Alternáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az alternáció, más nevén logikai "vagy" alatt egy olyan kétváltozós logikai műveletet értünk, amelynek az igazságértéke akkor és csak akkor hamis, ha mind a két tagja is hamis. Sokan összetévesztik a diszjunkcióval, mivel annak jelentése is logikai "vagy", de más értelemben: míg az alternáció "megengedő vagy", addig a diszjunkció "kizáró vagy". A különbség, hogy egy alternációban mind a két tagmondat lehet egyszerre igaz, míg a diszjunkcióban nem.

Definíció[szerkesztés]

Az A és B mondatok alternációját az alábbi igazságtáblázat definiálja:

A B AvB
igaz igaz igaz
igaz hamis igaz
hamis igaz igaz
hamis hamis hamis

ahol "v" az alternáció jele.

Példa alternációra[szerkesztés]

A: "Ubul buliba ment."
B: "Ubul moziba ment."
AvB: "Ubul buliba vagy moziba ment."

Mi az igazságértékek közti viszony?
– Ha egyik helyre sem ment, akkor AvB hamis
– Ha az egyikre ment, a másikra nem, akkor AvB igaz
– Ha mindkét helyre elment, akkor AvB lehet igaz:
„Mit csinálsz ma este, Ubul?”
„Még nem tudom, buliba vagy moziba megyek” - Akkor sem hazudott, ha mindkét helyre elment.


Ezzel szemben példa a diszjunkcióra:
„Tudod, hogy siralmasan állunk anyagilag, nem pazarolhatunk. Vagy moziba megyünk, vagy buliba!”
- Tehát nem lehet igaz az állítás, ha mind a két tagmondat egyszerre hamis, vagy igaz.
Diszjunkció jele: ▽

Hibás diszjunkció használat[szerkesztés]

Diszjunkció
Fogalomírás

Kapcsolódó anyagok[szerkesztés]

Logika
Negáció
Konjunkció
Diszjunkció
Igazságtáblázatok

Források[szerkesztés]

  • Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége: érvelések elemzése, értékelése és kritikája, Typotex Kft, 2007.
  • Zemplén Gábor-Kutrovátz Gábor: Érvelés-tanulmányok, BME FiTuTö, 2012.