Nürnberg
Nürnberg | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Kerület | Közép-Frankföld | ||
Alapítás éve | 1050 | ||
Polgármester | Ulrich Maly (SPD) | ||
Irányítószám | 90001–90491 | ||
Körzethívószám | 0911 | ||
Rendszám | N | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 515 201 fő (2017. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2 682 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 309 m | ||
Terület | 186,38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 27′, k. h. 11° 05′Koordináták: é. sz. 49° 27′, k. h. 11° 05′ | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Nürnberg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nürnberg témájú médiaállományokat. |
Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban. Lakosainak száma közel 500 ezer fő (2006. május), ezzel München után Bajorország második legnépesebb városa. A szomszédos Fürth és Erlangen városokkal együtt Észak-Bajorország legfontosabb gazdasági és kulturális központja.
Tartalomjegyzék
Földrajzi fekvése[szerkesztés]
Nürnberg Közép-Frankföldön, a Pegnitz-folyó jobb és bal partján terül el. A várostól 80 km-re északkeletre eredő Pegnitz a városhatárt átlépve kelet-nyugati irányban 14 km hosszan folyik át a városon, majd a város területét elhagyva Fürth belvárosától néhány km-re északra a Rednitz-folyóval együtt a Regnitz-folyóba ömlik.
Története[szerkesztés]
A kezdetek[szerkesztés]
A várost említő legkorábbi írásos emlék az 1050-ben III. Henrik német-római császár által kiállított úgynevezett Sigena-okirat, amelyben Nuorenberc (sziklás hegy) néven szerepel. A nürnbergi vár nem sokkal ezután már fontos katonai támaszpontként szolgált. A vár alatti település valószínűleg ekkoriban kaphatott vásártartási jogot. A II. Frigyes német-római császár által 1219-ben kiállított „nagy szabadságlevél“ biztosítja Nürnbergnek a szabad birodalmi város jogait. Egészen 1427-ig várgrófok kormányozták a várost, amikor is az utolsó várgróf, VI. Frigyes eladta címét „Nürnberg város tanácsának“. Ettől az időponttól egészen a város Bajorországhoz történő csatolásáig a városi tanács határozta meg a város politikai életét.
Virágkor[szerkesztés]
Sok német-római császár választotta Nürnberget tartózkodási helyéül, köztük IV. Károly is, aki 1356-ban Nürnbergben adta ki a Német Aranybullát, amely tartalmazta azt a rendeletet, mely szerint itt volt köteles minden újonnan megválasztott császár első birodalmi gyűlését megtartani.[2] 1423-ban Luxemburgi Zsigmond a város gondjaira bízta a birodalmi koronázási jelvényeket, amelyeket egészen a XIX. század elejéig itt őriztek. Nagyjából az 1470-1530 közötti időszak számít a város virágkorának. A város gazdagságát kiváló kézművesiparának és a kereskedelem szempontjából kedvező fekvésének köszönhette. Ebben az időszakban Nürnberg Köln és Prága mellett a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városának számított.
A harmincéves háború alatt Nürnberg környéke évekig hadszíntér volt. A várost ugyan nem foglalták el, viszont a közelben dúló harcok tartósan gyengítették gazdaságát. A háború után, 1649-ben Nürnbergben került sok az ún. „békevacsorára“ (Friedensmahl), amelynek során a korábban szembenálló felek többnapos vigasságok keretében ünnepelték meg a békekötést.
A 19. és a korai 20. század[szerkesztés]
1796-1806 között drámai események zajlottak. A szomszédos Ansbach helyi porosz igazgatásának nyomására Nürnberg végül alávetette magát a porosz uralomnak, az erre vonatkozó szerződést azonban nem hajtották teljesen végre, mert a poroszokat elriasztotta Nürnberg tetemes adósságállománya. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt a nürnbergi lakosság bizalmatlansága a város egyre korruptabbnak vélt, patrícius családokból álló vezetése ellen. A város így gyakorlatilag a gazdasági és politikai összeomlás szélére sodródott.
1806-ban Napóleon francia csapatai előbb megszállták, majd végül szeptember 15-én átadták Nürnberget a Bajor Királyságnak, amely hamarosan polgári önkormányzatot létesített és beolvasztotta a várost a királyság közigazgatási rendszerébe. A Bajor Királyság ezzel átvállalta Nürnberg horribilis adósságállományát is.
A 19. század folyamán Nürnberg Bajorország egyik fontos ipari központjává fejlődött. 1835-ben a híres „Adler“ gőzmozdony nyitotta meg az első német vasútvonalat Nürnberg és Fürth között.
Már az 1920-as évek során Nürnberg adott otthont a nemzetiszocialisták első pártgyűléseinek. Nürnbergben azonban az NSDAP mégsem tudta megnyerni a helyi választásokat. A várost ebben az időben elsősorban a liberális DDP kormányozta. Ezzel egyidőben Nürnberg iparvárosként a bajor szociáldemokrácia egyik központjává fejlődött.
Nürnberg a nemzetiszocializmus idején[szerkesztés]
Nürnberg a nemzetiszocializmus idején az NSDAP gyűléseinek helyszínévé és a náci propaganda egyik legfontosabb helyszínévé vált. Megkezdődött egy gigantikus, a római Colosseumra emlékeztető pártközpont építése. A „nürnbergi faji törvények“ néven ismert rasszista rendelkezéseket a német törvényhozás 1935. szeptember 15-én, az NSDAP Nürnbergben tartott 7. pártgyűlésének napján fogadta el. Ezzel a nemzetiszocialisták jogi alapokra helyezték antiszemita ideológiájukat. A náci párt központja lévén Nürnberg a második világháború során a szövetséges légierő kedvelt célpontja: 1945. január 2-án célzott légitámadással megsemmisítették a nürnbergi óvárost és igen súlyos károkat okoztak a város egész területén. A károk mértékét az is érzékelteti, hogy a háború után még a szétrombolt város máshol történő újjáépítését is fontolóra vették a nürnbergi polgárok, akik végül az eredeti helyen történő újjáépítés mellett döntöttek.
A 20. század második fele[szerkesztés]
A 20. században a város a náci háborús bűnösök 1945 és 1949 között lefolytatott pere, a nürnbergi per nyomán lett közismert. A város újjáépítése Heinz Schmeißner városi főépítész irányítása alatt zajlott. Ennek során az eredeti történelmi városszerkezet helyreállítása volt az elsődleges cél. Bár az eredeti épületek szinte teljesen megsemmisültek, a belváros tereit ennek ellenére a középkort és újkor hajnalát idéző épületegyüttesek uralják.
Földrajz[szerkesztés]
Éghajlat[szerkesztés]
Nürnberg éghajlati jellemzői | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 15,0 | 19,3 | 23,7 | 31,0 | 32,2 | 35,1 | 38,6 | 37,6 | 32,3 | 27,7 | 20,4 | 15,1 | 38,6 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,5 | 4,4 | 9,2 | 14,4 | 19,4 | 22,8 | 24,6 | 24,2 | 19,4 | 13,9 | 7,2 | 3,5 | 13,8 |
Átlaghőmérséklet (°C) | 0,0 | 0,8 | 4,7 | 9,0 | 14,0 | 16,9 | 19,1 | 18,4 | 14,0 | 9,3 | 4,2 | 1,0 | 9,3 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −3,1 | −2,9 | 0,4 | 3,3 | 8,0 | 12,1 | 13,3 | 12,7 | 9,0 | 5,2 | 1,2 | −1,8 | 4,8 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −25,4 | −30,2 | −18,3 | −9,2 | −4,3 | 0,0 | 3,1 | 0,6 | −2,7 | −7,3 | −12,7 | −23,0 | −30,2 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 42 | 37 | 47 | 40 | 61 | 66 | 80 | 64 | 50 | 53 | 47 | 51 | 637 |
Havi napsütéses órák száma | 58 | 87 | 117 | 175 | 216 | 218 | 235 | 219 | 161 | 114 | 57 | 43 | 1701 |
Forrás: Deutscher Wetterdienst[3] |
Tudomány[szerkesztés]
Európa egyik legfontosabb technológiai és tudományos központja.
Gazdaság[szerkesztés]
Nürnberg kézműipara és kereskedelme nagy múltra tekint vissza.
Ma a városban megtalálható legfontosabb iparágak: az információs és kommunikációs ipar, az energiaipar, az elektronikai ipar, valamint a közlekedési és logisztikai ipar. Nürnberg Hamburg után a második legjelentősebb német nyomdaipari központ, de a piackutatás területén is vezető szerepe van: minden harmadik német piackutató itt dolgozik. A város fekvése folytán komoly jelentőséggel bír az új EU-tagállamokkal történő kereskedelem lebonyolításában is. 2000 júliusában Nürnbergben nyitotta meg európai irodáját Kína Sencsen nevű városa.
Közlekedés[szerkesztés]
Németország első vasútvonala Nürnberg és Fürth között nyílt meg, mely ma is üzemel, de már mint a nürnbergi S-Bahn egyik vonala. Nürnberg Hauptbahnhof egyike Németország legforgalmasabb állomásainak. Innen indul a Nürnberg–München nagysebességű vasútvonal is, melyen egyedülálló módon két nagysebességű regionális járat is közlekedik: a München–Nürnberg-expressz és az Allersberg-Express. A városban három metróvonal is üzemel, közülük kettő automata üzemben közlekedik.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Tornyos kapuk,
- Lorenzer Platz (kedvelt találkahely),
- Szent Lőrinc-templom, előtte az Erény kútja, szemben a Nassauer Haus;
- Schöner Brunnen – Szép kút – (medencéjét finom vonalú reneszánsz rács veszi körül, a híres aranygyűrűvel; a néphit szerint, aki háromszor megforgatja, teljesül a kívánsága),
- Albrecht Dürer háza
- Főtér,
- Kaiserburg,
- Miasszonyunk temploma.
- Reichsparteitagsgelände, a náci párt által rendezett Birodalmi Pártnapok negyede
- Verkehrsmuseum Nürnberg
Média[szerkesztés]
Újságok[szerkesztés]
A legnagyobbik nürnbergi napilap a Nürnberger Nachrichten (NN), a Nürnberger Zeitung (NZ), Abendzeitung (Ausgabe Nürnberg) és a Bild-Zeitung Nürnberg.
Televízió[szerkesztés]
A Bayerische Rundfunk itt székel. Magántelevízió: Franken TV.
Rádió[szerkesztés]
- Gong 97,1
- Hit-Radio N1
- Charivari 98,6
- Pirate Radio
- Radio F
- Star FM 99.0
Híres emberek[szerkesztés]
Itt születtek[szerkesztés]
- Hartmann Schedel (1440–1514) orvos, történetíró, a Liber Chronicarum (Nürnbergi Krónika) szerzője
- Albrecht Dürer (1471–1528) reneszánsz festő és grafikus
- Anton Fugger (1493–1560) kereskedő és bankár
- Johann Pachelbel (1653–1706) zeneszerző
Itt éltek/élnek[szerkesztés]
- Ludwig Andreas Feuerbach (1804–1872) filozófus, antropológus, valláskritikus
- Adam Kraft (1455/1460–1509) szobrász[4]
- Hans Sachs mesterdalnok és zeneszerző[4]
- Peter Henlein (1479/1480–1542)[4]
Népesség[szerkesztés]
Népességváltozás | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Vált. (%) |
1397 | 5 626 | — |
1750 | 30 000 | +433,2% |
1810 | 28 544 | −4,9% |
1825 | 33 018 | +15,7% |
1830 | 39 870 | +20,8% |
1840 | 46 824 | +17,4% |
1855 | 56 398 | +20,4% |
1864 | 70 492 | +25,0% |
1875 | 91 018 | +29,1% |
1900 | 261 081 | +186,8% |
1910 | 333 142 | +27,6% |
1920 | 364 093 | +9,3% |
1930 | 416 700 | +14,4% |
1940 | 429 400 | +3,0% |
1950 | 362 459 | −15,6% |
1960 | 458 401 | +26,5% |
1970 | 478 181 | +4,3% |
1980 | 484 405 | +1,3% |
1990 | 493 692 | +1,9% |
2000 | 488 400 | −1,1% |
2005 | 499 237 | +2,2% |
2010 | 505 664 | +1,3% |
2013 | 498 876 | −1,3% |
Nemzetiség | Népesség (2017) | |
---|---|---|
1. | Török | 17 885 |
2. | Román | 11 802 |
3. | Görög | 11 581 |
4. | Olasz | 7 029 |
5. | Lengyel | 5 943 |
6. | Horvát | 4 985 |
7. | Bolgár | 4 713 |
8. | Iraki | 4 497 |
9. | Ukrán | 4 275 |
10. | Szír | 3 979 |
Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]
Nürnberg már a középkorban kiemelkedett nemzetközi kapcsolataival. Kézművesek és művészek rendezkedtek be a világ számos részéről a városban. A nürnbergi kereskedők egész Európában gondoskodtak a termékek eladásáról. A második világháború után a különböző nemzetek városai kapcsolatot kötöttek, hogy a nemzetközi egyetértés és az európai egyesülés teljes legyen. Nürnberg igyekezett, és mai is törekszik, hogy neve ne a rémisztő náci terrorhoz fűződjön, így a város kezdeményezte a más városokkal való, emberi jogokért és békért folyó projekteket. A nemzetközi kapcsolatok és hálózatok minden társadalmi irányból ápoltak, számtalan ember áldozik érte élete munkájával, köztük a polgárok, akik különböző egyesületekben (partnerkapcsolatok) tevékenykednek, a tanárok, akik diákcseréket szerveznek, a művészek, akik testvérvárosokban munkálkodnak és műveiket kiállítják, a tudósok, akik külföldi egyetemekkel és főiskolákkal kooperálnak és különböző ágazatok szakértői, akik külföldi kollégákkal tapasztalatokat cserélnek.
Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala[szerkesztés]
1991-ben jött létre Nürnberg városánál egy egyedülálló hivatal, amely közvetlenül a főpolgármester hatósága alatt áll. A Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala, abból a célból jött létre, hogy a helyi külföldi kapcsolatok eredményesebben és intenzívebben épülhessenek ki, működjenek. A Hivatal (NKH) azóta vezérli a nemzetközi kapcsolatokat, felügyeli a gazdasági-, kulturális- és közigazgatási együttműködést, és főleg Nürnberg partnerváros kapcsolatainak tervezéséért felelős. Hozzátevőleg illetékes a nagyvárosok EUROCITIES tagságáért, valamint ebből kifolyólag nagyprojekteket szervez, mint a Hermann-Kersten-Ösztöndíj, a Partnervárosok Rendezvénye, Partnervárosok Vására és az egykori zsidó polgárok látogatása.
Testvérváros[szerkesztés]
Baráti város[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.statistikdaten.bayern.de/genesis/online/data?operation=abruftabelleAbrufen&selectionname=12411-001
- ↑ Poltorak (1967), 10;
- ↑ Ausgabe der Klimadaten: Monatswerte. Dwd.de. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
- ↑ a b c Poltorak (1967), 9;
- ↑ Statistischer Jahresbericht von EP und StA 2017. Stadt Nürnberg (nuernberg.de), 2017. december 31. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
- ↑ Villes jumelées avec la Ville de Nice (French nyelven). Ville de Nice. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 24.)
- ↑ Kraków - Miasta Bliźniacze (Polish nyelven). Miejska Platforma Internetowa Magiczny Kraków. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 10.)
- ↑ Skopje - Twin towns & Sister cities. Official portal of City of Skopje. © Grad Skopje - 2006 - 2013, www.skopje.gov.mk. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 4.)
- ↑ Skopje – Die Partnerschaft (German nyelven). Town of Nürnberg. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
- ↑ Partnerská města HMP (Czech nyelven). Portál „Zahraniční vztahy“ [Portal "Foreign Affairs"], 2013. július 18. [2013. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
- ↑ Befreundete Kommunen (de nyelven). Official Web site of the city of Nuremberg. Nuremberg Office for International Relations. (Hozzáférés: 2009. április 18.)
További információk[szerkesztés]
- Nürnberg.lap.hu - linkgyűjtemény
- Arkagyij Poltorak. Nürnbergi epilógus. Magvető kiadó. (1967)
|