Wikipédia
| Wikipédia | |
 | |
 | |
 | |
| A Wikipédia többnyelvű portálja mutatja a különböző nyelvű változatokat | |
| Jelmondat |
|
| Kereskedelmi? | Nem |
| Oldal típusa | Internetes enciklopédia |
| Regisztráció | Opcionális |
| Alapítás | 2001. január 15. |
| Alapító | Jimmy Wales, Larry Sanger[2] |
| Szolgáltató | Wikimédia Alapítvány |
| Alexa érték | 5 (2017. november 20.) |
| URL | www.wikipedia.org |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wikipédia témájú médiaállományokat. | |
A Wikipédia többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett online világenciklopédia, amelyet a floridai központú nonprofit Wikimédia Alapítvány üzemeltet, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi.
A Wikipédia magában foglalja a különböző nyelvi változatait is, köztük a magyar Wikipédiát. Az angol változat 2015 novemberében elérte az 5 milliós szócikkszámot;[3] ez a világ legnagyobb enciklopédikus műve. A 303 különböző nyelvű változatban[1] összesen (az angollal együtt) több mint 48 millió szócikk olvasható és szerkeszthető, és több mint 77 millió felhasználó szerkeszti őket világszerte.[4] Az internet tíz népszerű szolgáltatása közül az Index-olvasók a Wikipédiát 2010-ben a harmadik leginkább pótolhatatlannak választották (a Google-t és a YouTube-ot követően).[5]
A Wikipédia név a wiki és az enciklopédia szavakból ered. Bár gyakori, hogy a Wikipédiára „Wiki”-ként hivatkoznak (lévén ez a legnagyobb wiki rendszer), azonban ez az elnevezés helytelen, mert több tízezer független, „wiki-rendszerű” oldal üzemel az interneten, melyek jelentős része nem enciklopédia formájú.
Tartalomjegyzék
Jellemzők
A Wikipédia projekt három alapvonása:
- A Wikipédia elsődlegesen enciklopédia, vagy célja azzá válni (kalendárium és napi hírek adatokkal bővítve);
- a Wikipédia egy wiki, és így (néhány kivételtől eltekintve) bárki által szerkeszthető;
- a Wikipédia nyílt tartalmú, és a Creative Commons Nevezd meg! Így add tovább! 3.0 szabályai vonatkoznak rá.
A Wikipédiát a Nupediához (a Wikipédia elődjéhez) hasonlóan támogatja Richard Stallman, a szabadszoftver-mozgalom és a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány, FSF) alapítója; Stallman többször említette a „szabad, univerzális enciklopédia” hasznosságát még a Nupedia és a Wikipédia alapítása előtt.
A Wikipédia széleskörű nyitottságának van néhány hátránya. Például azon cikkek esetén, melyek a legtöbb résztvevő számára ismeretlenek, a pontosság és a pártatlanság sokszor megkérdőjelezhető. A résztvevők egy része ezzel vitába szállva úgy gondolja, hogy idővel ezek a hibák csökkennek, és az egyes cikkek minősége javulni fog.
Egy másik hátrány az, hogy sok szerkesztést olyan emberek végeznek, akiknek nem céljuk az, hogy hasznosan vegyenek részt a munkában, hanem mindenféle értelmetlenséget („fghfhgf”) vagy elfogadhatatlan tartalmat („hüje aki ólvasa”) adnak a cikkekhez. Ezt a Wikipédia „vandalizmusnak” nevezi. A projekt nyílt természete ezt ugyan lehetővé teszi, de egyben ellene is dolgozik. Minden résztvevőnek megvan a lehetősége az ilyen firkák eltüntetésére, a megelőző állapot visszaállítására. Ha ez egy lapnál túl sokszor fordul elő, akkor ez a lap „lezárható”, és így csak az adminisztrátorok tudják azt módosítani; erre általában azonban nincs szükség.
Vezérelvek
A Wikipédia résztvevői általában elfogadnak és tiszteletben tartanak néhány alapvető szabályt, amelyek lehetővé teszik a projekt zökkenőmentes és termékeny működését. Néhány közülük:
- A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére és eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen. Nem az a cél – ahogy azt sokan hiszik –, hogy a szócikkek egyetlen „objektív” nézőpontból legyenek megközelítve, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk és bemutassuk az összes főbb létező véleményt. A semleges nézőpont szócikk ezt részletezi.
- Létezik néhány alapszabály a szócikkek elnevezéséről, lásd az elnevezési szokásokat.
- A szerkesztők vitalapokon beszélhetik meg esetleges nézeteltéréseiket, hogy egy bizonyos szócikket hogyan is kellene átszerkeszteni. Szerkesztési háborúkat a szócikkek közvetlen szövegében nem folytatnak. Lásd a vitalapokról és a szerkesztési irányelvekről szóló cikkeket. Amennyiben több szócikkel kapcsolatban átfogó nézetkülönbségek merülnének fel, azokat a Kocsmafal megfelelő szekciójában lehet bejelenteni.
- Bizonyos típusú szócikkek nem illenek a szó szoros értelmében egy enciklopédiába, ezért a Wikipédia-szócikkek nem szótári szemelvények és nem fórumok: mire nem való a Wikipédia.
- A Wikipédia-közösség maga is sok szabály ötletével hozakodott elő, hol kisebb, hol nagyobb támogatottsággal. A legnagyobb népszerűségnek örvendő szabály: „Ha a szabályok miatt kényelmetlenül érzed magad és elveszik a kedved a Wikipédiában való részvételtől, akkor ne foglalkozz velük, és folytasd úgy, ahogy megszoktad.” Ezek után kész csoda, hogy (főleg az angol) Wikipédia ilyen fegyelmezetten és pozitív hangulatban bővül.
Szerkesztőség
A Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik. E résztvevők a wikipédisták. A kezdetek óta jelentősen megnőtt a résztvevők száma, köztük a jól képzett közreműködőké is.
A szó igazi értelmében vett főszerkesztő nincs. A Wikipédia két alapítója, Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a Bomis Inc. vezetője) és Larry Sanger azonban előszeretettel tartották magukat olyan közreműködőknek, akik felügyelnek arra, hogy a vállalkozás ne térjen le az eredeti útról.
A Wikipédia létének első tizenhárom hónapjában Sanger fizetett alkalmazottként dolgozott. Feladata a Wikipédia (és a Nupedia) felügyelete volt; ő döntött azokban a kérdésekben, amelyekben a közösség nem tudott megegyezni. Később nem jutott pénz a fizetésére, emiatt 2002 februárjában távozott.
Larry korábbi feladatainak egy részét Jimmy és a wikipédisták egész közössége vette át. Más korábbi és jelenlegi Bomis-alkalmazottak is dolgoztak az enciklopédián, köztük Tim Shell, a Bomis egyik társalapítója, valamint Jason Richey és Toan Vo programozók.
Története
2000 márciusában Jimmy Wales pénzügyi kereskedő megalkotta a Nupediát, egy ingyenes online enciklopédiát. Szakértőként közreműködött a filozófiából frissen PhD-zett Larry Sanger, aki a főszerkesztő volt. Egy évvel később a Nupedia még mindig csupán 13 cikket kínált. Így 2001 januárjában a Nupedia fellendítésére Wales és Sanger elindította a Wikipediát. Abban bíztak, hogy a Wikipedia, ahol bárki elindíthat vagy módosíthat bejegyzéseket, gyorsan új cikkeket eredményezhet, amiket később szakértők véglegesítenek a Nupedia számára. Amikor látták, hogy milyen lelkesen fogadták az emberek a mindenki által szabadon fordítható enciklopédia ötletét (első évük végére több mint 20 000 cikkük volt, több mint 18 nyelven), Wales és Sanger gyorsan fő projektjükké tették a Wikipediát.[6][7]
Az angol Wikipédia 2001. január 15. óta folyamatosan működik.
Érdekesség, hogy a Galaxis útikalauz stopposoknak c. regényben már az 1970-es évek végén megjelent a wiki alapötlete, a szócikkek szabad szerkeszthetősége: a Galaxisról szóló útikönyvet ugyanis számtalan utazó írhatja és módosíthatja. (A Föld bolygóról például az alábbi szócikk olvasható benne: „Jobbára ártalmatlan.”)
A magyar változat 2001. szeptember 5-én indult és 2003. július 8-án született újjá. (Lásd: magyar Wikipédia.)
Szoftver és hardver
Az a program, melyen eredetileg a Wikipédia futott, a UseModWiki volt, amit Clifford Adams írt (kódneve „Phase I”). 2002 januárjában a Wikipédia PHP wiki szoftveren kezdett futni, ami már MySQL-adatbázist használt, és számos, kifejezetten a Wikipédia projekt számára készített lehetőséget tartalmazott, amiket Magnus Manske hozott létre („Phase II”). Rövid idő elteltével azonban a letöltés annyira lelassult, hogy a szerkesztés gyakorlatilag lehetetlenné vált; a többkörös módosítások is csupán átmeneti javulást eredményeztek. Ekkor Lee Daniel Crocker az alapoktól újraírta a programot; az új, lényegesen jobb képességű program 2002 júliusa óta működik („Phase III”). Azóta Brion Vibber, a Wikipédia fejlesztője vállal vezető szerepet a hibák elhárításában és az adatbázis teljesítményének növelésében.
A projekt saját szervereken fut San Diegóban, melyek az egész Wikipédia rendszerért, valamint a levelezőlistákért felelősek.
A főszerver (2003 közepén) dual Athlon 1700+ CPU-t és 2 GB RAM-ot tartalmazott, Red Hat Linux operációs rendszer alatt futott, és Apache webszervert használt.
2004 végére a Wikimédia projekteket 29 szerver szolgálta ki, amelyek változatos konfigurációkban készültek; legtöbbjük Intel Pentium 4 processzort, 1−8 GB RAM-ot és több tíz GB háttértárat tartalmazott, a két fő szerver pedig dual AMD Opteront, 4−8 GB memóriát és 4−6 darab 70−150 GB-os merevlemezt foglalt magába.
2005 januárjában a projekt 39, csakis erre a célra szolgáló szerveren futott, Floridában. A konfiguráció egy különálló MySQL-en működő fő adatbázisszervert, 21 Apache szoftverrel futó hálózati (web)szervert és 7 Squid alszervert foglalt magába. 2005 szeptemberére a szerverek száma száz fölé emelkedett; ezek már a világ négy különböző helyén működnek.
2008-ban 324 szerver futott, ebből 107 a külső folyamatokkal, 193 a belső folyamatokkal, 24 pedig egyéb dolgokkal foglalkozott (pl. mail és IRC).
Statisztikák: a szócikkek száma és a Wikipédia „mélysége”
Statisztikai céllal elsősorban a szócikkek száma szerint szokták összevetni a wikipédiákat (e téren a magyar Wikipédia 2013-ban a 22. helyen állt).[9] Ez azonban némileg megtévesztő, mert egyes wikipédiákban olyan terjedelmet (például automatikusan generált településsablonokat) is elfogadnak szócikknek, amely másutt csonknak vagy akár szubcsonknak minősülne.
Ezért vezették be az ún. „mélység” fogalmát,[1] amely a szócikkek számán túlmenően az egyes wikipédiák aktivitásáról is valamiféle hozzávetőleges képet ad. Kiszámítási módja: (szerkesztések/cikkek) × (nemcikkek/cikkek) × (1 − csonkarány) – vagyis azt jelzi, hány szerkesztés jut az egyes cikkekre átlagosan (a cikknévtéren kívüli szerkesztéseket is beleértve), hány „nemcikk” jut egy cikkre, és a cikkek mekkora hányada tesz ki többet egy csonknál. Abban a szélsőséges esetben, ha annyi szerkesztés történt, ahány szócikk van, a cikkeken kívül ugyanannyi egyéb tartalom van az adott Wikipédiában (átirányítások, vitalapok, közösségi lapok, sablonok, képleírások, segítséglapok stb.), továbbá egyetlen csonknak minősített cikk sincsen, akkor a szerkesztések és a cikkek hányadosa 1, a nemcikkek és a cikkek hányadosa 1, a csonkarány 1-gyel való különbsége szintén annyi, így a szorzat is 1 lesz. Ha viszont például egy cikkre átlagosan 20 szerkesztés jut, kétszer annyi nemcikk van, mint ahány cikk, ugyanakkor a cikkek egyötöde csonk, az 20 × 2 × 0,8 = 32-t ad eredményül.
A 10 000 fölötti szócikkszámú wikipédiákat összevetve, 2010. július 31‑i adatok alapján az angolnál ez az érték 528 (mind közül a legmagasabb), a malájnál 374, a hébernél 209, az arabnál 194, a spanyolnál 190, a töröknél 178, a franciánál 140, a thainál 108, a bengálinál 102, a perzsánál 99, az orosznál 92, a németnél 88, a bosnyáknál 81, a magyarnál pedig 79 – ezzel a 14. helyen áll, a nagyobb szócikkszámúak közül megelőzve a portugál (77), az olasz (75), a kínai (72), a japán (49), a finn (39), a svéd (35), az ukrán (31), a holland (30), a norvég (24), a katalán (18) és a lengyel (12) Wikipédiát. A 10 000-nél több szócikkű wikipédiák mezőnyét a piemontei (3), az ido (2), a szebuano és a gudzsaráti (1), végül a varaj, az aromán és a haiti (0) zárja.
A Wikipédia elődei
Annak álma, hogy összegyűjtsük a világ minden tudását egy fedél alatt, az ősidőkből fakad, és visszavezethető az antik Pergamonig és az alexandriai könyvtárig.
A korai arab muszlim tudásgyűjtemények már a középkorban tartalmaztak számtalan összefoglaló, átfogó művet és csíráit annak, amit ma tudományos módszerként, történelmi módszerként és idézetekként tartunk számon. A legfontosabbak közé sorolhatjuk Fakhr al-Din ar-Rází (1149–1209) tudományos enciklopédiáját, al-Kindí (801–873) figyelemre méltó, 270 kötet terjedelmű irodalmi munkásságát és Ibn Szina (lat. Avicenna, 980–1037) gyógytudományi enciklopédiáját, mely évszázadokon keresztül a legmegbízhatóbb forrása volt az orvoslásnak. Szintén figyelemre méltó al-Tabari (839–923), al-Maszúdí (896–956), Ibn al-Aszír (1160–1233) és Ibn Khaldún (1332–1406) műve, a Mukadimma, mely máig érvényes intelmeket tartalmaz az írott forrásokba vetett bizalommal kapcsolatban. Az isznadiszlám szokása, mely az okiratok igazsághoz való hűségét, a források beható elemzését és a szkeptikus kutatást hangsúlyozza, mérhetetlen hatást gyakorolt a kutatás és szerkesztés módszereinek fejlődésére.
Ám ezek a művek mindig is csak a beavatottak számára voltak elérhetők: megfizethetetlenek voltak, és inkább elméleti, mintsem gyakorlati célokra íródtak (a gyógyítás tudományának kivételével). A széles körben terjesztett enciklopédia gondolata csak a 18. században fogalmazódott meg, Denis Diderot (1713–1784) munkássága nyomán (l. Encyclopédie). Európa nagy egyetemi könyvtárai tanúskodnak az elmúlt ezer év monumentális enciklopédikus vállalkozásairól. A leggyakrabban használt enciklopédiát az angol világban az Encyclopædia Britannica, spanyol nyelvterületeken az Enciclopedia Universal Illustrada, Németországban a Meyer's Konversationslexikon és a Brockhaus, míg Magyarországon a Révai nagy lexikona. További információk az enciklopédia címszóban érhetők el.
Legelőször H. G. Wells (1866–1946) foglalkozott a nyomtatott enciklopédiák automatikus gépekkel való helyettesítésének ötletével az 1937-es World Brain című novellájában. Vannevar Bush 1945-ös jövőképe, az As We May Think, egy mikrofilm alapú mesterséges emlékezetet, a Memexet ábrázolta. A világ teljes tudásanyagát átfogó elektronikus enciklopédiára Asimov írásaiban is találunk példát: egy 1955-ös novellájában említést tesz egy Multivac nevű szuperszámítógépről, majd novellák sorát szentelte ennek a témának. Az Alapítvány-sorozat köteteiben pedig egy tudós társaság, az Enciklopedisták és a velük együttműködő alapítványbeliek történetét írja meg.
Ted Nelson 1960-as Project Xanaduja is fontos mérföldkő az elektronikus enciklopédiák felé vezető úton.
Az internet fejlődésével sokan kedvet kaptak ahhoz, hogy megpróbáljanak létrehozni egy online enciklopédiát; lásd az internetes enciklopédiák történelmét.
Kritizált vonatkozások
Pontosság és minőség
A Wikipédiát gyakran támadja és kifigurázza a média állítólagosan pontatlan tartalmáért. A Seigenthaler-életrajzzal kapcsolatos incidens volt az első nagyobb botrány.[10]
2005 decemberében a Nature folyóirat egy összehasonlító vizsgálatot vezetett le, összevetve a Wikipédiáról és az Encyclopedia Britannicából származó minták pontosságát. A minta 42 tudományos témájú cikket tartalmazott, beleértve jól ismert tudósok életrajzát is. A cikkek pontosságát olyan akadémiai bírálók hasonlították össze, akik névtelenek maradtak – ez bevett gyakorlat a folyóiratcikkek felülvizsgálatánál. Vizsgálatuk alapján egy átlagos Wikipédia-szócikk 4 hibát vagy mulasztást tartalmazott; egy átlagos Britannica-szócikk pedig 3-at. A tanulmány arra a következtetésre jutott: „a Wikipédia a tudományos bejegyzések terén megközelíti a Britannica pontosságát”.[11]
Az Encyclopedia Britannica tagadta a Nature vizsgálatának érvényességét, és kijelentette, hogy „teljességgel elhibázott” volt, a Britannica-kivonatok olyan összeállítások voltak, amik néha fiataloknak szóló cikkeket is tartalmaztak.[12]
Szexizmus
A Wikipédia szerkesztőinek csak 6-15%-a nő és az oldalt szexista elfogultsággal vádolták.[13][14][15]
Valójában, a Wikimédia Alapítvány által 2011-ben kiadott Ötéves Stratégiai Terv szerint[16] az emberek, akik a Wikimédia-projekteknek írnak, túlnyomórészt férfiak, fiatalok és a globalizált északi országokból származnak; ötből négy szerkesztő férfi; felük 22 év alatti és ötből négy szerkesztés a Global North országaiból érkezik.
Joseph Reagle tanulmánya, a „»Free as in sexist?« Free culture and the gender gap” vizsgálja, hogy a Wikipédia szerkesztőinek férfias közege – egy jó részük tizenéves vagy tizenéves kor előtti férfi – tehet arról, hogy a nők kevésbé vesznek részt benne.[17]
A New York Times cikket írt a nők szisztematikus eltávolításáról az „Amerikai regényírók” kategóriából, így példázva a Wikipédia nőgyűlöletét.[18]
„A Seinfeld-epizódok a legjobban kidolgozott, biztos forrásból származó cikkek közé tartoznak” – mondja elkeseredetten Sarah Stierch, a Smithsonian Múzeum és a Wikipédia alkalmazottja,[19] „Ne értsenek félre; ez egy klasszikus amerikai tévéshow, imádom. De akkor miért hiányosak a legfontosabb női tudósok, művészek szócikkei? Mi folyik itt?”
A Gamergate-vita öt feminista szerkesztő kitiltását eredményezte.[20][21]
A médiakritikus videóblogger, Anita Sarkeesian zaklatását a Wikipédia nőgyűlölő kultúrájának példájaként tartották számon.[22]
Szisztematikus elfogultság és egyenetlen lefedettség
A Wikipédiát szisztematikus elfogultság miatt vádolják, ami egy természetes folyamat eredménye, az előítéletek mélyítésének mindenféle tudatos szándéka nélkül.
Az Oxfordi Egyetem 2011-es tanulmánya szerint a bejegyzések 84%-a Európából vagy Észak-Amerikából származik. Az Antarktisznak több bejegyzése van, mint bármely afrikai vagy dél-amerikai nemzetnek.[23]
A kritikusok rámutatnak arra tendenciára is, mely szerint bizonyos témák részletezettsége nincs arányban a fontosságukkal. Például Stephen Colbert egyszer gúnyosan dicsérte a Wikipediát, amiért „a »fénykard« hosszabb bejegyzést tudhat magáénak, mint a »nyomtatott sajtó«”.[24]
Egy The Guardian-interjúban Dale Hoiberg, az Encyclopedia Britannica főszerkesztője megjegyezte:[25] „Az emberek azokról a dolgokról írnak, ami érdekli őket, és sok téma nem kellőképpen kidolgozott; a hírek viszont nagy részletességgel jelennek meg. Korábban, a Frances hurrikánról szóló cikk ötször olyan hosszú volt mint a Kínai művészet, és a Coronation Street kétszer olyan hosszú szócikk volt, mint Tony Blair.”
Az MIT Technology Review rámutatott arra, hogy a Pokémonról és a női pornószínészekről szóló cikkek átfogóak, ám a női regényírókról vagy a Fekete-Afrikáról szóló cikkek vázlatosak.[26]
A demográfiai jellemzőket figyelembe véve, nem meglepő, hogy a Wikipédia szerkesztői közösségében sok a videojátékokért rajongó. A Wikipédián sokkal több „kiemelt cikk” (cikkek, amik megnyerték a Wikipédia legmagasabb minőségi díját)[27] szól a játékokról, mint a kémiáról, ásványtanról, számítástechnikáról, nyelvről és a nyelvészetről, a matematikáról, a filozófiáról és a pszichológiáról együttvéve.[22]
A Wikipédia elismerte a problémát. 2011-ben Jimmy Wales észrevette, hogy az egyenlőtlenség a szerkesztők demográfiáját tükrözi vissza. „A legnagyobb kérdés a szerkesztők sokfélesége” – idézik Wales mondásaként.[28] Reméli, hogy nőni fog „a szerkesztők száma azokban a témákban, amiken dolgozni kell.”
„Ha megnézel egy cikket az USB-sztenderdekről, láthatod, hogy tényleg elképesztő és jól mutatja a geek közösség technológiai hozzáértését, de nézz meg egy bejegyzést a szociológia valamelyik híres képviselőjéről vagy az Erzsébet-kori költőkről. Rövidek és javításra szorulnak” – mondja. „Ez valószínűleg nem történik meg, amíg változatosabbá nem tesszük a közösséget.”[26]
Nem szívesen látott újoncok
A Wikipédiát bírálták azért, mert nem fogadja szívesen az újoncokat. A Wikimédia Alapítványnál dolgozó Aaron Halfaker, és a University of Minnesota, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem és a University of Washington munkatársaiként dolgozó kollégáinak tanulmánya szerint, annak a valószínűsége, hogy az új résztvevők szerkesztését azonnal törlik, 2007 óta folyamatosan emelkedik. Az adatok azt is jelzik, hogy a jó szándékú újoncok sokkal kisebb valószínűséggel szerkesztik a Wikipédiát 2 hónappal az első próbálkozásuk után.[29][30]
Sue Gardner, kanadai újságíró és a Wikimédia Alapítvány egykori ügyvezető igazgatója, bevallotta, hogy „a Wikipédiához nem érkezik elegendő új újságíró”.[26]
2013-ban, Gardner vezetése alatt a Wikipédia elindította a VisualEditort, egy olyan felületet, amely elrejti a wikiszöveget és „azt kapod, amit látsz” szerkesztéssel segíti azokat, akik nem szakértői a technikának.
A cikkek témájának jelentősége
A Wikipédia fő irányelveit és azok alkalmazását szintén kritizálják.[31]
Nicholson Baker önkényesnek és lényegében megoldhatatlannak tartja az irányelveket:[32] „[…] sok jó munka − ellenőrizhető, informatív, agymozgatóan különös − kerül kizárásra ebből a papírnélküli, határtalanul bővíthető harmonikaszerű mappából, olyan emberek által, akiknek régimódi, szűklátókörű elképzeléseik vannak arról, milyen igényeket fog egy online enciklopédia a jövőben kielégíteni.”
Nem szívesen látott szakértők
A Wikipédia azért is össztűz alá került, mert elfordult a szakértőktől. Edwin Black azzal érvelt, hogy az „eredeti kutatás tilos. Például a világ vezető szakértői a Holt-tengeri tekercsek, a tengeri teknősök vagy a methanol területéről nem tudtak hozzájárulni társuk előzetesen összegyűjtött anyagának bővítéséhez. De bárki, aki akar, hozzászólhat, szerkeszthet.”[33]
Black továbbá kimondja, hogy „a Wikipédia szabályzata szerint a szerkesztőknek nem kell szakértelemmel rendelkezniük vagy adatokkal hitelesíteniük a témájukat vagy akár elhinniük, hogy amit írnak, az igaz”.
A The Guardian újság azt írja, hogy a Wikipédia szerkesztési szabályzata néha nevetséges következményekkel jár. Mint például amikor nem voltak hajlandóak kijavítani egy bejegyzést, állítva, hogy a Philip Roth-regényhez, A szégyenfolthoz az inspirációt Anatole Broyard adta, habár Roth maga mutatott rá, hogy Melvin Tumin volt az.[34]
A Wikipédia a kultúrában
- A Wikipédiáról nevezték el a 2008-ban felfedezett 274301 Wikipedia kisbolygót.
Lásd még
Digitális enciklopédiák
Wikipédia Internet Archívum
Jegyzetek
- ↑ a b c A Wikipédiák listája (angolul)
- ↑ Jonathan Sidener. „Everyone's Encyclopedia”, The San Diego Union-Tribune (Hozzáférés ideje: 2006. október 15.)
- ↑ Wikipedia:Five million articles
- ↑ All Wikipedias ordered by number of articles – Grand Total
- ↑ Melyik az internet legjobb oldala? (Index, 2010. július 30.)
- ↑ The Early History of Nupedia and Wikipedia: A Memoir. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ The Hive. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ "Havi statisztikák", Wikimédia. Elérés: 2007. február 3.
- ↑ List of Wikipedias. Meta-wiki
- ↑ A false Wikipedia 'biography'. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Special Report Internet encyclopaedias go head to head. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Fatally Flawed. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ More Like Dude-ipedia: Study Shows Wikipedia's Sexist Bias. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Sexism on Wikipedia: Why the #YesAllWomen Edits Matter. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Wikipedia’s culture of sexism – it’s not just for novelists. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Wikimedia Strategic Plan. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Joseph Reagle: “Free as in sexist?” Free culture and the gender gap. First Monday, (2012. dec. 30.) ISSN 13960466 Hozzáférés: 2015. máj. 19.
- ↑ Wikipedia’s Sexism Toward Female Novelists. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ How Many Women Does It Take to Change Wikipedia?. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Are misogynists running Wikipedia?. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Wikipedia’s Jimmy Wales Isn’t Taking Any of Gamergate’s Threats, Tells Them Off Spectacularly. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ a b A feminist’s Wikipedia biography. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Wikipedia's Networks and Geographies: Representation and Power in Peer-Produced Content. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ The Colbert Report. 2007. augusztus 21.
- ↑ Who knows?. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ a b c The Decline of Wikipedia. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Lista a magyar változat kiemelt cikkeiről
- ↑ Wikipedia seeks women to balance its 'geeky' editors. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ The Rise and Decline of an Open Collaboration Community: How Wikipedia's reaction to sudden popularity is causing its decline. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Study: Wikipedia is driving away newcomers. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ The problem with Wikipedia. [2008. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ The Charms of Wikipedia. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Wikipedia—The Dumbing Down of World Knowledge. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Philip Roth Spars With Wikipedia via The New Yorker. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wikipedia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források
További információk
Weboldalak
- Richard Stallman: The Free Universal Encyclopedia and Learning Resource (Szabad Egyetemes Enciklopédia és Oktatási Forrás) (angolul)
- WikipediaVision – Névtelen szerkesztők a világ minden tájáról
- Pintér Attila. „Wikipédia, avagy a Friss Változtatások Járőrei”, NOL - Népszabadság Online, 2008. november 14.
- „Wikipédia: a formálható tudás”, [origo] - oktatás, 2008. szeptember 3.
- Kovács Bálint. „A magyar Wikipédia - Galaxis Útikalauz netezőknek”, Magyar Narancs - kultúra - nagylátószög, 2008. július 10.
- „SG.hu - Magyarok a Wikipedia javára adakozók között”, SG.hu IT/Tech, 2009. január 5.
Irodalom
- Günter Schuler. Wikipedia inside - Die Online-Enzyklopädie und ihre Community (német nyelven). unrast-Verlag. ISBN 978-3-89771-463-2
- Lawrence Lessig. Szabad kultúra. Budapest: Kiskapu. MEK-03207 (2005). ISBN 963 9637 00 9. Hozzáférés ideje: 2010. február 20.
- Andrew Lih: The Wikipedia Revolution (honlap, Wikipédia, Signpost, Amazon)
- Robert E. Cummings: Lazy Virtues: Teaching Writing in the Age of Wikipedia (honlap, Signpost, Amazon)
- John Broughton: Wikipedia: The Missing Manual (szöveg, Wikipédia, Amazon)
- Phoebe Ayers, Charles Matthews, Ben Yates: How Wikipedia Works: And How You Can Be a Part of It (honlap, Amazon)
- Andrew Dalby: The World and Wikipedia (Amazon)
- Dan O’Sullivan: Wikipedia: A new Community of Practice? (amazon)
|
