bertrand Russell
Hatottak rá	Platón, Kant, Bergson
Fontosabb nézetei	A tényleges entitás és örök objektumok megkülönböztetése
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred North Whitehead témájú médiaállományokat.

Alfred North Whitehead (Anglia, Kent, Ramsgate, 1861. február 15. – USA, Cambridge, Massachusetts, 1947. december 30.) angliai születésű amerikai matematikus, logikus, aki filozófussá lett, így a 20. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású gondolkodójává vált.

Élete

Apja Alfred North Whitehead anglikán lelkész, és anyja Maria Sarah Buckmaster negyedik, legkisebb gyermekeként látott napvilágot 1861. február 15-én Ramsgateben, Anglia Kent tartományában. Két fivére hét és kilenc évvel, míg nővére két évvel voltak idősebbek a ifjabb Alfred North Whiteheadnél.

Whitehead fiatal évet teljes mértékben a fizikának és a matematikának szentelte. Bertrand Russellel együtt megírta a Principia Mathematicat. Életének későbbi szakaszát metafizikai, természetfilozófiai, tudományfilozófiai, társadalomfilozófiai, vallásfilozófiai, oktatáselméleti stb. művek megírásának és a tanításnak szentelte. Fő műve a Folyamat és valóság (1929, m. 2001), a több évezredes európai filozófiai hagyomány nagy szintézise.

Gondolkodása önálló filozófiai iskola folyamat-filozófia (process thought) kialakulását eredményezte, amelynek szerte a világon számos kutatója, alkalmazója és továbbfejlesztő értelmezője van.

Filozófiája

Főművében (Folyamat és realitás, 1929) a világ spekulatív magyarázatára tett kísérletet. A kozmológia e kísérletében korrigálni igyekszik a nyugati gondolkodás némely félreértéseit. A szellem és az anyag széttagolását éppúgy bírálta, mint a szubsztanciára és akcidenciára történő klasszikus felosztást, vagy hagyományos időelképzeléseket. Whitehead megkísérelte elkerülni azt a tévedést, ami az elvont és konkrét felcseréléséből keletkezik (fallacy of misplaced concreteness). Filozófiájának adekvátsággal kell kitűnnie: „általános eszmék koherens, logikus és szükségszerű rendszerét kell alkotnia, amelynek a segítségével tapasztalatunk minden egyes eleme értelmezhető”. Ehhez komplikált kategóriarendszert alakított ki, amellyel minden valóságosat megpróbált megragadni.

Minden valóságos dolog esemény abban a folyamatban, amelyben „objektív halhatatlansághoz” jut. A folyamat megragadással (prehenzió) jellemezhető. Ebben találkoznak a mindenkori tárgy múltból származó meghatározásai és a jövőre utaló lehetőségek. A reális dolgok, melyek az eseményeket reprezentálják, mindenkor szabadon választják a lehetőségek egyikét, és akkor érik el a beteljesedés állapotát, ha a lehetőség konkretizálódik. Ezek a folyamatok bipolárisok, azaz a szubjektív érzékelésben a fizikai pólus mellett egy szellemi pólussal is rendelkeznek. A folyamatban a dolgokat új tartalmak felvétele határozza meg, de a másoktól való elhatárolódás is. Ezek így, mint adatok, minden valóságban benne vannak. Az események viszonyát Withehead nexusnak nevezte el (ilyen több esemény közi viszony például az egyidejűség). Ezek a komplexitás és a kölcsönhatás fokai szerint olyan társulásként is felfoghatóak, melyek így együtt biztosítják a tartamot. A folyamatban adott lehetőségeket részben az időtlen tárgyak is meghatározzák. Ezeknek az eszméknek a dolgok keletkezésében bizonyos relevanciájuk van, és csak akkor reálisak, ha olyan esemény során valósulnak meg, amelynek célját alkotják. A köztük levő viszony Isten elrendező tevékenységétől függ.

Az Isten valamennyi teremtménnyel össze van kapcsolva, ez pedig azt jelenti, hogy a világot nem Isten teremtette, hanem ő menti meg; pontosabban:„ ő a világ költője, aki a világot gyengéd türelemmel vezeti az igaz, a szép és a jó belátása által.” A világ Withehead szerint egy nagy organizmus, melyben minden alkotórész önmagában is, és az egészben is, saját jelentéssel bír.

Megjelent művei

• 1898. A Treatise on Universal Algebra with Applications. Cambridge Uni. Press. 1960 reprint, Hafner.
• 1911. An Introduction to Mathematics. Oxford Univ. Press. 1990 paperback, ISBN 0-19-500211-3.
• 1917. The Organization of Thought Educational and Scientific. Lippincott.
• 1920. The Concept of Nature. Cambridge Uni. Press. 2004 paperback, Prometheus Books, ISBN 1-59102-214-2.
• 1922. The Principle of Relativity with Applications to Physical Science. Cambridge Uni. Press.
• 1925 (1910-13), Bertrand Russell-el közösen. Principia Mathematica, 3 köteben.
• 1925a. Science and the Modern World. 1997, Free Press (Simon & Schuster), ISBN 0-684-83639-4.
• 1925b (1919). An Enquiry Concerning the Principles of Natural Knowledge. Cambridge Uni. Press.
• 1926. Religion in the Making. 1974, New American Library. 1996,
• 1927. Symbolism, Its Meaning and Effect. 1985 paperback, Fordham University Press.
• 1929. Process and Reality: An Essay in Cosmology. 1979 -ben javított változat, (Part V. Final Interpretation)
• 1929a. The Aims of Education and Other Essays. 1985, Free Press, ISBN 0-02-935180-4.
• 1929b. Function of Reason. 1971, Beacon Press, ISBN 0-8070-1573-3.
• 1933. Adventures of Ideas. 1967, Free Press, ISBN 0-02-935170-7.
• 1934. Nature and Life. University of Chicago Press.
• 1938. Modes of Thought. 1968 , Free Press, ISBN 0-02-935210-X.
• 1947. Essays in Science and Philosophy. Runes, Dagobert, ed. Philosophical Library.
• 1947. The Wit and Wisdom of Whitehead. Beacon Press.
• 1951. "Mathematics and the Good" in Schilpp, P. A., ed., 1951. The Philosophy of Alfred North Whitehead, 2nd. ed. New York, Tudor Publishing Company: 666-81. Also printed in:
  • in The Philosophy of Alfred North Whitehead, 1941, P. A. Schilpp, Ed.;
  • in Science & Philosophy; Philosophical Library, 1948.
• 1953. A. N. Whitehead: An Anthology. Northrop, F.S.C., and Gross, M.W., eds. Cambridge Univ. Press.
• Price, Lucien, 1954. Dialogues of Alfred North Whitehead, with Introduction by Sir Ross David. Reprinted 1977, Greenwood Press Reprint, ISBN 0-8371-9341-9, and 2001 with Foreword by Caldwell Titcomb, David R. Godine Publisher, ISBN 1-56792-129-9.

Magyar nyelven megjelent művei

• Folyamat és valóság. Kozmológiai értekezés. Gifford előadások az Edinburghi Egyetemen, 1927-28. Fordította: Fórizs László – Karsai Gábor. Typotex Kiadó, 2001 és 2007. ISBN 978-963-9664-42-5 Isten és a világ (Folyamat és valóság, V. Rész, 2. Fejezet) Fórizs László honlapján
• A természet fogalma. Fordította: Szabados Levente. Typotex Kiadó 2007. ISBN 978-963-9664-42-5

Források

• SH Atlasz Filozófia. Athenaeum Kiadó 1999. ISBN 963-85962-3-6
• Gottfried Martin: Általános metafizika. Holnap Kiadó 1998. ISBN 963-346-198-7

További információk

• (angolul) Philosopher for the Muddleheaded
• (angolul) Stanford Enciclopedia of Philosophy
• Alfred North Whitehead, életrejz, képek, bibliográfia, további linkek (angol nyelven). Australasian Association for Process Thought. [2006. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 22.)
• (angolul) Életrajz