1859
| 1859 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1859 |
| Ab urbe condita | 2612 |
| Bahái naptár | 15 – 16 |
| Berber naptár | 2809 |
| Bizánci naptár | 7367 – 7368 |
| Buddhista naptár | 2403 |
| Burmai naptár | 1221 |
| Dzsucse-naptár | -52 |
| Etióp naptár | 1851 – 1852 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1914 – 1915 |
| Shaka Samvat | 1781 – 1782 |
| Kali-juga | 4960 – 4961 |
| Holocén naptár | 11859 |
| Iráni naptár | 1237 – 1238 |
| Japán naptár | 2519 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4555–4556 |
| Kopt naptár | 1575 – 1576 |
| Koreai naptár | 4192 |
| Muszlim naptár | 1275 – 1276 |
| Örmény naptár |
1308 ԹՎ ՌՅԸ |
| Thai szoláris naptár | 2402 |
| Zsidó naptár | 5619 – 5620 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek
Évek: 1854 – 1855 – 1856 – 1857 – 1858 – 1859 – 1860 – 1861 – 1862 – 1863 – 1864
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- április 25. – Egyiptomban elkezdődik a Szuezi-csatorna építése.
- április 30. – A Dél-kínai tengeri csata kezdete.
- május 6. – Párizsban Kossuth Lajos, Teleki László és Klapka György megalakítja a Magyar Nemzeti Igazgatóságot.
- május 24. – Első pályaudvara megnyitásával Miskolc bekapcsolódik a vasúti közlekedésbe.
- június 4. – A szárd–francia–osztrák háborúban III. Napóleon és Patrice de Mac-Mahon vezette francia–szárd csapatok vereséget mérnek a Gyulai Ferenc által vezetett osztrák csapatokra (magentai csata).
- június 24. – Az osztrák csapatok Solferinónál súlyos vereséget szenvednek III. Napóleon francia császártól a szárd–francia–osztrák háborúban.
- június 11. – Ferenc József császár és III. Napóleon megegyeznek a villafrancai fegyverszünet feltételeiben.
- november 10. – A Habsburg Birodalom, a Francia Császárság és a Szárd Királyság megkötik a zürichi béke szerződést, a háború lezárására.
- november 14. – Elkészül Jedlik Ányos dinamója.
- november 24. – Megjelenik Charles Darwin A fajok eredete című könyve, az evolúcióelmélet megalapozása.
- december 11. – a Vasárnapi Ujságban megjelenik a magyar sajtóban olvasható első sakkfeladvány Rozsnyay Mátyás tollából.[1]
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- az év folyamán –
- A Konkokjó vallás megalapítása.
- A szabadságharc leverése után tíz esztendővel kiszabadulnak az utolsó politikai foglyok is.[2]
Az év témái[szerkesztés]
1859 az irodalomban[szerkesztés]
1859 a tudományban[szerkesztés]
1859-es tökéletes napvihar elnémította a távíróvonalakat Európa és az Egyesül Államok között, valamint számtalan helyen tűz ütött ki, miközben Róma, Havanna és Hawaii fölött is északi fényt lehetett megfigyelni. A Sziklás Hegységben állítólag olyan világosság volt, hogy este is el lehetett olvasni a nyomtatott szöveget.
- Gaston Planté feltalálja az ólomakkumulátort.
- Charles Darwin: A fajok eredete
- A színképelemzés kidolgozása.
1859 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
- George Pullman megalkotja a Pullman kocsit.
Születések[szerkesztés]
- január 21. – Révész Imre festőművész, grafikus († 1945)
- január 23. – Beleznay Antal karnagy, zeneszerző († 1915)
- február 13. – Quittner Zsigmond műépítész († 1918)
- február 19. – Svante August Arrhenius svéd kémikus († 1927)
- április 1. – Vikár Béla etnográfus, műfordító, akadémikus († 1945)
- június 6. – Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló († 1922)
- augusztus 17. – I. Károly osztrák császár, IV. Károly néven magyar és III. Károly néven cseh király († 1922)
- augusztus 18. – Arányi Dezső operaénekes († 1923)
- augusztus 24. – Holló Lajos magyar újságíró, politikus († 1918)
- szeptember 13. – Hertelendy Ferenc főispán († 1919)
- szeptember 16. – Jüan Si-kaj kínai politikus, katona, önjelölt császár († 1916)
- szeptember 18. – Franciszek Niżałowski, az Osztrák–Magyar Monarchia hadbírája, a Lengyel Hadsereg Legfelsőbb Katonai Bíróságának elnöke († 1937)
- szeptember 30. – Benedek Elek magyar író, meseíró († 1929)
- október 9. – Alfred Dreyfus francia katonatiszt, akit a Dreyfus-ügy tett híressé († 1935)
- október 18. – Henri Bergson [ejtsd: anri lui bergszon] francia filozófus († 1941)
- november 2. – Alekszandr Vasziljevics Szamszonov orosz katonatiszt, a 2. orosz hadsereg parancsnoka az első világháborúban († 1914)
- november 19. – Somló Sándor magyar színész, színigazgató, író († 1916)
- november 23. – William Bonney („Billy, a Kölyök”) amerikai bűnöző († 1881)
- december 2. – Georges Seurat francia festő († 1891)
- december 15. – Lazaro Ludoviko Zamenhof lengyel optikus, filológus, az eszperantó nyelv megalkotója († 1917)
- december 17. – Balló Ede festőművész († 1936)
- december 30. - Josef Bohuslav Foerster cseh zeneszerző († 1951)
Halálozások[szerkesztés]
- január 20. – Bettina von Arnim, német írónő, a romantika jeles képviselője (* 1785)
- január 28. – William H. Prescott amerikai jogász, történész, a spanyol világ kutatója (* 1796)
- február 20. – Irinyi József, magyar hírlapíró, műfordító, a Márciusi ifjak tagja, az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseit összefoglaló 12 pont ötletadója és első változatának megfogalmazója, országgyűlési képviselő, Irinyi János öccse (* 1822)
- május 6. – Alexander von Humboldt, német természettudós és utazó (* 1769)
- május 13. Lieder Frigyes német származású portré- és miniatúrafestő, litográfus (* 1780)
- november 4. – Szilasy János teológiai doktor, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (* 1795)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lindner András: Agytornászmutatványok. hvg.hu, 2009. december 26. (Hozzáférés: 2013. február 21.)
- ↑ Feith László: Bosszúhadjárat. Elfeledett vértanúk. In.: Magyar Honvéd. XXVI. évf., 2015/10. sz., 51. oldal, ISSN 0865-6932
