Szintaxis

A szintaxis (a görög συν [szün] "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις [takszisz], ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) vagy mondattan a nyelvészetben a szavak szószerkezetekké és mondatokká kapcsolódásának szabályait írja le. Beszédünk és írásunk mondatokból épül fel. Mondatainkat általában szavak összefűzésével alkotjuk, de vannak egy szóból álló mondatok is.

Mondat

A mondatokat a következő szinteken vizsgálhatjuk:

• Mondat
• Tagmondat, mondategység, ill. egyszerű mondat

A mondatokat a következő szempontok szerint osztályozzák:

A mondatok osztályozása a mondat szerkezete szerint

• Egyszerű mondat
• Összetett mondat
  • Mellérendelő mondat
  • Alárendelő mondat

Az összetett mondat két vagy több tagmondatból áll. Az egyszerű mondat nem tagolható tagmondatokra.

A mellérendelő összetett mondat tagmondatai egymással egyenrangúak. A mellérendelő mondatokat a tagmondatok összefüggése alapján csoportosítjuk:

• kapcsolatos: és, is, meg, sem–sem (kötőszava: nincs)
• ellentétes: de, azonban, mégis
• választó: vagy, vagy–vagy, akár–akár
• következtető: tehát, ezért
• magyarázó: hiszen, tudniillik, mert

Az alárendelő összetett mondat tagmondatai a főmondat és a mellékmondat. A mellékmondat a főmondat valamelyik mondatrészét fejezi ki tagmondat formájában. Az alárendelő mondatnak annyi fajtája van, ahány mondatrészt kifejezhet. A főmondatban általában van egy utalószó, amely rámutat a mellékmondatra, a mellékmondatban pedig van egy kötőszó, ami a főmondathoz kapcsolja a mellékmondatot. Az utalószó lehet pl. mutató névmás (azt, azokat), vagy rámutató értelmű határozószó (pl.: úgy, onnan, addig). A kötőszó lehet vonatkozó névmás (akit, amit), vonatkozó értelmű határozószó (ahogyan, ahonnan, amíg), és egyéb kötőszó (hogy). Néha a kötőszó is elmaradhat a mondatból.
Pl: Addig keresem, míg meg nem találom.

A mondatok osztályozása a közlés szándéka szerint

• Kijelentő
• Kérdő
• Óhajtó
• Felkiáltó
• Felszólító

Tagmondat (egyszerű mondat)

A tagmondatokat a következő szempontok szerint jellemezhetjük:

• Tartalmi szempontból a tagmondat lehet:
  • Állító
  • Tagadó
• Szerkezeti szempontból (a szintagmakészlet szempontjából):
  • Tő- : a tagmondat mindössze egy alany-állítmányi szintagmából áll
  • Bővített: Az alany és állítmányon kívül más mondatrészek is vannak benne. (tárgy, határozók)
  • Hiányos: vagy az alany vagy az állítmány hiányzik
  • Tagolatlan: a tagmondat elemezhetetlen (pl. megszólítások, indulatszavak)
• Egy tagmondatban legfeljebb egy alany-állítmányi szintagma lehet. Ennek következtében az alany vagy az állítmány bizonyos tulajdonságai alapján is lehet jellemezni, osztályozni a tagmondatot:
  • A tagmondat lehet az állítmány minősége szempontjából:
    • igei állítmányú: „Mihály villamost vezet”
    • névszói (vagy névszói-igei) állítmányú: „Mihály villamosvezető”
    • a tagmondat hiányos vagy tagolatlan
  • Az alany minősége szempontjából:
    • határozott alanyú: főnév, személyes névmás, főnévi igenév
    • határozatlan alanyú: határozatlan névmás, többes szám harmadik személyű alany (pl. „kijavították a hibát”)
    • általános alanyú: általános névmás, többes szám első személy, „mi” mindannyian, az „ember” az alany (pl. „filmet nem csak moziban nézhetünk”)
    • a tagmondat hiányos vagy tagolatlan

Számítástechnikában

A számítástechnikában egy programozási nyelv szintaxisa azt a szabályrendszert jelenti, amely meghatározza, hogy az adott nyelvben hogyan lehet az egyes nyelvi elemeket, utasításokat létrehozni. A szintaxis meghatározza a nyelv tágabb értelem vett ábécéjét, a használható szavakat – ez a nyelv kulcsszókészlete –, és megadja a nyelvi elemek felépítési szabályait (amelyeket a nyelv fordítójának szintaktikai elemzője ellenőriz). A nyelv szintaxisának leírására a metanyelvek szolgálnak.

Kapcsolódó szócikkek

• Formális nyelv