János Fülöp mainzi érsek
| János Fülöp mainzi érsek | |
| Johann Philipp von Schönborn | |
 | |
| Mainz érseke és választófejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1647. november 19. – 1673. február 12. | |
| Elődje | Anzelm Kázmér Wambolt |
| Utódja | Lothár Frigyes |
| Würzburg püspöke | |
| Uralkodási ideje | |
| 1642. szeptember 8. – 1673. február 12. | |
| Elődje | Franz von Hatzfeld |
| Utódja | Johann Hartmann von Rosenbach |
| Worms püspöke | |
| Uralkodási ideje | |
| 1663. – 1673. február 12. | |
| Elődje | Hugo Eberhard Kratz von Scharfenstein |
| Utódja | Lothar Friedrich von Metternich-Burscheid |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Schönborn-ház |
| Született |
1605. augusztus 6. Laubuseschbach |
| Elhunyt |
1673. február 12. (67 évesen) Würzburgi Püspökség, Würzburg |
 A Wikimédia Commons tartalmaz János Fülöp mainzi érsek témájú médiaállományokat. | |
János Fülöp mainzi érsek (németül: Johann Philipp von Schönborn, Laubuseschbach, 1605. augusztus 6. – Würzburg, 1673. február 12.) mainzi érsek és egyben választófejedelem, a Würzburgi és a Wormsi egyházmegye vezetője és a Rajnai Szövetség elnöke.
Életútja[szerkesztés]
János Fülöp született az Eschbachi kastélyban Georg von Schönborn és Barbara von der Leyen gyermekeként. Eredetileg protestáns volt, de később áttért a katolikus hitre és a jezsuiták oktatták. Tanult Németországban, Franciaországban és Itáliában. 1621-től klerikus volt Würzburgban, 1626-ban átkerült Mainzba.
1642. szeptember 8-án Würzburg püspöke lett. Már ekkor erőteljes orientációt mutatott a franciák felé és ellene volt a Habsburgoknak, akik a német császári címre pályáztak és abszolút módon igyekeztek kormányozni.
1647. november 19-én lett mainzi érsek, s ezzel mint választófejedelemmé emelkedett, így komolyan tudta befolyásolni a császárválasztást. Más Habsburgokkal szemben álló észak-német fejedelmekkel együtt nyíltan a francia király XIV. Lajos oldalán álltak, akinek országa a Habsburg Birodalom esküdt ellensége volt már több mint egy évszázada.
Az érsek ugyanakkor a török elleni háborúra is figyelmet szentelt, noha a franciák török-barát politikát folytattak. Így amikor 1657-ben Erdélyt török támadás érte, egy évvel később létrehozta más német fejedelmekkel és hercegekkel, valamint a svéd királlyal az első Rajnai Szövetséget, amely a török és a Habsburgok ellen született. Kinyilvánította, hogy a török háborút a maga ügyének is tekinti, s csak akkor hajlandó voksát adni I. Lipót osztrák császárra a német-római császárválasztáson, amennyiben segítséget ad II. Rákóczi Györgynek. Lipót ígéretet tett erre és megválasztották császárrá, de miután ez megtörtént, közölte IV. Mehmed szultánnal, hogy nem kívánkozik beavatkozni a török-erdélyi konfliktusba.
1663-ban az érsek megkapta a wormsi püspökség vezetését. Ebben az évben a törökök az erdélyiek után a magyarok és az osztrákok ellen folytatták a háborújukat. Zrínyi Miklós horvát bán, Nádasdy Ferenc országbíró, és Wesselényi Ferenc nádor Regensburgba küldöttséget menesztettek, amely találkozott az érsekkel. János Fülöp megígérte, hogy csapatokat küld Magyarországra. A több mint 7 ezer fős rajnai sereg rövidesen megérkezett és aktívan részt vett a török elleni háborúban.
Az érseket mélységesen felháborította a vasvári béke, s titokban támogatást ígért a Habsburgok ellen Zrínyi Miklósnak, majd Wesselényi Ferencnek is.
1673-ban halt meg Würzburgban, s a Mainzi katedrálisban helyezték örök nyugalomra.
Képgaléria[szerkesztés]
Johann Philipp von Schönborn
Mainz érseke és a Rajnai Szövetség vezetője
János Fülöp érsek Bartholomäus Holzhauser és II. Károly angol király társaságában
Források[szerkesztés]
- Karl Georg Bockenheimer: Johann Philipp (Erzbischof und Kurfürst von Mainz). In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 32. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1891, 274–276. oldal (németül)
- Friedhelm Jürgensmeier: Johann Philipp von Schönborn (1605–1673) Erzbischof – Kurfürst – Erzkanzler des Reiches (PDF).
|
