1966
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
1966 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1966 |
Ab urbe condita | 2719 |
Bahái naptár | 122 – 123 |
Berber naptár | 2916 |
Bizánci naptár | 7474 – 7475 |
Buddhista naptár | 2510 |
Burmai naptár | 1328 |
Dzsucse-naptár | 55 |
Etióp naptár | 1958 – 1959 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2021 – 2022 |
Shaka Samvat | 1888 – 1889 |
Kali-juga | 5067 – 5068 |
Holocén naptár | 11966 |
Iráni naptár | 1344 – 1345 |
Japán naptár | 2626 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4662–4663 |
Kopt naptár | 1682 – 1683 |
Koreai naptár | 4299 |
Muszlim naptár | 1385 – 1386 |
Örmény naptár |
1415 ԹՎ ՌՆԺԵ |
Thai szoláris naptár | 2509 |
Zsidó naptár | 5726 – 5727 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek
Évek: 1961 – 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966 – 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- január 1. – Az új dinár bevezetése Jugoszláviában. (100 régi ér 1 újat.)[1]
- február 3. – A Luna–9 szovjet holdszonda – első automatikus űrállomásként – leszállt a Hold felszínére.[2]
- február 11. – Magyarországon „spontán” tiltakozó akciókat szerveznek országszerte Vietnám mellett.
- február 15. – Megszűnik a vízumkényszer Jugoszlávia és Magyarország között.
- február 24. – Katona tisztek egy csoportja – kihasználva Kwame Nkrumah elnök távollétét – puccsot hajt végre Ghánában.[3]
- február 26–27. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának (JKSZ KB) plénuma – csakúgy mint március 11-én – a gazdasági reform végrehajtását szorgalmazza. (Tito utal arra, hogy vannak olyan erők, amelyek akadályozzák a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtását.)[4]
- március 1. – A szovjet Venyera–3 űrszonda elsőként behatol a Vénusz légkörébe.
- március 10. – Charles de Gaulle elnök hivatalosan is bejelenti Franciaország a NATO integrált katonai szervezetéből való kilépési szándékát.
- március 15.
- Először rendezik meg a Forradalmi Ifjúsági Napokat a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) védnöksége alatt.
- A romániai népszámlálás meghamisított adatai szerint az erdélyi magyar lakosságnál szinte a nullával egyenlő a népszaporulat.
- március 18. – A Vatikán határozata szerint ezután nem közösítik ki a más vallásúakkal házasságot kötött híveket.
- április 26. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) elfogadja a szovjet javaslatot, hogy rossz egészségi állapota miatt – a krasznodari száműzetésben lévő – Rákosi Mátyás Arzamasz városába költözzön.[5]
- április 27. – VI. Pál pápa először fogad szovjet politikust Andrej Gromiko külügyminiszter személyében.
- május 7. – Ötmillió angolnaivadék érkezik az Egyesült Királyságból, és ezzel kezdetét veszi az angolna újabb telepítési programja (Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Körösök és a Tisza holtága).[6]
- május 12–14. – A Szlovák Kommunista Párt kongresszusán Alexander Dubčeket választják első titkárrá.[7]
- május 26. – Brit Guyana Guyana néven függetlenné válik.
- május 31.–június 4. – Prágában a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) XIII. kongresszusán a „sikerek” mellett szóba kerülnek a társadalmi élet „negatív tendenciái”, úm. a liberalizmus és a revizionizmus. (Első titkárrá ismét Antonín Novotný-t választják, továbbá a kongresszus kinyilvánítja bizonyos gazdasági reformok szükségességét.)[8]
- június 1. – A családi pótlék rendszerét kiterjesztik a tsz-tagokra is.
- június 4. – Kínában meghirdetik a kulturális forradalmat.
- június 18. – Megkezdi működését az első budapesti „házgyár”. (A paneltechnológia elterjesztésétől a lakáshiány megoldását remélik.)
- június 25. – Jegyzőkönyv a jugoszláv–vatikáni kapcsolatok rendezéséről.[9]
- június 26. – Svájcban a bázeli városi kantonban engedélyezik a nők választójogát.
- július 1–3. – A JKSZ KB brioni ülése, ahol megtárgyalják az állambiztonsági szolgálat tevékenységéről készült jelentést. (Megállapítják, hogy a szervezet önálló erővé vált, amely szembeszállt a VII. kongresszus határozataival, és megpróbálta ellenőrizni az egész társadalmat. Mindezért felelőssé teszik Aleksandar Ranković alelnököt – aki korábban 2 évtizedig a szolgálat vezetője volt –, s akit minden funkciójától megfosztanak és nyugdíjaznak.)[10]
- július 2. – Franciaország kísérleti atomrobbantást hajt végre a Mururoa korallzátonyon.
- augusztus 12. – A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága rendszabályokat fogad el a „nagy proletár kultúrforradalom” végrehajtására.
- augusztus 21. – Az első tömegtüntetés Pekingben a Vörös Gárda szervezésében.
- augusztus 26. – Jugoszlávia az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) teljes jogú tagja.[11]
- szeptember 7–13. – Mohamed Reza Pahlavi iráni sah a feleségével, Farah császárnéval hivatalos útjuk alkalmával hazánkban tartózkodik az első magyarországi látogatásukon.[12]
- szeptember 8. – A Star Trek premierje az NBC tévétársaságnál.
- szeptember 19. – VI. Pál pápa nyilvánosságra hozott enciklikájában a harmadik világháború veszélyeire figyelmeztet.
- szeptember 22–24. – A Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára, Brezsnyev Jugoszláviába látogat.[13]
- szeptember 30. – Becsuánaföld elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától és Botswana néven új állammá alakul.
- október 1. – Megkezdi működését – ideiglenes helyén – a budapesti Hevesi Sándor téren a Nemzeti Színház.
- október 3. – Rákosi Mátyás Krasznodarból – feleségével együtt – Arzamaszba költözik. (A Vakok- és Gyengénlátók Házában kapnak elhelyezést.)[5]
- október 4–6. – A JKSZ KB plénuma átszervezi a pártvezetés struktúráját. (Főtitkár helyett a továbbiakban elnök és végrehajtó titkár irányítja a pártot, továbbá Aleksandar Rankovićot kizárják a pártból.)[14]
- november 5. – Átadják a forgalomnak Budapest második aluljáróját a Blaha Lujza téren.
- november 25. – Jugoszláviában törvényt hoznak a belügyi szolgálatok átszervezéséről.
- november 26.
- Charles de Gaulle Bretagne-ban a Rance torkolatánál felavatja a világ első apály-dagály erőművét.
- A csehszlovák kormány jóváhagyja a gazdasági rendszer tökéletesítésének alapelvét.[15]
- november 28.–december 3. – Az MSZMP IX. kongresszusa, amelyen elfogadják az „új gazdasági mechanizmus” irányelveit, és eldöntik 1968. január 1-jétől való bevezetését.
- november 28. – Újra küld Magyarország és az USA nagyköveteket a másik országába.
- november 30. – Barbados függetlenné válik Nagy-Britanniától.
- december 14. – A NATO Védelmi Bizottsága létrehozza a Nukleáris Védelmi Ügyek Bizottságát és az Atomtervező Csoportot.
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- február – A Kínában tárgyaló ghánai Kwame Nkrumah kormányát a hadsereg megbuktatja. (Az elnök Sékou Ahmad Touré vendégeként Guineában talált menedéket.)[16]
- június – Táncdalfesztivál.
- az év folyamán –
- A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
- Csehszlovákiában beindítják a Vajáni hőerőművet.
- A katonai uralom kezdete Nigériában.[17]
Az év témái[szerkesztés]
Államok vezetőinek listája 1966-ban[szerkesztés]
1966 a légi közlekedésben[szerkesztés]
1966 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
1966 a filmművészetben[szerkesztés]
- szeptember 8. – Elindul a Star Trek TOS.
1966 az irodalomban[szerkesztés]
- Gloria victis 1956. Antológia Kecskési Tollas Tibor szerkesztésében.
- Ekkor jelent meg Bella István első műve, a Szaggatott virág
1966 a zenében[szerkesztés]
- Megrendezik az első magyar Táncdalfesztivált.
Fontosabb külföldi albumok[szerkesztés]
- The Beatles: Revolver
- The Yardbirds: Roger the Engineer
- Bob Dylan: Blonde on Blonde
- The Beach Boys: Pet Sounds
- The Rolling Stones: Aftermath
- Cream: Fresh Cream
- Simon and Garfunkel: Sounds of Silence, Parsley, Sage, Rosemary and Thyme
- The Who: A Quick One
- The Mothers of Invention: Freak Out!
- The Byrds: Fifth Dimension
- The Paul Butterfield Blues Band: East-West
- Bee Gees: Spicks and Specks
Magyar lemezek[szerkesztés]
1966 a tudományban[szerkesztés]
1966 a sportban[szerkesztés]
- július 11.–július 30. 1966-os labdarúgó-világbajnokság, Anglia, Világbajnok: Anglia
- Jack Brabham nyeri a Formula–1 világbajnokságot a Brabham csapattal, ez a harmadik bajnoki címe.
- A Budapesti Vasas SC nyeri az NB1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe.
- Lezuhant az a repülőgép, amin az akkori magyar judo válogatott és az edző utazott, senki nem élte túl.
1966 a jogalkotásban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- január 13. – Patrick Dempsey, amerikai színész
- január 31. - Kicska László, magyar basszusgitáros. Az Edda Művek tagja.
- február 24. – Ben Miller angol színész
- február 28. – Philip Reeve angol író, illusztrátor
- március 16. – H.P. Baxxter, a Scooter együttes énekese
- március 26. – Michael Imperioli amerikai színész, forgatókönyvíró, rendező
- április 22. – Jeffrey Dean Morgan, amerikai színész
- május 4. – Kiss Éva, ukrajnai magyar történész, egyetemi tanár
- május 8. – Cláudio Taffarel világbajnok brazil labdarúgókapus
- május 14. – Fab Morvan, francia énekes, imposztor
- május 16. – Janet Jackson amerikai popénekesnő
- június 21. – Bozsó József színész
- június 27. – Aigars Kalvītis lett politikus, kormányfő
- június 27. – J. J. Abrams amerikai film- és televíziós producer, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző és filmrendező
- június 28. – John Cusack amerikai színész
- július 22. – Bánkövi Gyula magyar zeneszerző, zenei szerkesztő
- július 27. – Deutsch Tamás jogász, politikus
- augusztus 7. – Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója
- augusztus 12. – Pellinger Attila magyar ornitológus
- október 10. – Tony Adams angol labdarúgó
- október 24. – Roman Abramovics orosz üzletember, az FC Chelsea többségi tulajdonosa
- november 1.
- Danny Everett olimpiai bajnok amerikai atléta
- Jeremy Hunt brit konzervatív politikus, külügyminiszter
- november 2. – David Schwimmer amerikai színész, producer, rendező
- november 17. – Sophie Marceau színésznő
- november 19. – Ottlik Ádám Ákos színész
Halálozások[szerkesztés]
- január 1. - Vincent Auriol, Franciaország egykori elnöke
- január 14. – Szergej Pavlovics Koroljov, mérnök, rakétatervező, a szovjet űrprogram egyik irányítója (* 1907)
- január 30. – Tuli Géza Titusz, olimpiai ezüstérmes tornász, sportvezető (* 1888)
- január 31. – Dirk Brouwer, holland származású amerikai csillagász (* 1902)
- február 8. – Rideg Sándor, író (* 1903)
- február 17. – Alfred P. Sloan, a General Motors elnöke és vezérigazgatója 1923 és 1956 között (* 1875)
- február 20. – Chester Nimitz, amerikai admirális (* 1885)
- március 30. – Arányi Jelly, hegedűművésznő (* 1893)
- április 4. – Alfred Naujocks német nemzetiszocialista titkosügynök, az SD bérgyilkosa (* 1911)
- április 24. – Josef Dietrich, az SS és a Waffen-SS tábornoka (* 1892)
- május 26. – Tamási Áron, író (* 1897)
- május 30. – Wäinö Aaltonen, finn szobrász, festő (* 1894)
- június 14. – Gergely Sándor, író, újságíró (* 1896)
- július 5. – Hevesy György, magyar vegyész, kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat lehet tanulmányozni: például állatok metabolizmusát (* 1885)
- július 6. – Berda József költő, József Attila-díjas (* 1902)
- július 28. – Király Ilus (Kovács Jánosné), népművész, a kalocsai hímzések megújítója (* 1886)
- augusztus 25. – Schenker Zoltán olimpiai bajnok vívó, katonatiszt (* 1880)
- október 2. – Lesznai Anna, író, grafikus, iparművész (* 1885)
- november 7. – Vlaj Lajos szlovéniai magyar nemzetiségi politikus, költő (* 1904)
- november 9. – Ozava Dzsiszaburó japán admirális (* 1886)
- november 18. – Tardos Béla, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző (* 1910)
- november 22. – Szabó Samu, Kossuth-díjas színész (* 1903)
- november 25. – Donogán István, atléta, diszkoszvető (* 1897)
- december 10. – Baló Zoltán, magyar katonatiszt, posztumusz vezérőrnagy (* 1883)
- december 26. – Herbert Otto Gille a Német Hadsereg tábornoka volt és birtokosa a Német Vaskereszt Tölgyfalombokkal, Kardokkal és Gyémántokkal ékesített Lovagkeresztjének, ezzel ő volt a Waffen-SS legmagasabb kitüntetésével rendelkező embere (* 1897)
Nobel-díjasok[szerkesztés]
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Alfred Kastler |
Kémiai | Robert S. Mulliken |
Orvosi-fiziológiai | Peyton Rous, Charles Brenton Huggins |
Irodalmi | Shmuel Yosef Agnon, Nelly Sachs |
Béke | nem adták ki |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Almár Iván–Both Előd–Horváth András: SH Atlasz. Űrtan. Springer Hungarica Kiadó Kft., [Budapest], 1996, 303. oldal, ISBN 963 8455 82 9
- ↑ Fencsik László et al.: Politikai kisszótár. 3. bőv. kiad., Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1976, ISBN 963-09-0718-6, 128. oldal
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ a b Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 44-45. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 67. o, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Várkonyi, Tibor: Õcsászári felsége8 (magyar nyelven). C3. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. köt., 1945–1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó, Budapest, 1997. 230. p. (ISBN 963-8153-90-3)
- ↑ Bencze I., dr. et al. 361. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
- ↑ Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, [Budapest] (1994). ISBN 963-8185-90-2