Nagy-Britannia Királysága
| Nagy-Britannia Királysága | |||
| Kingdom of Great Britain 1707. május 1. – 1801. január 1. | |||
| |||
 | |||
| Nagy-Britannia Királyságának kiterjedése | |||
| Mottó: „Dieu et mon droit.” („God and my right.”) Nemzeti himnusz: God Save the King/Queen | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | London | ||
| Terület | (1801) 230 977 km² | ||
| Népesség | 16 345 646 fő (1801-es becslés) fő | ||
| Hivatalos nyelvek | angol (de facto), korni, scots, skót gael, walesi | ||
| Pénznem | Font sterling | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||
| Uralkodó |
I. Anna (1707–1714) I. György (1714–1727) II. György (1727–1760) III. György (1760–1801) | ||
| Dinasztia |
Stuart-ház (1701–1714) Hannoveri-ház (1714–1801) | ||
| Államfő | A mindenkori uralkodó | ||
| Kormányfő | miniszterelnök | ||
| Törvényhozás | Parlament | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Britannia Királysága témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
.svg)
A Brit Királyság, más néven Nagy-Britannia Királysága a mai Egyesült Királyság elődje, mely az Angol Királyság és a Skót Királyság egyesülésével jött létre, az egyesülési szerződés (angolul Treaty of Union) alapján. Erről az egyesülési törvények rendelkeztek, amelyek egységes királyságot hoztak létre a teljes Brit-szigeten. Egy új, egységes kormány és parlament irányította a királyságot a londoni Westminsterből Skócia és Anglia királyságai ugyanannak az uralkodónak az országai voltak. Ez a koronák egyesítésének az eredménye, mikor I. Erzsébet halálát követően VI. Jakab skót király I. Jakab néven 1603-ban Anglia királya lett.
Nagy-Britannia Királyságát Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága elnevezés váltotta fel, mikor 1801-ben az Ír Királyságot az 1798-as ír felkelést leverve az Act of Union 1800 elfogadásával beolvasztották. Írország, Ír Szabadállam néven 1922-ben kivált és Domínium lett, így 1927-ben Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága név vált használatossá.
Tartalomjegyzék
Politikai felépítés[szerkesztés]
Nagy-Britannia királyságát egy uralkodó irányította, mint ahogy a Brit-szigetet az angol interregnum és III. Vilmos, valamint II. Mária uralkodását leszámítva. Azonban 1707-től az uralkodó az egységesített Nagy-Britannia koronája alatt uralkodott, semmint a két külön korona hatalmát egyesítette.[1] A trón öröklését inkább az angol, semmint a skót rendelkezés határozta meg. Eszerint megkövetelték, hogy az angol trónt csak protestáns ember foglalhatja el, aki Hannoveri Zsófia leszármazottja, s így biztosították a Hannover-ház trónon maradását. Ennek érdekében hozta létre az egyesülési törvény Nagy-Britannia Királyságát.[2]
A törvényhozó hatalmat a brit parlament képviselte, mely az angol és a skót parlamentet váltotta fel.[3] A mai Egyesült Királyságéhoz hasonlóan itt is három részből állt: ezek a House of Commons, a Lordok háza, és a korona képviselete a parlamentben. Anglia és Skócia az új parlament mindkét házban kapott képviselői helyeket. Bár Skóciának lakosságához képest mindkét házban kevés képviselői helye volt, abban a korban a helyek elosztásánál a legfontosabb szempont az adófizetés volt, és ilyen tekintetben Skócia felül volt reprezentálva. Az unió megalakulásával Skócia 16 főrendű és 45 választott közrendűt küldött a törvényhozásba.[4] A mai napig ez képezi a brit politika alapjait.
Neve[szerkesztés]
A Brit Királyságot gyakran nevezik Nagy-Britannia Egyesült Királyságának, amit gyakran röviden Egyesült Királyságnak neveznek. Most is vita folyik arról, hogy az utóbbi kifejezés helyes-e.[5] Az Acts of Union sok helyen hivatkozik az országra Nagy-Britannia Egyesült Királysága néven; azonban a kritikusok úgy érvelnek, hogy a egyesült szó csak egy leíró szó, és nem része az ország nevének. Magára az Acts of Union-ra hivatkoznak, mely azt állítja, hogy Anglia és Skócia „Egy Királysággá egyesült, Nagy-Britannia név alatt”.[6]
Az „Egyesült Királyság”ot néha előszeretettel használják, hogy igazolják a folytonosságot, leginkább katonai és gyarmati területeken. Az 1800-as Act of Union idején, mely kétségtelenül „Egyesült Királyságnak” hívta az országot, a britek a nagy francia háború részesei voltak, és a Brit Birodalom számos gyarmatot szerzett Amerikában, Indában és Ausztráliában. Azonban aki eldöntötte, hogy az „Nagy-Britannia Egyesült Királyságát” vagy „Egyesült Királyságot” használ, óvakodjék a két fogalom keverésétől, mikor az egységes hadseregre vagy a gyarmati birodalomra utalunk.
Azonban az „Egyesült Királyság” az Írországgal 1800-ban kötött csatlakozási megállapodást követően vált elterjedten használttá, s ekkor fogadták el hivatalos névként is.
Uralkodók[szerkesztés]
- Anna (1707–1714), előzőleg Anglia királynője, Skócia királynője és Írország királynője.
- I. György (1714–1727)
- II. György (1727–1760)
- III. György (1760–1801), majd 1820-ig Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának uralkodója.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Act of Union 1707, 1. bekezdés
- ↑ Act of Union 1707, 2. bekezdés
- ↑ Act of Union 1707, 3. bekezdés
- ↑ Act of Union 1707, 22. bekezdés
- ↑ „A brit történet vázlatos történelme.”. 2006. április 29. The Times.
- ↑ Act of Union 1707, 1. bekezdés
| Előtte: Angol Királyság c 927–1707. április 30. Skót Királyság c 843–1707. április 30. |
Brit Királyság 1707. május 1. – 1800. december 31. |
Utána: Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága 1801. január 1. – 1922. december 5. |
