Jerry Alan Fodor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jerry Fodor szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jerry Alan Fodor
Nyugati filozófia
XX–XXI. század
Jerry Fodor.jpg
Élete
Született 1935. április 22.
New York
Elhunyt 2017. november 29. (82 évesen)
Manhattan
Pályafutása
Iskola/Irányzat analitikus filozófia, racionalizmus
Érdeklődés elmefilozófia, nyelvfilozófia
Rájuk hatott Ernest Lepore, Zenon Pylyshyn, Georges Rey, Murat Aydede, Steven Pinker Dan Sperber, Deirdre Wilson
Hatottak rá Hilary Putnam, Jerome Bruner, Franz Joseph Gall, Noam Chomsky

Jerry Alan Fodor (New York, 1935. április 22.New York, 2017. november 29.[1]) amerikai filozófus és megismerés kutató. A Rutgers Egyetem professzora, az elme szimbólumfeldolgozó – más néven reprezentációs vagy komputációs – elméletének fontos képviselője. A test-lélek problémára adott funkcionalista megoldás egyik kidolgozója.

Élete[szerkesztés]

Jerry Fodor New York-nan született 1935. április 22-én. Két nevelt gyermeke van. Egyetemi tanulmányait Columbia University-n végezte (summa cum laude) minősítéssel 1956-ban. 1960-ban PhD fokozatot szerzett filozófiából a Princeton University-n, témavezetője Hilary Putnam volt. 1959-1986 között, Fodor a cambridge-i Massachusetts Institute of Technology-n tanított. 1986–1988 közt professzor volt a City University of New Yorkon (CUNY). 1988 óta Rutgers Universityn tanít New Jersey-ben.[2] A filozófia meltett opera iránt is érdeklődik.

Fodor tiszteletbeli tagja a Phi Beta Kappa szövetségnek American Academy of Arts and Scienceson. Több elismerésben és kitüntetésben részesült: New York State Regent's Fellow, Woodrow Wilson Fellow (Princeton University), Chancellor Greene Fellow (Princeton University), Fulbright Fellow (Oxford University), társ a Center for Advanced Study in The Behavioral Sciences, és Guggenheim Fellow.[3]

Filozófiája[szerkesztés]

Test-lélek probléma[szerkesztés]

Frenológia (koponya-tan): minden lelki jelenségnek meg van a saját helye az agyban

Fodor a lélekkel foglalkozó filozófiákat két nagy csoportra osztja: a dualista és a materialista elméletekre. A dualista felfogás szerint a lélek nem anyagi minőség. A materialista elméletekben a lelki, szellemi jelenség nem különül el a fizikaitól: a lelki jelenségek fizikai állapotokra redukálhatók. A materialisták tovább oszthatók a behavioristákra, akik szerint a pszichológiából törlendő a lelki okok kifejezés, és azokra a materialistákra akik, elfogadják a pszichikus okok létezését, azonban azt állítják, hogy ezek csak az agyban végbemenő neurofiziológiai eseményeknek felelnek meg.

A mesterséges intelligencia, a számítógép-elmélet, a nyelvészet, a kibernetika és a pszichológia fejlődésével, azonban megjelent egy új sem nem materialista sem nem dualista "lélekfilozófia" a funkcionalizmus. A funkcionalizmus állítása szerint az olyan különböző rendszerek, mint az emberi lények, számítógépek egyaránt rendelkeznek mentális állapottal, pszichológiájuk pedig nem azon múlik, hogy miből vannak, hanem azon, hogy milyen a felépítésük.

Fodor szerint a lelki működés a fizikai organizmus szerveződési formája. Érvnek a Turing-gép analógiáját használja: agyunk a hardvert képezi az általa futtatott programok számára.

Nyelvfilozófia[szerkesztés]

Megjelent művei[szerkesztés]

  • Hume Variations, Oxford University Press, 2003, ISBN 0-19-928733-3.
  • The Compositionality Papers , (with E. Lepore), Oxford University Press 2002, ISBN 0-19-925216-5.
  • The Mind Doesn't Work That Way: The Scope and Limits of Computational Psychology, MIT Press, 2000, ISBN 0-262-56146-8.
  • In Critical Condition, MIT Press, 1998, ISBN 0-262-56128-X.
  • Concepts: Where Cognitive Science Went Wrong, (The 1996 John Locke Lectures), Oxford University Press, 1998, ISBN 0-19-823636-0. ((PDF book))
  • The Elm and the Expert, Mentalese and its Semantics, (The 1993 Jean Nicod Lectures), MIT Press, 1994, ISBN 0-262-56093-3.
  • Holism: A Consumer Update, (ed. with E. Lepore), Grazer Philosophische Studien, Vol 46. Rodopi, Amsterdam, 1993, ISBN 90-5183-713-5.
  • A Theory of Content and Other Essays, MIT Press, 1990, ISBN 0-262-56069-0.
  • Psychosemantics: The Problem of Meaning in the Philosophy of Mind, MIT Press, 1987, ISBN 0-262-56052-6.
  • The Modularity of Mind: An Essay on Faculty Psychology, MIT Press, 1983, ISBN 0-262-56025-9.
  • Representations: Essays on the Foundations of Cognitive Science, Harvard Press (UK) and MIT Press (US), 1979, ISBN 0-262-56027-5.
  • The Language of Thought, Harvard University Press, 1975, ISBN 0-674-51030-5.
  • The Psychology of Language, with T. Bever and M. Garrett, McGraw Hill, 1974, ISBN 0-394-30663-5.
  • Psychological Explanation, Random House, 1968, ISBN 0-07-021412-3.
  • The Structure of Language, with Jerrold Katz (eds.), Prentice Hall, 1964, ISBN 0-13-854703-3.

Magyarul megjelent írások[szerkesztés]

  • Jerry A. Fodor: A test-lélek probléma; in: A tudat pszichológiai kérdései I. (szöveggyűjtemény). Budapest, Tankönyvkiadó, 1987. p. 97-115.
  • Jerry A. Fodor: Fodor kalauza a mentális reprezentációhoz: Az intelligens nagynéni segédlete; in: Kognitív tudomány. Budapest, Osiris Kiadó, 1996., p. 64-86.
  • Jerry A. Fodor: Összefoglalás az elme modularitásához; in: Kognitív tudomány. Budapest, Osiris Kiadó, 1996., p. 197-206.
  • Jerry A. Fodor: A test-lélek probléma; in: Kognitív tudomány (szöveggyűjtemény). Miskolci Egyetemi Kiadó 1996.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jerry Fodor (1935-2017) (angolul)
  2. Norfleet, Phil: Consciousness Concepts of Jerry Fodor. [2007. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Fodor, Jerry: Curriculum Vitae

Külső hivatkozások[szerkesztés]