Pidzsin nyelv
A pidzsin nyelv olyan közvetítő szerepű keveréknyelv, amely két vagy több nyelv ötvöződéséből jön létre, és amelynek alapjául a magasabb műveltségű vagy nagyobb számú lakosság anyanyelve szolgál. Kezdetleges formáik általában soknyelvű csoportok alkalmi együttélésekor alakulnak ki, mint például hadifogolytáborokban.
Tartalomjegyzék
Keletkezésük[szerkesztés]
A pidzsin[1] nyelvek keletkezése, vagyis az ún. pidzsinizálódás a spontán egyéni nyelvtanuláshoz hasonló tevékenység azzal a különbséggel, hogy ebből idővel új nyelvi rendszer keletkezik. Ennek kiváltó oka a sokféle anyanyelvű lakosság egymás közti kommunikáció iránti szükséglete olyan körülmények között, ahol egy adott nyelv tökéletes elsajátítása – műveltségi szintkülönbségek és egyéb társadalmi tényezők miatt – nem várható el egyik féltől sem.
A történelem folyamán már létező közvetítőnyelv hiányában bármikor létrejöhettek ilyen keveréknyelvek. Az egyik legrégebbi ismert pidzsin nyelv a lingua franca (a 14–19. században a hajósok, kereskedők, rabszolgák újlatin alapú keveréknyelve volt a Földközi-tenger partvidékén), ezért ma ezt az elnevezést gyűjtőfogalomként is használja a szakirodalom a fontos közvetítő szerepet betöltő nyelvekre. A pidzsin nyelvek többnyire csak beszélt nyelvek, írásbeliséggel nem rendelkeznek.
Pidzsin és kreol nyelv[szerkesztés]
A pidzsin nyelv és a kreol nyelv közötti alapvető különbség, hogy míg a pidzsin nyelv mindig csak közvetítő jellegű marad (tehát nem válik a lakosok kizárólagos anyanyelvévé), addig a kreol nyelv a hosszas együttélés következtében teljesebb nyelvi rendszerré fejlődik, és a lakosság egy részének vagy egészének az anyanyelvévé válik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A szó pontos eredete tisztázatlan. A legvalószínűbb feltevés szerint eredetileg a kínaiak által kiejtett angol business szó.
Lásd még[szerkesztés]
Felhasznált irodalom[szerkesztés]
- A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973 , pp. 1191–1192.
|
